Hirdetés
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? új
- OVP-20 régi szovjet gyártmányú magtiszítógép... új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Milyen traktort érdemes venni? új
- Magtisztítás új
- Epertermelés új
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése új
- AKG támogatás új
Cikkajánló
Közel 40 százalékos hozamnövekedés a kukoricában? Mutatjuk, mi kell hozzá
Az öntözés termésnövelő hatását bizonyították magyar kutatók.
Sajtóközlemény
1809 hozzászólás
1992 körül az 1-2 ha-os gazdák,
2002 körül az 10-20 ha-os gazdák,
2012 körül az 50-60 ha-os gazdák,
hagyj(t)ák abba a gazdálkodást főállásban mifelénk
ez a kapitalizmus: növekedni kell!
Válasz Sanyee #806. hozzászólásáraHÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ DE IGAZ!!!!
Válasz Drisa #805. hozzászólására szerinted nem arra megy ki a játék az a sok millió euró majd szépen a Sanyi bácsi zsebében landol és olyan futball pályát építenek ahol még focista sem kel
s úgy gurul a labda ahogy ők szeretnék s közben a nagy kivetítőn meg nézik a Bayer- Real meccset
Válasz Északi #804. hozzászólására
Moderátor által módosítva: 2017-04-28 14:56:27
Válasz Mihály-963 #790. hozzászólásáraAzért a fél tucat lennél itt sokkal több is aki megfelelne, csak ugye az "rossz" kezekben van. Miért kell egy integrátornak nagynak lenni. Ha valakinek van tárolója szárítója mindenféle gépe, akkor miért ne lehetne a környékben integrátor? Ja hogy akkor más is élvezhetné a hasznát... értem
Kire kéne szavazni az a kérdés , hát szavazatok rám , mert
https://www.youtube.com/watch?v=VHWjchICGu4
Válasz Antikaa #800. hozzászólására
Válasz .Richard. #792. hozzászólásáraaddig amig Jeruzsálemből jön a végső igen addig teljesen mindegy hogy kire szavazol-csak emlékül:már megvettük Lengyelországot-Magyarországot-Szlovákiát mondotta volt egy főpajeszes egy bizonyos fórumon nem volt még az olyan régen..
mifelénk a sima szárítóval rendelkező helyi kis "integrátor" 3szor húz le: szemét%, víz%, súllyal. és nincs mit tennem mert mindjárt mondja vigyem máshova. és itt a 22escsapdája: a környéken az összes ugyanúgy számol....
MINT MINDENBEN, A MEZŐGAZDASÁGBAN IS A NAGYOKNAK, MULTIKNAK ÁLL A VILÁG. A GAZASÁGI KÖRNYEZET, FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK, INPUT ANYAG ÁRAK, FINANSZÍROZÁS STB. SZERINTEM MEG KELLENE TÁMOGATÁS SZEMPONTJÁBÓL KÜLÖNBÖZTETNI A 100 HEKTÁR 7 AK-S HOMOKON GAZDÁLKODÓT A 600 HEKTÁROS 40 ak-S KÖVÉR FÖLDEKEN GAZDÁLKODÓTÓL.
Válasz Mihály-963 #797. hozzászólásáranyugodtan lépne ki, vigyáz rá a rendőr, mert azért van hogy szolgáljon és védjen. cselesen lehagyták a végéről hogy mégis kicsodát.
Válasz Mihály-963 #790. hozzászólására1. Pista bácsinak nem a kormány propagandaszövegét kellene nyomnia,hanem a gazdák problémáit kellene felfele közvetíteni ha már egyszer érdek képviselet is.2.Az integrációs törvénytervezetüket először saját magukon a saját birtokukon teszteljék 10 évig azután ha akar a gazda majd belép.3.Nem akarom az intézményt megnevezni(országosan ismert agrár iskola tatán),de idén nem indul sem GAZDA,sem HALÁSZ szak mert 3!!!!! tanuló jelentkezett.Hogyan lesz így jövője a mezőgazdaságnak?(sakk-matt)4.Én úgy gondolom,hogy nekem és családomnak nem az a célunk ,hogy az 50 tehenünk helyett 100-at tartsunk kizsigerelve a területeinket,hanem ,hogy a fiaimnak is lehessen majd 50.És nem érdekelnek a százalékos statisztikái sem,hogy mennyit kellene termelnünk mert mi nem akarjuk etetni a világ túlsó felén a sok henyélő fas..erő fo.színű aladint.Már bocsánat.
Válasz a2457 #796. hozzászólásáraén meg azt mondom hogy nem szavazok így nem csalódom de mindenkinek azt mondom szavazzon így majd szidhatom a többieket mert ha mindenki elállna a szavazástól nem hiszem hogy az a 1,5 millió szavazattal nyugodtan lépne ki az utcára 100% parlamenti többséggel mert ez a választójogi törvény nem jó annyira kicsavarták mint te a narancsot szoktad
hát azt a kérdést hogy kire kéne szavazni nekem is feltették már, de ha visszakérdezek hogy a meglevőkön kívül szavaznának e másra hamar lesöprik az asztalról.
remélem érződik az ördögi kör.
úgyhogy ilyesmit szép ügyesen azzal intézem el hogy azt mondom szavazz rám.
