Amint beköszönt a már, azonnal futunk a piacra, a boltokba, hogy beszerezzük a friss és roppanós gyümölcsöket. Az érett málna azonban nagyon drága, főleg, ha valóban háztájit veszünk. A lédús gyümölcsöt számtalan dologra fel lehet használni, rengeteg ínycsiklandó édességet készíthetünk belőle. A málna azonban nem kizárólag a színével, hanem intenzív, édeskés ízével nyűgözi le az embert.

Megéri termeszteni?

A málna termőterülete már évek óta jelentősen csökken. A termelők szerint már nem igazán éri meg vele foglalkozni, alig találnak embert a szedésre, így alig néhány hektárnyi, piacra termelő málnaültetvény maradt meg az országban. Egy kezdő málnatermelő azonban nem ilyen sötéten látja a jövőt, hiszen még mindig van esély megmenteni ezt az értékes és ízletes gyümölcsöt.

A málna fő előnye, hogy ahol megüti a lábát, ott bizony szinte képtelenség kiirtani. Évről-évre újra kihajt a kis területen is viszonylag nagyobb hozammal rendelkező növény. A málna termelése bár munkaigényes, ki kell választani a megfelelő fajtákat és akkor garantált a siker. Házikert esetében ráadásul valóban sokat hozhat a konyhára, tekintve, hogy egy kisebb területen napi szinten betakaríthatunk 2-3 kilogrammot belőle. Ebből készülhet lekvár, szörp, sütemény, tehetjük a fagyasztóba, de akár ki is száríthatjuk, meg is aszalhatjuk.

Mit szeret a málna?

A málna termesztése azért is nehéz, mert szereti a napos és esős időjárást. Főleg a fejlődési szakaszban van szüksége sok esőre, ami évek óta nem igazán adatott meg. Idén azonban az ország egyes területein bőven volt csapadék, így ezeken a településeken biztosan bőven akad honnan szüretelni.

A málna az egyik legegészségesebb gyümölcs, szereti a meleget, eső hiányában azonban öntözésre szorul. Fontos, hogy a töve sose száradjon ki, bár ehhez tudni kell, hogy a gyökerei szerteágaznak, így akár több méterrel arrébb is növekedhet új tő. A legjobb számára, ha jön egy esős nap, ami után következik 1-2 naposabb délután, így nem kell öntözni, tudnak fejlődni és érni a szemek.

A málna ellensége

A klímaváltozás kihatással van a málnatermésre, így a nagyon erős tűző nap nem tesz jót az egyébként jó ellenálló képességgel rendelkező gyümölcsnek. Sokan árnyékhálót szerelnek fel a kertbe, ami nem csak ennek a növénynek tesz jót, hanem akár az uborkának vagy a paradicsomnak is.

Hazánk a termeszthetőségének a déli határa. Ha tavasszal a hőmérséklet eléri az 5 fokot, akkor elkezdenek fejlődni a rügyek, 10-15 fok esetén pedig a sarjak kezdenek el fejlődni. Jó télállóságot mutat, a jól betermett vesszők el tudják viselni akár a -20 fokos téli hideget is. Fényigényes, a terméshozama félárnyékos helyen lecsökkenhet.

Komplex vírus

Fő ellenségei a szárazság mellett a málnamozaik: Rubus Yellow net virus; Black raspberry necrosis virus; Raspberry leaf mottle virus; raspberry leaf spot virus. Ez egy kórokozó komplex, aminek a tüneteit az USA-ban fedezték fel még az 1950-es években. Ma már az egész világon jól ismert és általánosan elterjedt betegség. Ilyenkor a levél sárgul, elszórva szegletes sárgászöld foltok jelennek meg rajta. Mivel képes szövetnedvvel terjedni, ezáltal a levéltetű elleni védekezésre nagyon oda kell figyelni. Oltással szintén átvihető egyik tőről a másikra, ezért fontos az eszközök rendszeres fertőtlenítése. A tövek hőkezelése 31-39 fokon szintén eredményes lehet.

Elzinoés betegség

Ezt a problémát Olaszországban fedezték fel és onnan került át az USA-ba az 1880-as években. Ma már mindenhol ismerik ezt a betegséget, amely a málna vesszőpusztulásának egyik fő okozója. A málna mellett a szedren is előfordulhat, de a fajták fogékonysága eltérő lehet. Általában a földfeletti részeken figyelhetőek meg a tünetek, a bogyón nem igazán látszik semmi.

Kevesen nem szeretik ezt az ízletes (és drága) bogyós gyümölcsöt - fotó: pexels.com

A levélen először apró kis szürkésfehér foltokat találhatunk. Később ezek kitöredeznek. A fásodott vesszőn szintén hasonló tüneteket fedezhetünk fel, de ott valamivel nagyobbak a foltok. Fontos, hogy a lehullott leveleken a kórokozó képes áttelelni, a beteg vesszők gyakran fertőzési forrást jelentenek. Főleg kora tavasszal jelennek meg, de ekkor még csak a hajtásokon fedezhetjük fel a tüneteket. Amennyiben később fertőződik meg, akkor a vesszőket támadja először. Egy közepes hőigényű kórokozóról van szó, 22-26 fokon tud optimálisa terjedni.

Fontos, hogy a szüret után a fertőzött és letermett vesszőket távolítsuk el, semmisítsük meg. A fertőzött és lehullott levelekkel tegyük ugyanezt. Ezzel könnyedén kordában lehet tartani a kórokozót.

Forrás: megyeriszabolcskerteszete.hu