A szentesi Borsos Testvérek Farm Kft. központja Lapistó és Nagymágocs között helyezkedik el, és alapvetően a kötött talajtól a homokos területekig minden talajtípussal rendelkezik. Van olyan táblájuk, amelynek az alja kötött, a tetején pedig van egy nagy homokvonulat, de a túlsó vége már 30 aranykoronás minőségű... Borsos Imrével, az egyik cégtulajdonossal beszélgettünk.

Borsos Zsigmond és Borsos Imre

Borsos Zsigmond és Borsos Imre – fotó:

Hány hektáron gazdálkodnak?

– 500 hektár a saját területünk, bérmunkában pedig további 500 hektáron dolgozunk. Aratni 1000 hektár fölött szoktunk.

Hányan birkóznak meg a feladatokkal?

– Ketten, Zsigmond öcsémmel végezzük a munkákat, az enyém az ügyintézés nagyobb része, a testvérem leginkább a gépkezelői feladatokat látja el.

A saját gazdaságukban mik a fő termesztett kultúrák?

– A hagyományosan népszerű kukorica már kezd kicsit visszaszorulni, manapság főleg a búza van többségben, egy kis árpa, napraforgó, borsó egészíti még ki a vetésforgót. Néha repcével is próbálkozunk. A kukorica elsősorban az éghajlatváltozás miatt szorul vissza, hisz már vagy negyedik éve 50 mázsa alatti termésünk van belőle, de idén a 30-at fogja inkább hozni. 5-6 évvel ezelőtt 7 tonna körül volt a búzának a hektáronkénti termése, a kukorica 8 t/ha-t tudott, a napraforgó pedig 3-4 t/ha között, de idén mi eddig 170 milliméter csapadékot kaptunk, azt is nagyon szórványosan...

Ilyen körülmények között mi az alapfilozófia: szántást vagy forgatás nélküli művelést alkalmaznak?

– Egyre kevesebbet forgatunk, főleg azért, mert a kevés csapadék miatt ősszel nagyon nehéz jó talajmunkát végezni. Emellett azért minden évben szántunk bizonyos területeinken, és idén például a kukorica és a napraforgó jobb állapotban van a szántott területeken. Egy jó időben, szépen elvégzett, elmunkált szántásnak még mindig lehet értelme.

Mikor kezdődött a Väderstaddal a kapcsolatuk?

– Édesapám 1996 körül vette első traktorát, aztán építette a gazdaságát. 2017-es halála után vettük át mi a vállalkozást a testvéremmel. Az céggel való kapcsolat eredményeként 2003 körül jöttek az első gépek, egy henger és a rövidtárcsa, majd egy Cultus következett, ami még a mai napig megvan. Ezeket követte egy Rapid vetőgép, először egy 4 méteres, aztán 2011 körül egy 6 méteres, végül pedig az új vetőgépünk tavalyelőtt állt csatasorba. Idén egy TopDownnal bővült a gazdaság, de a régi kultivátorunkat is megtartottuk. Közben egy Tempo szemenkénti vetőgéppel is bővült a géppark, van még egy 820-as Carrierünk, egy 10 méteres kombinátorunk is – az utóbbi három évben tulajdonképpen folyamatosan fejlesztettünk...

Mi az, amit a legjobban kedvel ezekben a gépekben?

– Nagyon megbízhatóak! Például a Cultusunkra húsz év alatt a hidraulikacsöveken kívül semmit sem költöttünk, kizárólag a kopó alkatrészeket kellett rajta cserélni.

Mennyire volt könnyű megtanulni a vetőgépek beállítását, kezelését?

– A négyméteresnél még volt egy kis idegenkedés bennünk, ott a forgót még utána kellett vetni. Aztán megtanultuk jól kezelni, és bérmunkáknál nagyon sok helyen ezeknek a gépeknek a használatát várják el tőlünk.

Milyen az új Rapid területteljesítménye?

– A pilótám elég kemény napokat szokott vállalni vele, nyújtott műszakban van, hogy elvetünk 50 hektárt is ezzel a géppel. Átlagban, nem kiélezett körülmények között 30-40 hektárral szépen elbír. Repce, búza, árpa, olajretek és zöldítés növényei mentek vele, akár a tarlóba vetve is.

Szerző: Fodor Mihály, Agrárágazat

További információ a Väderstad gépekről:

Vaderstad Kft.

Cím: 2475 Kápolnásnyék, Összekötő út 1.
E-mail: infohu@vaderstad.com

Honlap:
www.vaderstad.com/hu
www.vaderstad.com/hu/kapcsolat/

vaderstad