Válasz .Richard. #792. hozzászólására egy biztos ma még nem látszik az alagút vége de akik eddig voltak azokkal nem sokra megyünk de ahhoz hogy rosszul döntsünk már nincs időnk a javításra 89-ben rosszul döntöttünk radikálisabbnak kellet volna lenni talán. Így is lehet hallgatni vénségünkre a gyerekeinktől hogy hogyan kúrtuk ennyire el de igazuk lesz
Válasz .Richard. #792. hozzászólásáraMég nem alakult meg az a bizonyos párt.
Válasz Vinkó75 #791. hozzászólásárahát a Pista bácsi a választás előtt megakarja ezt lépni szerintem nem érzi át az 56 szellemét de ha egyszer még össze fogna ez az ország a taxis a vasutas a volános a diákok egyszerre akkor a narancs jobb ha megy a mediterrán övezetbe magyarul a melegebb éghajlatra mert ezeknek már tényleg mindegy hogy kő-kövön nem marad csak az legyen amit ők szeretnének
Válasz Vinkó75 #791. hozzászólásáraKire érdemes itt szavazni? Ki az a Valaki aki fellenditenè az èrdekeinket? Melyik pártot èrdekli az emberek jelene? Mert a jövőt tudjuk.
Válasz Mihály-963 #790. hozzászólásáraElég nagy ökör lesz, ki megszavazza a tolvaj bandát ismét.
Válasz Mihály-963 #789. hozzászólására Ezt nem hiszem el tényleg a TSZ-ben érzik magukat már nem csak Pista-bá val van probléma beszállt a NAK is kötelező integrátoron keresztül vásárolni vetőmag műtrágya növényvédő szer : ezek le akarják húzni a bőrt rólunk
Elnéptelenedhet a vidék, ha megvalósul az agrárkamara termelésszervezésre kidolgozott koncepciója. Egyelőre még a szakemberek is vitatkoznak arról, hogy egyáltalán reális-e az elképzelés.
Alig több, mint fél tucat regionális integrátor működhetne az országban a kormányzati elképzelések szerint. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) koncepciója szerint az alulról szerveződés túl lassú. A tervezet alapján csak néhány nagybirtok felelne meg az integrátori feltételeknek.
A kamarai szakértők úgy vélik, ezért jobb, ha az állam jogszabályokkal tereli be a gazdákat az integrációkba. Az integrátortól kellene megvennie a gazdáknak a szaporítóanyagokat, a műtrágyát a terményt, illetve a jószágot pedig az integrátornak kellene eladnia a termelőnek és az értékesítené a piacon. A bírálók szerint a haszon nagy része is a nagybirtokosnál csapódna le.
Szemléletváltás a Fideszben
A Fidesz agrárpolitikai szemléletváltásáról árulkodik Győrffy Balázsnak, fideszes országgyűlési képviselőnek, a NAK elnökének a szervezet honlapján megjelent nyilatkozata. Ebben egyértelműen kimondta, hogy egy gazdaság bizonyos méret alatt nem képes versenyképesen termelni. "Annak a világnak lassan vége, hogy valaki fogja magát és termel valamit, majd reméli, hogy csak talál rá vevőt. Így nem lehet talpon maradni" - mondta egyebek mellett Győrffy. Ez nyílt beismerése annak, hogy a kormánypárt csak szavakban támogatta eddig is a családi, illetve a kis gazdaságokat, mert nem tekintette és tekinti azokat életképesnek. Ezért is tartja fontosnak a NAK és a kormányzat is az integrációkat. Persze a kamara szabná meg az integrációs feltételeket, de még a felügyelet jogára is igényt tartana. Emellett az állami ellenőrzést, úgymond "minőségbiztosítását" is szükségesnek tartotta. Ráadásul 3 évre be is betonoznák az integrátorokat a stabilitásra hivatkozva.
A koncepció bírálói úgy vélik, az integrátornak jutnának a jogok, a gazdáknak a kötelezettségek. De nem csak ez vele a baj.
Ezen a területen semmiféle állami beavatkozásra nincs szükség, mert az integrációk mindenféle állami beavatkozás nélkül is nagyon jól működnek. A kudarcba fulladt sertésprogramhoz hasonlóan ez sem több lufinál, és egyébként is megvalósíthatatlan - nyilatkozta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, akinek agrárcége mintegy 100 gazdával működik együtt integrátorként, üzleti alapon, egyetlen forint állami támogatás nélkül. A profitot pedig arányosan megosztják az integráción belül.
Az államilag kijelölt integrátorhálózathoz közpénzek rendelhetnek, amiből el lehet "téríteni". Erről szólhat ez a történet és nem másról - vélte Raskó György.
Erőből megvalósíthatja a kormány az államilag támogatott integrátorhálózatot, Dél-Amerikában vannak erre példák - vélekedett Sallai R. Benedek, az LMP szakpolitikusa, aki maga is gazdálkodó.
Az integrációs elképzelés a termőföld privatizációval, az agrárszerkezet strukturális átalakításával, mind abba az irányba hat, hogy a lehető legkisebb élőmunkaigénnyel a lehető legnagyobb termelési hatékonyságot érjék el. Ez viszont azzal járhat, hogy a felére, negyedére csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. A feleslegessé vált munkaerő pedig a városokba, vagy külföldre menekül, illetve helyben marad számukra a közmunka - figyelmeztetett Sallai R. Benedek. Nem csoda, hogy egyre inkább elapad a mezőgazdaság munkaerő utánpótlása is. Az ellenzéki politikus is úgy vélte, az elsődleges cél, hogy néhány kormányközeli nagybirtokos profitálhasson az állami integrációs rendszerből.
