Tavaly még La Niña (Kislány) borzolta az időjárást és az emberiség kedélyeit, idén pedig El Niño (Kisfiú) készül átrendezni a természeti viszonyokat, és ígér rekordmeleget és szélsőségeket az egész világon. A globális felmelegedés pedig minderre alaposan ráerősít – írja az index.hu
A mérések kezdete óta először haladta meg a 17 Celsius-fokot a Föld átlaghőmérséklete
Alig vagyunk túl az egész Európában és nálunk is súlyos aszályt és forróságot hozó La Niñán („Kislány"), most fiú ikertestvére, El Niño ("Kisfiú") kelt egyre borúsabb aggodalmakat szerte a világon.
A pánikhangulat július 3-a és 4-e után alakult ki, amikor a mérések kezdete óta először haladta meg a 17 Celsius-fokot a Föld átlaghőmérséklete. Kutatók szerint a melegrekord mögött a szűnni nem akaró, emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás és az El Niño nevű éghajlati jelenség kombinációja áll és az előrejelzéseik szerint ez még csak a kezdet, az El Niño ugyanis tovább erősödik, újabb hőmérsékleti csúcsokat és extrém szélsőségeket okozva.
Rekordmeleget és szélsőségeket hozhat az El Niño – fotó: pixabay.com
El Niño – a 19.század vége óta ismert
Az El Niño a Csendes-óceán keleti medencéjének trópusi szélességein, Ecuador és Peru partjainál 2–7 évente jelentkező természetes anomália, amire a 19. század végén helyi halászok figyeltek fel először. Pár évente, karácsony tájékán rendszeresen azt tapasztalták, hogy kevesebb halat tudnak csak fogni a part menti vizekből, mint máskor, ezt a kéretlen karácsonyi ajándékot El Niñónak (Kisfiúnak) keresztelték el. Ők akkor még nem tudták, hogy az Egyenlítő vidékére jellemző, állandóan keletről fújó, erős tengeri passzátszelek gyengülnek le időről időre és emiatt válik melegebbé az óceán vízfelszíne.
Peru és Ecuador parti vizei többnyire hűvösek az Antarktisz felől érkező hideg Humbold- és Perui-áramlásnak köszönhetően, emiatt oxigénben dúsabbak, és halban gazdagok. Az erős passzátszelek a melegebb felszíni vízrétegeket nyugatabbra fújják, így a mélyről sarkvidéki víztömegek áramolhatnak fel. Az El Niño azonban megakadályozza ezt azzal, hogy visszafogja a passzátszelek erejét.
Ikertestvére, a La Niña ennek éppen az ellenkezőjét teszi: megerősíti a passzátszeleket, amelyek még több meleg felszíni tengervizet mozgatnak nyugat felé, aminek a helyére még több és hidegebb víz érkezik a sarkvidékről. Így amikor a tengervíz felszíni hőmérséklete 0,5 Celsius-foknál többet hűl, bejelentik La Niña érkezését, ha fél foknál jobban melegszik, akkor pedig párját, El Niño érkezik meg.
Alaposan átrendezik a trópusok és szubtrópusok időjárását
A La Niña hidegebbé tett tengervizei kevésbé párolognak, emiatt szárazabbá válik a légkör. Ezzel szemben El Niño idején jobban párolog a melegebb tengervíz, nedvesebbé válik a légkör, több felhőt és csapadékot előidézve. Elmaradhatnak vagy éppen elsöprőek lehetnek az ázsiai monszunok, csapadékosabbá válhat a viszonylag közeli Észak-Mexikó és az USA déli fele, ugyanakkor szárazabbá és forróbbá válhat Indonézia és Ausztrália.
Enyhe és csapadékos lesz a tél – fotó: pixabay.com
Dél-Amerikából Magyarországig is "elér a kezük"
A Csendes-óceán keleti és középső térségeinek melegedő-lehűlő vizei óriási területen, 10–15 millió négyzetkilométeren hullámoznak, így a gyengülő vagy felerősödő párolgás jelentős zavart tud okozni az időjárásban. Erősebb anomália idején, amikor a vízfelszín egy-két vagy még több Celsius-fokot hűl vagy melegszik globálisan is érezhető hatást gyakorol az időjárásra.
Ahogyan azt tette az idén májusban visszavonult La Niña az egész Földdel, Európával és Magyarországgal is tavaly. Szokatlanul sokáig, majdnem három évig éreztette jelenlétét az egész világgal, és okozott az átlagosnál melegebb és pusztítóan száraz éveket 2021-ben és 2022-ben is
– nyilatkozta az Indexnek Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője, az intézet szélsőséges időjárási helyzetekkel foglalkozó meteorológusa.
El Niño idején jobban párolog a melegebb tengervíz, nedvesebbé válik a légkör, több felhőt és csapadékot előidézve – fotó: pixabay.com
Az El Niño nagyon készül valamire
A Csendes-óceán keleti és középső részének felszíni vízhőmérséklete már most több mint 1 Celsius-fokkal melegebb, és szakemberek előrejelzései szerint december–február között akár 2,5 fokkal is meghaladhatja majd a szokásos értéket. Egy ilyen mértékű hőmérséklet-változás alaposan felbolygathatja a globális időjárást, ami észrevehető lesz Európában is.
A párásabb légtömegek miatt sokkal élénkebb ciklonforgalom várható, az óramutató járásával ellentétesen forgó, sok ezer kilométer átmérőjű légörvények pedig a Földközi-tenger irányából Európába juttatják majd a szokásosnál melegebb, trópusi tengervízpárával telített levegőt. Ezért – és mérvadó középtávú előrejelzések szerint is – Magyarországon enyhe és csapadékos tél várható. De újra csak esős tél, tartósan megmaradó hóért valószínűleg most is fel kell menni majd a hegyekbe, idelent csak mutatóban fog havazni.
A globális felmelegedés csak tovább ront a helyzeten, bolygószerte torzítja, súlyosbítja, és intenzívebbé teheti a hideg-meleg, száraz-esős kilengéseket.
