Idén a talaj világnapján – december 5-én – a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).

Az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga a komposzt, amely a talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre élteti. Az ÖMKi nemrég frissített, országos komposzt térképén a hobbikertészek és a nagyobb mennyiséget igénylő növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket. A talaj világnapjára megjelent videójukban pedig többféle komposztálási megoldásról is szó esik – írja sajtóközleményében az ÖMKi.

Milyen a jó komposzt?

A komposzt megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú (aerob) környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre. A komposztálódás folyamata során létrejött anyag földszerű, humuszanyagokban és hasznos mikroorganizmusokban gazdag, melyet jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként használunk.

A komposzt előállításához számos alapanyag és módszer alkalmazható. Beszélhetünk például növényi eredetű alapanyagokból létrehozott zöldkomposztról, komposztált állati trágyáról, gombatermesztésből megmaradó gombakomposztról, giliszták segítségével előállított vermikomposztról (más néven gilisztahumuszról) vagy a folyékony települési szennyvíz üledékéből – szigorúan szabályozott módon – előállított szennyvíziszap-komposztról, ez utóbbit ökológiai gazdálkodásban nem lehet felhasználni. Elterjedt a komposzttea használata is, amit az előállított komposztból kiindulva, a benne lévő egyes mikróbák felszaporításával készítünk vizes közegben. Segítségével így nagyobb területre tudjuk a talaj számára hasznos mikrobiológiai szervezeteket (pl. gombákat, baktériumokat) kijuttatni – hangsúlyozza az ÖMKi.

A komposzt megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú (aerob) környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre

A komposzt megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú (aerob) környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre – Fotó: Shutterstock

Ezerarcú csodafegyver a biokertészek kezében

Kevés olyan sokoldalúan felhasználható alapanyag van a növénytermesztők kezében, mint a komposzt. Használatát mind a talajunk, mind a növényeink meghálálják! Kijuttatása növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és pezsdíti a benne lévő esszenciális talajéletet. Komposzttal javítható a talaj szerkezete és vízmegtartó képessége, a növények számára pedig tápanyag-utánpótlást nyújthat, de akár a növényvédelemben is szerepet játszhat. A kertészek ágyások kialakítására, talajuk frissítésére, mulcsolásra is használhatják, de az érett, rostált komposzt tőzegmentes palántanevelő közegnek is alkalmas.

"Az ideális ültetőkeverék jó vízmegtartó képességgel rendelkezik, kémhatása kiegyenlített, porózus, biológiailag aktív, azaz a »jó« mikroorganizmusok túlsúlya jellemzi, kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú, valamint mentes a különböző károsító szervezetektől és idegen anyagoktól. A kísérleteinkben vizsgált zöldkomposztok, különösen a lombkomposzt úgy tűnik, megfelel ezeknek az elvárásoknak. Mindemellett lokális, könnyen beszerezhető és olcsó alapanyag, amelynek előállítása nem káros a környezetre" – emelte ki Gyöngyösi Emese, az ÖMKi projektvezető kutatója.

Kicsiben és nagyban is megéri belevágni

Az ÖMKi talaj világnapjára megjelent videójában Víg Vitália talajökológus mutatja be a kertjében alkalmazott komposztálási rendszereket. Kiskerttulajdonosokat és gazdákat egyaránt arra ösztönöz, hogy bátran vágjanak bele a komposztálásba és a komposzthasználatba.

"Amit komposztálunk, az egyfajta erőforrás. Így is kéne tekintenünk rá! Amit nem tudunk elfogyasztani a konyhában, a lehullott avar, vagy bármiféle szerves maradék, az egy nyersanyag ahhoz, hogy valami csodálatos dolgot hozzunk létre" - fogalmaz a szakember.

A komposztálást kisléptékben is érdemes elkezdeni, akár egyedül, akár másokkal. A közösségi komposztálás nemcsak a konyhai zöldhulladék hasznosítását adja, hanem olyan edukációs projekt lehet, amibe kicsiket-nagyokat egyaránt be lehet vonni – áll a közleményben.


Nagyüzemi komposzt a nagyobb igényekhez

Egyes termelési rendszerek, mint például a Jean-Martin Fortier nevéhez fűződő, világszerte népszerű biointenzív kertészkedés, egy komposzt-hangsúlyos módszer, melynek talajművelési módszertana nagy komposzt mennyiséget igényel, különösen az ágyások kialakításakor. Az árutermelő kertészek ilyen jellegű igényeit a nagy terület és az intenzív módszerek miatt már csak a professzionális komposztáló üzemek tudják kielégíteni.

Az üzemi komposztálás során semmilyen természetidegen folyamat, beavatkozás nem történik, egyszerűen a nagyságrend, a folyamat szervezettsége és a gépesítés miatt nevezik ipari komposztálásnak. A települési komposzttelepeken lakossági, valamint kertészetek által leadott zöldhulladékot használnak fel, melyeket prizmákba hordva, aprítás, rendszeres nedvesítés és forgatás mellett komposztálnak. A komposzt megfelelő gondozása (víz és oxigén biztosítása) a lebontási folyamatokat jelentősen felgyorsítja, így akár 6-8 hónapon belül felhasználásra kész komposzt állítható elő.

Az ÖMKi komposzt térképén azok a komposzttelepek találhatóak meg, ahol kizárólag lakossági és közterületi gyűjtésből, esetleg más növényi termékek (pl. törköly) feldolgozásából származó anyagokból készülő komposztot állítanak elő. A gyűjteményben csak olyan telepek kapnak helyet, amelyek a NÉBIH nyilvántartásában szerepelnek és a termékük rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel.

"A térképen jól látszik, hogy egyes országrészekben még kevés a zöldkomposztot előállító és értékesítő üzem, holott azt érzékeljük, egyre nagyobb az igény a jó minőségű, nagy mennyiségű komposztra" – hívta fel a figyelmet Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi szaktanácsadási csoportjának vezetője. "Az elérhető mennyiség növelése mellett a minőségre is érdemes koncentrálnia a már működő telepeknek. A műanyag-szennyeződés például kritikus lehet a végtermékben. Látunk szerencsére jó példákat, mint amilyen a közterületi zöldhulladék gyűjtése, ahol szilárd falú konténerekbe gyűjtik a lombot, nyesedékeket, ágakat. A műanyag zsák kihagyása a gyűjtési rendszerből egy fontos fejlődési lehetőség az előállító üzemeknek, hogy a kertészek és gazdálkodók a lehető legjobb minőségű komposzthoz juthassanak hozzá" - tette hozzá a szakember.

A kertben termelődő zöldhulladék műanyag zsákos elszállíttatása helyett arra bíztat mindenkit a kutatóintézet, hogy vágjon bele a komposztálásba, és hasznosítsa a komposztot a talaj éltetésére – nem csak a talaj világnapján! – írja az ÖMKi.

Indexkép: Shutterstock