Mindenek előtt a kistermelők közötti együttműködés akadályait kellene felszámolni - említette lapunknak Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. Egyebek mellett a beszerzési ár alatti értékesítésre, a szerződéses fegyelem betartására kellene koncentrálni. Szükség lenne integrációs törvényre, de nem olyanra, amely csak az integrátornak adna jogot és nem kezeli egyenlő partnerként a két felet. A koncepciót kidolgozó kamarának inkább a termelő oldalára kellene állni - vélte a szakpolitikus.
Megkerestük a Földművelésügyi Minisztériumot (FM) és az agrárkamarát is. A szaktárca kérdésünkre azt válaszolta, hogy a mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó önálló törvényi szabályozás megalkotása nem szerepel a Földművelésügyi Minisztérium 2017. évi jogalkotási tervében és erre irányuló törekvés ebben a kormányzati ciklusban sem várható.
Ugyanakkor folyamatban van a piaci szereplők közötti szerződéses kapcsolatokból eredő feszültségek és problémák összegyűjtése és áttekintése - tették hozzá. Ebbe bevonnák valamennyi termékpálya érdekképviseleti szervezetét. A válaszból az nem derült ki, hogy melyek azok a feszültségek és problémák, amelyekre az FM hivatkozott.
A NAK idén március elején szervezett összevont kamarai osztályülést, ahol a résztvevők megvitatták a termékpálya szintű integrációs együttműködés lehetőségeiről szóló, munkaanyagot. A kamara valamennyi érintettet szeretné bevonni a végleges, majdan a döntéshozók elé kerülő változat kialakításába - válaszolta a Népszava kérdésére a NAK.
Az új szerződés három gazdasági évre vagy három termelési/tartási/tenyésztési ciklusra szólna. Ezen idő alatt az integrátornak teljes körű szolgáltatást kell nyújtania az integrált vállalkozásnak, a csatlakozó vállalkozás pedig az ezzel összefüggő munkára, tevékenységre vállal kötelezettséget. Ez alapján cáfolják a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által megfogalmazott észrevételt, mely szerint a NAK által felvázolt koncepció csak az integrátornak adna jogokat, az integrált gazdáknak pedig csak kötelezettségeket - írta a kamara.
Arra azonban továbbra sincs válasz, hogy egy piaci alapon, alulról szerveződő rendszerbe mi szükség van a kamarai, illetve az állami beavatkozásra. Az némi magyarázatot ad, hogy a kamara javaslat szerint a felülről kijelölt integrátorok adókedvezményben is részesülhetnének.
na itt a jövő kép Pista bácsi szerint de szerintem régen járt magán emberként valamelyik falusi kocsmában ha van még ilyen egyáltalán az országban mert a békességnek ára van csak mindent mi fizetünk ők meg örülnek hogy hová fejlődünk aha -ja de nem teszik fel a kérdést önmaguknak hogy hová fejlődtünk volna nélkülük???Jakab István: Úgy kell segítenünk, hogy az valamennyi gazdálkodó számára elérhető legyen!
Minden egyes komoly agrárpolitikai kérdésben, ami a birtokpolitikát, a gazdaságpolitikát, a szakmapolitikát jelenti, nagyon régóta együtt dolgozunk a kormánnyal minden magyar gazda érdekében – mondta portálunknak Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke.
Politikai szándékokat sejt a közelmúltbeli támadás mögött, amikor az egyik ellenzéki párt megkérdőjelezte a gazdák érdekében végzett munkájukat. A beszélgetésből az is kiderült, mit vár a kutatóktól és az is, miért vállalt fővédnökséget Magyarország legszebb birtokának kiválasztásakor.
- Sokáig nem hallottunk kritikát a Magoszról, március végén azonban támadások kereszttüzébe került. Mit gondol, mi volt ennek az oka?
- Valószínű, hogy politikai indíttatású volt a támadás. Nem emlékszem arra, hogy valaha is meg akartam volna határozni, hogy a Magyar Szocialista Pártnak milyen alapszabálya, belső szabályzata van. Úgy gondolom, egy civil szervezetnek ez a belső ügye, amit a saját testületeivel megvitat és utána meghozza a döntést.
Nagyon zavar bizonyos politikai köröket az, hogy mi az agrárpolitikát érdemben befolyásoljuk. Van egy erős civilszervezet, egy erős érdekképviselet, amelyik a legkisebb falutól Brüsszelig eljut. Ennek a szervezetnek a munkája révén létrejött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amelyik ma Európában egyedülállóan erős tudásbázissal, információs bázissal rendelkezik. Országos központ által irányítottan, de erős megyei szervezetekkel, ahol az egyes szakmai referensek révén minden ágazat képviselve van, és ehhez kapcsolódik egy 650 fős falugazdász-hálózat. Politikai értelemben ennek a szervezetnek neki kellett menni, és bizony több ilyen támadás is érte az új struktúrát. Ezt megtapasztaltuk, de azt gondolom, hogy ez csak „füst” volt, ami elszállt.
- A Magosznak nagy szerepe volt abban, hogy a NAK jelenlegi formájában létrejöhetett. Van valamiféle munkamegosztás? Hiszen az egyik egy civil szervezet, a másik pedig egy köztestület.
