Szélesebb körű lett az aszály definíciója

A korábbi aszályfogalom kizárólag a csapadékadatokat vette figyelembe és figyelmen kívül hagyta a hőségnapokat, a légköri aszályt, mely a magas hőmérséklet miatt kialakuló alacsony relatív légnedvesség következtében megnövekedett magas párolgás miatt is a növények károsodását okozza.

Az új definíció szerint a gazdálkodók aszály esetén akkor részesülnek kárenyhítési juttatásban, ha a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el. A napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot, és a bekövetkezett káresemény, a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. A változtatással a termelők nagyobb eséllyel lesznek jogosultak kárenyhítő juttatásra.

aszálykár

A változtatással aszálykár esetén nagyobb eséllyel lesz jogosult a termelő kárenyhítésre – fotó: Shutterstock

A tavaszi fagykár fogalmát pontosították

A korábbi megfogalmazás szerint a tavaszi fagykár olyan káresemény, amely során a termőrügy, virág vagy terméskezdemény elhal, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved. Ez a megfogalmazás értelmezési zavart okozott, mert egyes jogértelmezés szerint ez csak szőlő és gyümölcs kultúrák esetén értelmezhető, szántóföldi és zöldség kultúrák esetében nem.

Az új definíció szerint tavaszi fagykár a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. Ez a megfogalmazás egyértelművé tette, hogy a káresemény minden kultúrára vonatkozik.

Változott a kárenyhítő juttatás igénybevételének jogosultsági feltétele

Eszerint kárenyhítő juttatás akkor jár, ha üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15 %-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el. A korábbi években a hozamérték-csökkenést üzemi szinten számítottuk a teljes üzemméretre, az ügyfél összes területen termesztett összes kultúrájára.

Az új szabályozással kárenyhítő juttatás akkor illeti meg a termelőt, ha az elemi káreseménnyel érintett növénykultúrára vonatkozóan a kárbejelentésre hozott döntésben igazolható várható hozamcsökkenés (káresemény előtti és utáni hozam különbsége) a 30%-ot meghaladja. A benyújtott kárenyhítő juttatási kérelem alapján igazolható hozamcsökkenés (azaz a referencia hozam és tárgyévi hozam különbsége) a 30%-ot meghaladja és az igazolt üzemi szintű hozamérték-csökkenés az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15 %-ot meghaladja.

A törvénymódosítás 2017. április 15-től hatályos, az aszály új definícióját június 15-ét követően benyújtott kárbejelentések esetében kell alkalmazni.

Aszálykár és mezőgazdasági árvízkár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter közleményt ad ki.