A kapor elsősorban akkor jut eszünkbe, amikor eljön a kovászos uborka, vagy a tökfőzelék készítésének ideje. Ez pedig kétségtelenül nem baj, hiszen mindkét étel szegényebb lenne a kapor íze nélkül.
Azonban a kapor jóval több, mint a kovászos uborka, vagy a tök segítője. Azon túl, hogy kedvelt fűszer-és gyógynövény, még a kertben is a hasznunkra válhat, hiszen jónéhány rovart távol tud tartani. Nem véletlen, hogy még fesztivált is rendeznek neki. Segít az emésztésben, fertőtleníti a sebeket. A túrós lepényben pedig ellenálhatatlan. Ismerjük meg hát minél jobban, és adjunk neki esélyt a kertünkben is.
Ismerkedj meg a kaporral
A kapor sokak által kedvelt fűszer- és gyógynövény, melyet nevezhetünk még kertiköménynek, vagy uborkafűnek is. Olyan régóta ismert, hogy még a Bibliában is megemlítik, és még az ókori népek is rendszeresen használták, mivel úgy gondolták, remek fejfájás és a gyomorpanaszok enyhítésére. Az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak szívesen rágcsálták a kaprot, emésztésjavító hatása miatt, de a növény megégetett magját vízzel elkeverve sebek fertőtlenítésére is használták.
A kapor kiváló a kovászos uborkához, de még nagyon sok mindenben számíthatunk rá. Fotó: Shutterstock
A középkorban úgy vélték, kiváló védelmet biztosít a boszorkányokkal szemben. Hazánkban is nagyon kedvelt fűszernövény volt, nevét pedig a szláv nyelvekből vettük át.
A Földközi-tenger vidékén őshonos, hozzánk a római légionáriusok hozták be ezt a zellerfélék családjába tartozó növényt. A kapor karógyökere 40–60 cm mélyre hatol, gyengén fejlett gyökérrendszere miatt érzékenyen reagál a felső talajréteg vízforgalmára. Szárának hossza nagyban függ attól, hogy milyen körülmények között termesztjük, de akár a 140 cm-es magasságot is elérheti. Szárán végig szórt állású levelek találhatók.
Így legyen a kertedben kapor
A kapor közepesen melegigényes, és bár kezdetben inkább az alacsonyabb hőmérsékletet kedveli, bimbós állapotában melegebbre van szüksége. Magról szaporítható, melyek akár 4-5 Celsius-fokon is csíráznak, de a 12-15 Celsius-fok az ideális számukra. Márciusban vethetjük, és érdemes a sárgarépa, hagyma vagy bab közelébe vetni, mert akkor el tudja űzni a kártevőiket. De édeskömény mellett semmiképp ne adjunk neki helyet, hiszen beporozzák egymást, és mindkettő elveszíti csodás, egyedi ízét.
A magot legfeljebb 3 cm mélyre vessük, 20-30 centiméter sortávolságra. A vetést követően a 14-21 napon kelnek ki a kis növények. Ne adjunk trágyát a földhöz, mert akkor nagyon hamar megnőnek, és így jóval alacsonyabb lesz az illóolaj-tartalmuk. Ha nincs kertünk, cserépben és virágládában is nevelhetjük. Nagyon fontos, hogy ne száradjon ki, de ne is álljon pangó vízben.
Kezdetben félárnyékban is jól fejlődik, azonban a virágzás idején már jóval több fényre van szüksége. Mivel nagyon rövid, alig 3-4 hónapos a tenyészideje, akár elő- és utónövényként is termeszthető ez az egynyári növény.
Másodnövényként július-augusztusban vethetjük. Ügyeljünk rá, hogy az ágyása legyen gyommentes. Akkor szüretelhetjük le, amikor eléri a 30–35 cm-es magasságot. A hajtásokat szárítsuk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk.
A gombás betegségek közül a leggyakrabban a fuzikládiumos varasodás támadja meg. Ez ellen a fertőzött növények eltávolításával és megsemmisítésével védekezhetünk. Emellett számítani lehet a levéltetvek támadására is.
Ezért hasznos a kapor
A kaprot akár frissen, vagy szárítva is használhatjuk az ételeink ízesítésére, a lényeg, hogy a főzés befejezése előtt adjuk csak az ételhez, mert így őrzi meg legjobban csodás aromáját. Kiváló a kovászos uborka elkészítéséhez, de népszerű még a túrós lepényben, a tökfőzelékben és a kapros-túrós palacsintában is. Készíthető belőle leves, főzelék, vagy saláta, és ízesíthetünk vele mártásokat, halételeket is.
De a kertben is meghálálja, ha helyet adunk neki, hiszen erős illata képes távol tartani a rovarokat. A frissen szedett kaprot mindig tegyük be a hűtőszekrénybe, vagy állítsuk vízbe. A kaporból készült tea kiváló vízhajtó, de segít felfúvódás, emésztési zavarok, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság vagy étvágytalanság ellen is. Antimikrobiális hatása miatt kiváló sebgyógyító, de serkenti a tejképződést, és tumor megelőző hatása is van.
A kapor kiváló az ételek fűszerezésére, de emellett az egészségünkre is jó hatással van. Fotó: Shutterstock
A kapor teljes tömegének körülbelül 0,5 százaléka illóolaj, a termésnek 2,5–4 százaléka, amellett telítetlen zsírsavakat is tartalmaz, és a legnagyobb mennyiségben a virágzás után található meg benne aromaanyag. A kapor terméséből nyert illóolaj kis mennyiségben izgató, nagy mennyiségben azonban nyugtató hatású. A kapor minden része fogyasztható, a gyökérzetén kívül. Magvainak illóolaja gátolja az emésztőrendszert támadó baktériumok elszaporodását, így hasmenés esetén is jó szolgálatot tesz. Baktériumellenes hatása is nagyon erős, így vetekszik a fokhagymáéval.
A növényt és termését álmatlanság elleni szerként is használják, a belőle készült tea hányinger és csuklás ellen is hatásos, sőt, még a hasfájós kisgyermekeknek is bátran adható.
A kapor ezen kívül csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatással van a szívizom vérellátására, továbbá jó étvágyat csinál. A húgyutak egészségének helyreállításában is fontos szerepet játszik, és rendszeres fogyasztásával szálkásabbá tehető az izomzat.
Még a vér cukorszintjét is képes csökkenteni, ráadásul tele van vitaminokkal, így bővelkedik C-vitaminban, karotinban, B1-, B2-, B3-, B6-, E-vitaminokban, valamint folsavat, pektint, kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, káliumot, foszfort, cinket és igen nagy mennyiségű rostot is tartalmaz.
Habár sajnos mostanában a kapor méltatlan helyzetbe került a gasztronómia terén, érdemes neki teret engedni, és minél több étel ízesítésére felhasználni, mivel a kapor fogyasztása nem csak ízletes, hanem az egészségünkre nézve is nagyon sok jótékony hatással jár.
_fill_540x300_0.jpg)