- Nem munkamegosztás van, hanem a stratégiai kérdésekben, ami az agrárpolitikát, a birtokpolitikát, a piacpolitikát illeti, egy korrekt egyeztetés van. A másik nagyon fontos kapcsolódási pont, hogy a kamarai választások során azon érdekképviseleteknek van listaállítási lehetősége, akik legalább 10 megyében területi képviselettel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a Magosz az egyik olyan szervezet, amelyik listát állíthat és a választásban részt vehet. Tehát azt, hogy a kamara irányítása kik által történik, abban a Magosznak meghatározó befolyásolási lehetősége van, mint ahogy más érdekképviseleteknek is.
- Vagyis zajlik egy háttérmunka, amiről esetleg nem tudtak azok, akik a Magoszt támadták?
- A Magosz a Fidesszel 2005-ben egy nagyon erős szövetséget kötött, ami parlamenti képviseletet is jelent, de már 20 éve korrekt, szoros, szakmai agrárpolitikai együttműködésben dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy van műhelymunka, amit nem a sajtó nyilvánossága előtt végzünk. Minden egyes komoly agrárpolitikai kérdésben, ami a birtokpolitikát, a gazdaságpolitikát, a szakmapolitikát jelenti, mint a különböző programok megvalósítása (pl. a fehérjeprogram), nagyon régóta együtt dolgozunk. Nyilván ez csak akkor kerül a sajtó, a közvélemény elé, amikor már a megvalósítási, az érdemi fázisban van. Ide tartozik pl. a vízgazdálkodás is, ami alapjaiban határozza meg a magyar agrártermelést. A Magosz az álláspontját kezdetektől fogva kifejtette, és rövidesen eljutunk oda, hogy egy átfogó, professzionális vízgazdálkodási stratégia jöjjön létre. Ez az alapja a hozamok növekedésének, ez az alapja a fehérjeprogram megvalósításának, ez az alapja annak, hogy legalább 800 milliárd forinttal tudjuk növelni az éves agrárkibocsátást.
- Felénél tart a Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi ciklusa; mit gondol, mi lesz a legnagyobb kihívás a hazai gazdatársadalom számára a jövőben?
- Nem véletlen az, hogy a NAK-ot ilyen szinten szerveztük meg, így alakítottuk ki a tanácsadó hálózatot és a különböző pályázatok kezelésével kapcsolatos hátteret. Ha bármilyen változás következik be az Európai Unióban, mi maximálisan igénybe tudjuk venni azokat a lehetőségeket, amelyek adottak számunkra. Fontos hangsúlyozni, hogy az előző időszakban Magyarország az Európai Unióban egyedülálló módon képes volt az utolsó fillér támogatást is lehívni. Néhány ország még a felét sem tudta igénybe venni. Ez annak köszönhető, hogy volt egy NAK, egy csapat, amelyik közreműködött ebben.
Erre az időszakra vonatkozóan, tehát a 2014-20-as költségvetési időszakban már egy teljesen új filozófia mentén alakítottuk ki a pályázati rendszert; több mint 50 támogatási jogcímen változás következett be. Ez már az előző pénzügyi ciklusra is hatott, mert olyan pályázatok is kiírásra kerültek, amik még segítették a korábbi pénzügyi időszak forrásainak lehívását. És a mostanira is különösen hatnak azáltal, hogy van hiánypótlási lehetőség. El akarjuk kerülni azokat a problémákat is, hogy azért maradjon bent forrás, mert valamilyen jogvita keletkezett.
Ezért kellett átalakítani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), és kellett egy teljesen új rendszert kialakítani, hogy a következő EU-s pénzügyi időszakra már úgy készüljünk fel, hogy van egy professzionális informatikai rendszerünk.
A Közös Agrárpolitika vélhetően megmarad, de még nem látunk tisztán. Egy biztos, a tudást alkalmazni képes innovatív gazda, aki képes lényegesen nagyobb hozamot magasabb minőségben elérni, aki képes a legkorszerűbb technológiát alkalmazni, az lesz versenyképes. Úgy kell segítenünk, hogy ez valamennyi gazdálkodó számára elérhető legyen.
- Hogy látja, mennyire volt zökkenőmentes az MVH átalakítása? A gazdák között járva gyakran hangzott el az elmúlt hónapokban kritika, hogy csúsznak a támogatások kifizetései.
A területalapú támogatások kifizetése 82 százalékon állt április elején. Persze, én is azt mondom, hogy nem a júliusi határidőre kell koncentrálni! De azt nyugodt szívvel ki lehet jelenteni, hogy azt a területalapú támogatást, amelyik esetében nem volt jogvita, vagy nem állt az illető vagy a gazdaság ellenőrzés alatt, azt már kifizették.
És természetes dolog, hogy panaszkodik az a gazda, aki nem kapja meg a támogatásokat, csak azt nem teszi hozzá, hogy azért nem kapta meg, mert adott esetben a szomszédjával van egy jogvitája. De az új struktúrának köszönhetően már eljutottunk oda is, hogy a vitás területeket lehatárolják. Tehát, ha valakinek van egy 150 hektáros területe, és ebből 10 hektár esetében a szomszéddal nézeteltérése van, akkor a 10 hektárt lehatárolják, amíg elrendezik a vitát. De a maradék 140 hektár után járó támogatást ugyanúgy megkapja.
