– December 5. a talaj nemzetközi világnapja. Mit szeretnének elérni az érintett szakemberek ezzel a kezdeményezéssel?

– A talaj világnapja egy globális esemény, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a talaj fontosságára. Ez a kezdeményezés 2013-ban indult, majd 2015-ben a Talajok Nemzetközi Évének köszönhetően vált széles körben ismertté. Azóta minden évben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) égisze alatt, a Magyar Talajtani Társaság is megszervezi a programot.

A cél nemcsak a figyelemfelhívás, hanem az is, hogy cselekvésre ösztönözzük az embereket, különösen a gazdálkodókat és földhasználókat. A talajainkat természeti kincsként kell kezelnünk, hiszen azok kulcsszerepet játszanak az élelmiszer-termelésben, az ökológiai egyensúly fenntartásában és a klímavédelemben.

Ugyanakkor ez a nap figyelmeztetés is: a talajdegradáció – például az erózió, a szikesedés vagy a tápanyagszegénység – aggasztó ütemben zajlik. Az emberekben tudatosítani kell, hogy talajaink védelme alapvető a jövőnk szempontjából.

dr-laszlo-peter-og2

Dr. László Péter szerint pontos adatok nincsenek ugyan, de a becslések alapján évente több ezer hektár termőföldet veszítünk el - fotó: László-Kovács Zsófia Adrienn

– Melyek a legsúlyosabb, a talajegészséget károsító degradációs folyamatok?
– Magyarországon különösen a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése aggasztó. Ennek következménye a talajszerkezet leromlása és ha ez intenzív műveléssel párosul, akkor a talaj tömörödésével és talajerózióval mind hozzájárulnak a talajok termőképességének csökkenéséhez. Az elmúlt években a biodiverzitás jelentőségét emeltük ki a talajok világnapján, idén viszont a talajok vizsgálatára, állapotának nyomonkövetésére és a talajhasználatra, illetve a gazdálkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ez azért fontos, mert a védelem mellett pontos képet kell kapnunk a talajok állapotáról a különböző gazdálkodási módok következményeire. Csak így érthetjük meg a problémák gyökerét és dolgozhatunk ki hatékony megoldásokat.

– Mit mutatnak az elmúlt tíz év monitorozási adatai?
– Az adatok egyértelműen a termőtalajok mennyiségi csökkenését és minőségromlását jelzik. Magyarországon jelentős mennyiségű termőterületet veszítünk el infrastruktúra-fejlesztések, például utak, ipari parkok vagy lakóövezetek építése miatt. Az ilyen beépítések nemcsak a talajterületet csökkentik, hanem a környező földek minőségét is rontják, például szennyezésekkel vagy a vízháztartás viszonyok megváltozásával.

Ezen kívül az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek sok esetben nem megfelelő talajművelést vagy túlzott vegyszerhasználatot jelentenek, szintén kimerítik a talajokat. Ez hosszú távon fenntarthatatlan.

– Az ország mely régióit érintik ezek a folyamatok leginkább?
– Magyarország talajföldrajza sokszínű, ami eltérő kihívásokat jelent régiónként. A nagyvárosok környékén, ahol az ipari tevékenység intenzív, a talajok szennyezése jelent terhelést. Az intenzív mezőgazdasági talajhasználat, az okszerűtlen talajművelés szerkezet leromláshoz és talajtömörödéshez vezet. A talajfelszín védelmének hiánya miatt talajerózió nem csak hegy- és dombvidéki területeinken, hanem az egész országban komoly problémát jelent.

Az Alföldön, ahol az ország termőterületének 22 százalékát kitevő csernozjom talajok dominálnak a szervesanyag-veszteség jelent gondot. Ezek a talajok a legnagyobb termőképességgel rendelkeznek, de az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben vesztettek eredeti magas humusztartalmukból és vastag termőréteg-vastagságukból. A talajszerkezet morzsás helyett porosabbá vált, ami érzékenyebbé teszi őket az erózióra és a vízhiányra. A gazdálkodók sokszor túlzott műtrágyahasználattal próbálnak kompenzálni, ami csak rövid távú megoldást nyújt, és további stresszt helyez a talajokra.

– Lehet számszerűsíteni a termőtalajok csökkenését?

– Pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, de becslések alapján évente több ezer hektár termőföldet veszítünk el. A beépített területek talaja visszafordíthatatlanul károsodik, és ezek a földek soha nem nyerhetők vissza eredeti állapotukban. Ez komoly fenyegetést jelent az élelmiszer-termelésre és az ökoszisztéma fenntarthatóságára.

– Ha már szóba hozta az élelmiszer-termelést: milyen hatással vannak ezek a folyamatok az élelmiszerbiztonságra?

– A talajok minősége és mennyisége közvetlenül befolyásolja az élelmiszer-termelést is. A talajok romlása nemcsak a hozamokat csökkenti, hanem az élelmiszerek tápértékét is. A szervesanyag-tartalom és a tápanyagok hiánya miatt a növények kevésbé tápanyagdúsak, ami hosszú távon az emberek egészségére is negatív hatással van. Az élelmiszerbiztonság érdekében is elengedhetetlen a talajvédelem.

– Az innovatív technológiák, köztük a precíziós gazdálkodás nagy szerepet játszhat a talajegészség megőrzésében. Vannak-e mérhető eredményei az alkalmazott precíziós technológiáknak a talaj megóvására gyakorolt hatásával kapcsolatban?

– A precíziós technológia a digitalizációval egy eszköz a gazdálkodáshoz. Ahhoz hogy eredményes legyen mind gazdálkodási, mind talajvédelmi szempontból, elengedhetetlen a technológiát megalapozó rendelkezésre álló információ mennyisége és minősége. A talajtani adatok tekintetében ez azt jelenti, hogy a helyspecifikus beavatkozáshoz ismernünk kell a talajaink tulajdonságait és állapotát. Ha a talaj állapotában történő változásról nem is olyan könnyű mérhető eredményről beszámolni, a precíziós technológiának köszönhető csökkentett bolygatás és input anyag kijuttatás mérsékelt terhelést jelent a talajra, ami a talajegészség szempontjából mindenképpen fontos.

– Az Európai Unió zöldmegállapodásának talajvédelmi célkitűzései is vannak. Hogyan érinti ez Magyarországot?

– Az Európai Unió zöldmegállapodása és a Talajmisszió célul tűzte ki, hogy 2030-ra az európai talajok egészségesek legyenek. Ez Magyarország számára is kihívást jelent, de szerencsére megfelelő szakpolitikai háttérrel rendelkezünk, hogy felkészüljünk a feladat végrehajtására. Az ökológiai gazdálkodás, a vegyszerek csökkentése és a biodiverzitás növelése mind szerepelnek a célkitűzések között.

A megoldás azonban a gazdálkodók kezében van. Az edukációnak, a bemutatóüzemeknek, ahol a jó példák bemutatásra kerülhetnek kulcsfontosságúak lesznek a következő években a gazdálkodók szemléletváltásában, hogy hosszú távon fenntartható gyakorlatokat alkalmazzanak.

Az innovációk elfogadásához megfelelő támogatásra és információra van szükségük a gazdáknak. Ezek nélkül nehéz lesz megvalósítani az EU ambiciózus célkitűzéseit, amelyek hosszú távon nemcsak a talajok, hanem az egész mezőgazdasági ágazat és a társadalom javát is szolgálják.

Indexkép: Turbék Attila

OG-kép: Shutterstock, László-Kovács Zsófia Adrienn

Ha lemaradtál az idei Talajvédelem webináriumunkról, itt megnézheted: