Nap mint nap választunk zöldséget, gyümölcsöt a boltok polcairól – többnyire esztétikai szempontok alapján. Fényes, szabályos, tökéletesen érettnek látszó termékek kerülnek a kosárba, de vajon ugyanazt esszük-e, mint húsz vagy ötven évvel ezelőtt? Egy alma ma is alma – de ugyanazt a tápanyagot nyújtja, mint régen?

Az elmúlt évtizedekben az élelmiszertermelés gyökeresen átalakult. Az ipari méretű mezőgazdaság célja a mennyiség maximalizálása lett, nem a minőség megőrzése. Az ennek érdekében alkalmazott technológiák és vegyszerek messzemenő hatással voltak a megtermelt termények összetételére is.

A termelés ára

A műtrágyák, rovarirtók és más növényvédő szerek használata ma már szinte kötelező része az iparszerű mezőgazdaságnak. Emellett terjednek a föld nélküli termesztési módszerek is, amelyekben a növények kizárólag mesterségesen előállított tápanyag-oldatokból „táplálkoznak”. Ez a megközelítés jelentősen növelte a hozamokat, ugyanakkor éppoly jelentősen csökkentette az élelmiszerek beltartalmi értékeit.

A szántóföldek kimerültek, a talajok szervesanyag-tartalma lecsökkent, a levegő szén-dioxid-tartalma megnőtt, miközben a növények életciklusa is felgyorsult. Az így termesztett zöldségek és gyümölcsök küllemre tökéletesek, ám tápanyag-tartalmuk gyakran drámaian csökkent.

Csökkenő tápanyagtartalom – számokban

Számos nemzetközi kutatás rámutatott: a mai termények beltartalma nem mérhető a korábbi évtizedek terméseihez. Egyes adatok szerint például:

  • a brokkoli magnéziumtartalma 81,9%-kal csökkent az 1950-es évekhez képest,
  • az alma C-vitamin-tartalma 80%-kal kevesebb,
  • a sárgarépa A-vitamin-tartalma 92,6%-kal csökkent,
  • a burgonya vastartalma 75%-kal esett vissza.
  • a spárga kalciumtartalma több mint 60%-kal csökkent, míg a vajbab fehérjetartalma 88%-kal kevesebb lett.

Ezek az adatok nem kirívó esetek, hanem általános tendencia jelei.

élelmiszer

Jelentős hozamok, jelentősen csökkenő beltartalmi értékek – Fotó: freepik.com

Aggasztó szermaradványok 

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal adatai alapján az európai piacra kerülő élelmiszerek 42%-ában mutattak ki szermaradványokat. A növényvédőszer-keverékek alkalmazása is elterjedt: a vizsgált minták negyedében többféle vegyszer is jelen volt.

Különösen aggasztó, hogy a legszennyezettebb minták a narancs (64%) és a körte (65%) esetében fordultak elő – ezek a gyümölcsök a gyermekétkeztetés „egészséges” alapdarabjai közé tartoznak.

A szermaradványokat tartalmazó termények között szerepel még a kaliforniai paprika, a citrom, az eper, az alma, a mandarin – vagyis azok a gyümölcsök és zöldségek, amelyeket nap mint nap fogyasztunk.

A növényvédő szerek hatása az egészségre

A növényvédő szerek és azok kombinációi károsíthatják az idegrendszert, az immunrendszert, hormonrendszeri zavarokat és daganatos megbetegedéseket is okozhatnak. A probléma különösen súlyos a fejlődésben lévő szervezetek – például kisgyermekek – esetében.

A PAN Europe 2023-as jelentése szerint az elmúlt kilenc évben 53%-kal nőtt azoknak a mintáknak az aránya, amelyek a legkockázatosabb hatóanyagokat tartalmazzák. A legtöbb ilyen minta a cseresznye és az alma esetében fordult elő, de szinte az összes vizsgált gyümölcs (barack, szőlő, szeder stb.) tartalmazott hormonrendszert károsító vegyszermaradványokat. Egyetlen paprikában akár 28 különféle vegyszer is megtalálható lehet.

Tisztább út: bio és otthoni termesztés

A megoldás azonban nem elérhetetlen. Egyre több adat igazolja, hogy a biotermesztés valódi alternatívát kínál. A bio élelmiszerek közel 80%-a mentes minden vegyszermaradványtól, és csak elenyésző esetben található bennük határérték-közeli szennyeződés.

Az otthoni termesztés, a helyi termelők támogatása és a szezonális, kevésbé mutatós, de természetes termények fogyasztása hosszú távon fenntarthatóbb, egészségesebb irányt mutat. A természet pontosan tudja, mikor érett egy termés, és milyen tápanyagra van szüksége a fejlődéshez – ezt a tudást érdemes újra felfedeznünk.

Vissza a természet rendjéhez

A cél nem a félelemkeltés. Senki sem szeretné elvenni senki kedvét a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásától – sőt! Arra érdemes figyelni hogy nem csak a küllem, hanem a tartalom is számít. A „kevesebb néha több” elve ebben az esetben is érvényes: lehet, hogy a kissé göcsörtös, szabálytalan uborka vagy alma nem néz ki tökéletesen, mégis értékesebb tápanyagot hordoz.

Ha valódi, tápláló élelmiszereket szeretnénk fogyasztani, érdemes a vegyszermentes gazdálkodás felé fordulnunk – akár saját kerttel, akár tudatos vásárlással. Egyetlen zöldség sem lesz tökéletes, de a természetes út a legbiztosabb módja annak, hogy egészséget adjunk tovább családunknak.

Forrás: egy.hu
Indexkép: freepik.com