- Sikerül-e megerősíteni annyira a családi gazdaságokat, hogyha adott esetben negatívan változik a KAP, akkor is tovább tudjanak működni? Itt elsősorban arra gondolok, hogy amíg azt látjuk pl. Németországban, hogy igazából nincsenek nagyobb birtokok, sőt kisbirtokokból áll a birtokszerkezet; ugyanakkor ők tudtak szövetkezni egymással, és nagyon erős együtt az érdekérvényesítő képességük.
- Németország sok tartományát jártam be, mint parlamenti alelnök, és minden egyes tartományban a tartományi parlamenti elnökkel, a parlamenti mezőgazdasági bizottsági elnökkel, a tartományi mezőgazdasági miniszterrel, esetleg a tartományi miniszterelnökkel személyes találkozásra volt lehetőségem, és minden egyes alkalommal a gazdálkodó érdekvédelmi képviselettel is. Tehát ismerem a német példát; Németország egy más utat járt be. Nekünk erre az útra kell visszatalálnunk, erre az európai útra, amelyik egyre nehezebb, és amelyre nagyon kevés az idő.
Magyarországon azt a változást, amit egy erőszakkal létrehozott TSZ-rendszer, állami gazdasági rendszer okozott, s a családok tönkretételével jött létre, eddig nem sikerült leküzdeni, mert az emberek lelkében ellenállást, bizalmatlanságot vált ki. Várhatóan az EU új költségvetésében, az új KAP keretében lesz lehetőség arra, hogy a termelői oldalon lévő gazdák – bármekkorák is – egyeztessenek arról, hogy milyen áron kívánják a termékeiket értékesíteni. Ez idáig kartell gyanúját vetette fel, és a beszerző, értékesítő szövetkezetek ezért nem kaphattak támogatást. Most lesznek ilyen áralkut alkalmazni képes összefogások, sőt még támogatáshoz is jutnak. Tehát van lehetőség összefogásra, és mi azon vagyunk, hogy a termelői oldal érdekei jelenjenek meg. De aláhúzom még egyszer, nem kerülhető meg az integrációs törvény megalkotása. Ebben a parlamenti ciklusban vélhetően nem, a következőben meggyőződésem, hogy ezzel kell kezdeni, felkészülve már a következő uniós költségvetési időszakra.
- Sokat van a gazdák között, hogy látja, van erre hajlandóság? Éppen az előbb említette, hogy van egy nagyon rossz emlék, amit nehéz kitörölni a fejekből.
- Nagyon komoly generációváltás előtt állunk. Ez nemcsak lehetőség, hanem egyre inkább az igény is megfogalmazódik. Tehát igen, a generációváltást segíteni kell; ezek a fiatalok már figyelnek egymásra, szóba állnak egymással, sokkal innovatívabbak, sokkal inkább képesek a régi beidegződéseken túllépni. Persze ez az egész átalakulás akkor lesz sikeres, ha a nagyszülők, szülők segítségével, az általuk létrehozott gazdaságra alapozva tud a fiatal továbblépni. Ehhez akarjuk az agrár-felsőoktatást is átalakítani. Azt szeretnénk elérni, hogy amikor az egyetemről kikerül a fiatal gazda, akkor korszerű, használható tudással tudjon belevágni a gazdálkodásba.
- Egyre nagyobb a mezőgazdaság kibocsátása, ugyanakkor elhangzik néha kritikaként, hogy erőteljesen az alapanyag-termelő mezőgazdaság felé haladunk, kevés a feldolgozott termék, ami hozzáadott értéket képviselne. Hogyan lehet ezen változtatni?
- Nagyon hosszú volt ez az út idáig. Még az is elképzelhető, hogy az egyes kormányok hibákat követtek el, amikor az egyes ágazatok fejlesztésére vonatkozóan a rangsort felállították. Csak halkan jegyzem meg, fontos volt, hogy a szántóföldi gépekre fordítsuk a fejlesztési források jelentős részét, senki nem vitatja, de nem hiszem, hogy arra szükség volt, hogy öt éven belül a nagybirtokok már a második gépsort is lecseréljék. Valószínű, hogy egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb volt az uniós forrásokat a gépekre felhasználni…
- A feldolgozóipar, az élelmiszer-feldolgozó ipar viszont nem kapott kellő figyelmet. Most ez másképp van. És ráadásul úgy, hogy nem néhány külföldi hátterű multi viszi el a források nagy részét, hanem kifejezetten a gazdák vagy a hazai feldolgozóipar szereplői azok, akik akár esetenként a gazdákkal együttműködve valósítják meg ezeket a beruházásokat. Más módszer alapján dolgozunk, de szeretném egyértelművé tenni, hogy most az a feladatunk, hogy a már meglévő infrastruktúra kiegészítéseként rendszerekben gondolkozzunk. Úgy működjön a feldolgozóipar, hogy ahhoz háttérként egy erős nemzeti marketinget tudjunk hozzátenni. Ezt se a termelő, se egy-egy élelmiszeripari feldolgozó nem képes megtenni, ezt csak Magyarország képes együtt megteremteni – komoly büdzsével a háttérben. Nagyon fontos, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház működik, fontos az, hogy a turizmus hihetetlenül erős, és annyi politikát ebbe a beszélgetésbe hadd vigyek bele, nagyon fontos az, hogy Magyarországon nyugalom és béke van. Régi mondás, hogy építkezni csak békében lehet. Figyelünk egymásra bármelyik ágazatról is van szó, és higgadtan, de kellő súllyal, az álláspontunkat képviselve építkezünk, megyünk előre.
