A Green Policy Center második klímaalkalmazkodási jelentése megerősíti: Magyarországon a mezőgazdaság az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat. Az éghajlatváltozás hatásai elsősorban az éves, különösen pedig a nyári átlaghőmérséklet emelkedésében, a csapadékeloszlás egyre egyenetlenebbé válásában, valamint az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásában jelentkeznek. Az ország különböző területein azonban ezek a változások eltérő mértékben érezhetők – ismertette a jelentést az Economx.

Az ország kettészakadása

A 2022-es és 2024-es szélsőségesen aszályos időszakok világossá tették, hogy hidrológiai szempontból Magyarország kettészakadt. Vaszkó Csaba fenntarthatósági szakértő szerint a Dél- és Közép-Alföld különösen sérülékeny, és az éves aszálykárok értéke már most elérheti a több száz milliárd forintot.

A jelentés rávilágít arra, hogy a mezőgazdaság éghajlati sérülékenysége nagyban függ a talaj- és vízkészletek állapotától, a termelt növények változatosságától, az állattartás alkalmazkodóképességétől, valamint a gazdálkodási módszerek minőségétől. Az aszályhajlam és a hőstressz fokozódása a jövő legnagyobb kihívásai közé tartozik.

A talaj- és vízgazdálkodás problémái

Az aszályok súlyosbodását az egyre melegedő nyári hőmérséklet mellett a vegetációs időszak kezdete előtt tapasztalt vízhiány is elősegíti. Ennek hátterében nemcsak a csapadékhiány, hanem a helytelen talajművelési gyakorlatok, a túlzott vízkivétel és a belvizek, árvizek nagy arányú elvezetése is áll.

Bár a talajtakarás és a forgatás nélküli talajművelés hatékony módszerek a talaj vízmegőrzésére, ehhez képest 2023-ról 2024-re országszerte csökkent az a terület, amelyre az agrártámogatási rendszerben a támogatást igénylők ezeket a gyakorlatokat bejelentették – emelte ki a Vaszkó Csaba. Ez különösen a keleti, kiszáradásnak kitett régiókban jelent problémát.

A probléma adott, a változtatás késik

A jelentés arra figyelmeztet, hogy a kihívások ellenére továbbra is olyan növényeket termelünk nagy területeken, amelyek érzékenyek az aszályra. Magyarország a 2022-es aszályos évben az EU-ban a legnagyobb visszaesést szenvedte el a kukorica és napraforgó terméseredményekben.

green-policy

Továbbra is olyan növényeket termesztenek a magyar gazdák, amelyek már nem állják ki az éghajlatváltozás próbáját. Ezek közé tartozik a napraforgó is - fotó: Shutterstock

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében az agráriumban szükség lenne innovatív megoldásokra, mint például az agrár-erdészeti rendszerek fejlesztése, a természetközeli tájelemek bővítése és a fenntartható vízgazdálkodás megvalósítása.

Az állattartás veszélyei

A hőstressz különösen nagy kihívás az állattartásban. A szélsőséges időjárás hatással van a takarmánytermesztésre és az állatok egészségére. Például a forró napok alatt az elhullás mértéke emelkedhet, különösen a kevésbé korszerű telepeken. A legeltetéses állattartásban a fásítás és a vízvisszatartás lenne az egyik leghatékonyabb megoldás, de a gyepeken végrehajtott ilyen jellegű fejlesztések száma elenyésző.

Index- és OG-kép: Shutterstock

További cikkünk e témában:

Klímaváltozás: elkerülhetetlen lesz az élelmiszerhiány?