Az elmúlt másfél évben számos termék kiszerelése lett kisebb, hogy ne változzon meg az az ár, amit a vásárlók megszoktak - írja a telex.hu

Mi az a zsugorfláció?

A jelenség, amit zsugorflációnak neveznek (vagy legrammozásnak), egyre gyakrabban és egyre több terméknél megfigyelhető. Olyan ez, mint egy kedélyjavító szolgáltatás: hiszen látszatra minden áruért ugyanannyit fizetünk, miközben a valóság az, hogy a töltősúly csökkenésével a termék drágább lett.

Mivel a legtöbben megszokásból vásárolunk fel sem tűnik, hogy a kedvenc 100 grammos kiszerelésű csemege kolbászunk 80 grammra fogyott, azaz kevesebb csemege kolbászhoz jutunk hozzá, miközben ugyanannyit fizetünk.

A boltláncok jellemzően a sajátmárkás termékeknél alkalmazzák a módszert, de a pékáruknál is megfigyelhető, hogy az infláció növekedésével a megszokott kiszerelések súlya/nagysága csökken. A korábban még 500 grammos kenyerek, napjainkra már csak 350 grammosak lettek.

kenyér

Észre sem vesszük, hogy kevesebbet kaunk a pénzünkért – fotó: pixabay.com

Tejtermékek, szalámik, kolbászok sem kivételek

A feldolgozott tejtermékeknél főként a joghurtok és a tejfölök kiszerelése lett kisebb, de felváltották a kisebb szériák a korábbi 150 milliliteres főzőtejszíneket is.

A téliszalámik esetében az etalon továbbra is 100 gramm maradt (a gyártónak sokba kerülne egy új gépsort beállítania a kisebb kiszerelés miatt), de a vastagkolbászoknál, a paprikás szalámiknál,  már megjelentek a 80 grammos kiszerelések, és volt olyan hazai boltlánc, ahol már 70 grammos termékeket is forgalmaznak.

Nem minden gyártó áll be a sorba

Vannak olyan élelmiszerek, amelyek kiszerelése kis mértékben vagy egyáltalán nem változott. A  zsugorodás a legkevésbé a darabolt, előre csomagolt sajtoknál látszik, illetve nem jellemző a  vajaknál, teavajaknál sem a kiszerelés nagyságának csökkentése. A lassan emelkedő árakat a fogyasztók is könnyebben elfogadják, ezért sokszor nem is éri meg változtatni.