- Jelentős túlsúlyban van hazánkban a szántóföldi növénytermesztés. Mennyire elégedett a mezőgazdaság szerkezetével?
- Nem vagyok elégedett a saját teljesítményemmel sem, meg az ágazat teljesítményével sem. Nem tartunk még az erőforrásaink kihasználásának maximumánál, és jóindulatú vagyok, ha azt mondom, hogy az 50 százalékot elértük. Ugyanakkor az erőforrásaink maximális kihasználása attól függ, hogy a különböző, már korábban említett stratégiai kérdésekben nemcsak döntést hozunk, hanem azokon a területeken komoly fejlesztések is lesznek. Még egyszer jelzem, ahhoz, hogy a magyar termékek, magyar állati termékek versenyképesebbek legyenek Európa és a világ piacain, ahhoz nem elegendő, hogy az Alaptörvényünkben deklaráljuk a GMO-mentességet, hanem ahhoz meg kell valósítani azt a fehérjeprogramot, amely kiváltja az import szóját, hogy rá tudjuk írni a magas feldolgozottságú állati termékeinkre is, hogy „GMO free”.
Ha ez megtörténik, ekkor tud az állattenyésztés is fejlődni, és magasabb árfekvésű élelmiszerrel jelenhetünk meg a piacon. Ezeket a fejlesztéseket nem tudjuk véghezvinni, amíg nincs öntözésfejlesztés, ameddig nem tudjuk a fehérjeprogramot megvalósítani. Egyik a másik függvénye. Ezek a folyamatok már zajlanak, de nem vagyok elégedett, mert az állattenyésztésben lényegesen nagyobb lehetőségek vannak.
Az, hogy a növénytermesztés gépesítésére nagyon jelentős uniós forrásokat fordítottak az előző kormányok, az abba az irányba hatott, hogy a szántóföldi termesztés professzionálisan gépesített. Néhány emberrel megoldható, csak ez éppen a vidéki népesség csökkenéséhez, a falu elnéptelenedéséhez vezetett. Ezt kellett megállítani, ehhez kellett az az intézkedéssorozat, ami most folyamatban van.
De nem vagyunk elégedettek, mert ha a számokat vizsgáljuk, az látszik, hogy az összes európai uniós támogatást lehívjuk a rendszerből, de az európai uniós támogatás nélkül az agrárgazdaság veszteséges lenne. Oda kell eljutni, hogy a támogatások a többletjövedelmet képezzék, és azok nélkül is pozitív legyen a szaldó.
- Hogy látja, mennyi idő ez?
- Az a meggyőződésem, hogy ha a mostani fejlesztések megvalósulnak, néhány éven belül, akár még ebben a pénzügyi ciklusban elérhető. De ehhez meg kell valósulnia egy korszerű nemzeti vízgazdálkodási programnak, amelynek része az öntözésfejlesztés is. Ezzel összefüggésben meg kell valósulnia a fehérjeprogramnak. Nagyon határozottan gondolom, hogy a Magyarországon meglévő genetikai alapokat az állattenyésztésben teljesen új felfogásban kell kezelni. A támogatásokat biztosítani kell ahhoz, hogy a saját, ezen a rögön stabilizálódott fajtákkal tudjunk magas minőségű állati termékeket előállítani. Nem lehet megkerülni, ma a magyar kutatóintézetek erős kritikát kell, hogy kapjanak ezen a területen, mert nagyrészt külföldi fajtákkal dolgoznak. Itt a kutatókon nagyon sok múlik. Az oktatástól felhasználható tudást, a kutatástól pedig azt várjuk, hogy a legkorszerűbb megoldásokat alkalmazzák, nemcsak a genetikában, hanem ugyanúgy a takarmányozásban, a különböző állatitermék-előállításban és -feldolgozásban lévő új innovációkat tekintve is, úgy, hogy az mindenkor a termelői oldal érdekeit szolgálja. Egy kutatóintézet ne öncélúan határozzon meg kutatási programokat, hanem kifejezetten az adott termelési cél elérése érdekében. Várjuk a komoly, lényegesen jobb eredményeket!
- Ha már a jobb eredményeket említi, talán nem túlzás azt állítani, hogy pozitívan változik a magyar mezőgazdaság megítélése. Több olyan kezdeményezés is van – mint például Az Év Agrárembere Díj –, amely próbálja a középpontba helyezni a hazai agrárium értékeit. Mit gondol, eljut az üzenet a városi emberekhez is?
- Nem véletlenül jeleztem, hogy erős nemzeti marketingre van szükség ahhoz, hogy az emberek becsüljék és értékeljék a magyar élelmiszerek minőségét, a magas minőséget. Úgy szoktam fogalmazni, a magyar minőség legyen a meghatározó, az egy értéket jelentsen. Valamennyiünk egészsége attól függ, hogy milyen minőségű élelmiszert fogyasztunk.
Ezt tudatosítanunk kell az emberekben, ehhez pedig különböző akciókra és a média közreműködésére van szükség. Ezek a díjak, különböző programok, fesztiválok jelzik, hogy Magyarországon nagyon komoly fejlődés ment végbe az utóbbi időben, és olyan minőségű élelmiszerekkel jelenünk meg a piacokon, ami sokak által irigyelt. Csak nekünk kellene jobban becsülnünk.
- A közelmúltban vállalta el a Magyarország Legszebb Birtoka Díj fővédnökségét. Ez a kezdeményezés is hozzájárulhat ahhoz, hogy megismerjük a mezőgazdaságban rejlő értékeket, azokat a kiváló minőségű termékeket, amelyeket ezeken a gazdaságokon állítanak elő?
- Meggyőződésem, hogy igazi minőséget csak a magasan felkészült, elkötelezett és rendszerető ember képes előállítani. Ha egy birtokra ránézünk, akkor azt is látjuk, hogy ott milyen minőségű tevékenység folyhat. Ha szép, rendezett és jól szervezett a gazdaság, az biztos, hogy megjelenik a termék minőségében is. Úgy gondolom, hogy itt kezdődik a versenyképesség alapja. Itt már érzékelhető a tudás, az igényesség, és ez a termelés minden egyes mozzanatában tetten érhető.
Ez garancia arra, hogy rendezett az állategészségügyi státus, rendezett a növény-egészségügyi státus, korszerű gépekkel dolgozunk, adott a precíziós gazdálkodás alapja.
Meg kell teremteni ezzel együtt a „határ” infrastruktúráját, amely már kormányzati feladat, de ehhez a programhoz csatlakozhat. Tarthatatlan az a helyzet, hogy 100 milliós értékű gépekkel közlekedünk járhatatlan dűlőutakon. Viszont, hogy ezt megtegyük, ehhez a gazdák gondolkodásában is komoly változásoknak kell bekövetkezniük, hogy ott is igényesek legyenek, ne csak a táblájukon belül.
Azért vállaltam el a fővédnökséget, mert a magam részéről megszállottan dolgozok azért, hogy itt, Európa szívében egy csodálatos, virágzó agrár- és élelmiszergazdaság legyen. Minden lehetőségünk adott hozzá, csak ehhez most már egy más viszonyulás kell, és ez a program, egy ilyen verseny is ezt a célt szolgálja. Ha már beszélünk róla, ha már bemutatjuk, ha már egy egészséges verseny van közöttünk, hogy ki tudja a legszebb birtokot kialakítani, akkor ez a többi gazdaságot is húzza magával. Én abban hiszek, hogy ez a jövő.
agrotrend.hu
Válasz a2457 #787. hozzászólására nem ismered azt rock dalt "ennyi nem elég még" mert a haver búza keményítőt építene meg a haver feleségének állás kell persze min 2 miska havonta hogy mit csinál akkor jó ha semmit mert nem ront el valamit ami később kiderülhet
Válasz nagypistivagyok2 #786. hozzászólásáraegy főre, nullától 99 éves korig mindent beleszámolva valami 1.5 miska amit lehúz az állam. hát azért.. akárhogyan is de ennyi bevételből a sok év alatt megoldhatták volna hogy eltudja látni magát az állam. miért nem tettek befektetéseket, amiknek a hozama az emberektől beszedendő adót csökkentené, ez minden ami kérdéses.
Válasz a2457 #785. hozzászólásáraJó lenne egy védjük meg magyarországot a magyar államaparátustól kezdeményezés most már.
Válasz nagypistivagyok2 #784. hozzászólásáraegen.. ahelyett hogy azoktól védenénk meg akik minden fizu felét lenyúlják :D
jó lenne egy védjük meg magyarországot a magyar államtól plakát mostmár.
Válasz a2457 #783. hozzászólásáraMert neked biztonságos országot teremtettek az éppen hatalmon levők.Nem az öregapád aki mondjuk tényleg harcolt, nem ,ŐK
!És ezt a békét most meg kell védeniük a csúnya unioval szemben aki ránk támad a mocskos pénzével.
Válasz nagypistivagyok2 #782. hozzászólásáraaz a baj hogy az állam nagyon sok szolgáltatást elad nekem, amit sose rendeltem meg és nincsen rá szükségem. mégis kifizettetik velem.
nekem nem volt lehetőségem dönteni arról hogy kell e ebből nekem valami.
Válasz a2457 #781. hozzászólásáraIgazad van!De erre meg egyből azt mondják,hogy ez a gondolkodás kommunista.Azért mert csak gen..zterváltás volt és a régi rendszer irányítói telefonközelben maradtak ( sajnos már a gyerekeik is oda kerültek). Nem is értik a piac alapú termelő gondolkodásmódot.Nekik jár minden, te csak adózó vagy.Nézd meg a téged érintő erdészeti hatóságot kik képviselik.(minden előítélet nélkül
). Meg nézd meg az erdészek házait.Hülyének néznek minket,csak az a bajuk ,hogy eltelt 27
év és semmit nem tudnak felmutatni.Bukott a mutatványuk,és ezt már ők is tudják.A háború után ennyi évvel már fel volt építve az ország!!!Most meg mi van?Össze fog omlani ez az egész hazugság nem kell ehhez lámpavas és mint a főnixmadár hamvaiból támad majd fel.Na akkor kell nagyon figyelni,hogy ki kicsoda!
Válasz nagypistivagyok2 #779. hozzászólásáraegészen addig ameddig születéstől halálig van adószámod, és ha belegebbedsz is fizetsz adót addig ez nem fog változni.
az államnak már rég önnfenntartónak kéne lennie, minket meg békébenhagyni. túl sok a terheletlen lámpavas.
Válasz Antikaa #777. hozzászólásáraMindennek,de nem mindenkinek.
Válasz D-032a #776. hozzászólásáraNa ezt a vidit kellene levetíteni a középiskolákban,ha már egyszer pénzügyi oktatás nincs(a pénzel működtetett világban
). Tőlünk azért egy párszázezer felszabadított munkás átszökött a másik "ültetvényre",és ez nagyon nem tetszik a királynak. Úgy látszik nem sikerült nagyobb tortát sütni , pedig ezzel hülyítették a népet.Engem pl:hiába ostoroztat a felügyelőivel(hatóságok),nem fogok neki gyapotot szedni.
Válasz a2457 #775. hozzászólásáraTudom én ezt.Nem véletlenül hordják(hordatják velünk magyarokkal) körbe a hogyismondjam SZ.ISTVÁN kacsóját.
Válasz nagypistivagyok2 #774. hozzászólásáraPontosabban az aki fizeti, támogatja őket. Mindennek van tulajdonosa, még nekik is...
Válasz nagypistivagyok2 #774. hozzászólásáraNem tudom láttátok-e már a mesét az egyszer volt amerikai ültetvényről? Globalizált világunkban köze lehet ehhez a fórumtémához is.
https://www.youtube.com/watch?v=X0NviIOdlPE
(Ha valakinek másért nem is, de egy kis angol is jól jöhet valakinek, ugyanis magyar feliratos.)
Válasz nagypistivagyok2 #774. hozzászólásáraüdvözöl a való világ:
magyarország, államalapítás óta így van ez.
Válasz endypapa #771. hozzászólásáraDe ha ez igaz ,akkor a politikusok úgy tartanak minket,mint mi a disznókat!
Válasz endypapa #771. hozzászólására
Válasz Mihály-963 #769. hozzászólásáraérdekelni fog,majd ha nem hagynak az általad kialakított komfortzónádban működni.a nem hitelből való gadálkodás vitán felül okos dolog részedről.
Válasz nagypistivagyok2 #770. hozzászólásáraA falu valóban csak egy lakóhely már.
"Nincs becsülete ennek az életformának ezt kellene megértenie a mindenkori irányító hatalomnak.Ez nem pénz kérdése.Hiába ad nekem milliókat ha a gyerekem nem viszi tovább a tudásomat.Ha ez tényleg demokrácia akkor gondolni kellene a jövőre is."
Nem az a lényeg, hogy az itt élók megéljenek a helyi munkából, hanem, hogy biztos szavazó bázisként bután tartsák. Elég ha a határból tovább gazdagodnak a csányik, mészárosok, benettonok, stb.
Ez a jogász által irányított minisztérium nem foglalkozik a mezőgazdaság jövőjével,csak forintosít mindent,minket, aztán ha euro lesz akkor majd ahhoz mér minket,mindent.Nem látja,vagy nem akarja látni azt ,hogy a falvakban nincs megtartó ereje a mezőgazdaságnak.Mit látnak a gyerekek egy mai falunak csúfolt településen?A hivatalok szépek,a közmunkások rendben tartják.Az udvarok szépek a tulajok lenyírják a füvet.(a füves udvar régen szégyen volt.)Ha netán aktív gazda családba születik akkor meg azt látja,hogy anyja, apja kínlódik a bankkal,vagy valami hatósággal,vagy bíróságra járnak,és a kortársai csak röhögnek rajta hogy milyen lúzer családba született.Nincs becsülete ennek az életformának ezt kellene megértenie a mindenkori irányító hatalomnak.Ez nem pénz kérdése.Hiába ad nekem milliókat ha a gyerekem nem viszi tovább a tudásomat.Ha ez tényleg demokrácia akkor gondolni kellene a jövőre is.
Válasz sanyi1965 #759. hozzászólására nem ismerem az integrátor törvényt de különösebben nem is érdekel mert annyiból gazdálkodom ami van s nem hitelből tervezgetek az eladás meg a szűkös keretek között válogatok s amelyik jobban tetszik annak adom el
Válasz Sanyee #767. hozzászólására hát ahhoz már nem 10 ha terület kell mert én 4ha csinálom s megoldjuk családon belül s a dinnye szedés szokott fárasztó leni igaz nem kamionba mert ahhoz több ember kell( meg keveset fizetnek meg jól meg % -ják s vagy jön a jármű vagy nem) de nem minden nap mert elegendő emberkével egy kamion megrakható naponta amely 2-2,5 ha szükséges hozzá naponta később meg még több pontosan ezért neheztelem az alkalmi magas költségét mert ha csak rakodni kell az 6 óra max mert a szedést én másod magammal megoldom
Válasz Mihály-963 #766. hozzászólásáraZöldségfélék éves kézi müvelése és betakarításuk. Na ott elmegy ám a 120 nap és nem is kell nagy területekre gondolni.
Válasz a2457 #765. hozzászólására Meg értelek valamikor én is jártam erdőt kapálni nem szakadtunk meg és jó kis társaság volt de a 120 nap szerintem sok egy főre de az alkalmi meg sok az összeg mert max 2-3 napra ha kell s nem minden hónapban a villákba meg hetente járnak 2-3 napra jóval kedvezményesebben pedig a jövedelmük engedné hogy többet adjanak az állambának a ( takarításért ,udvar gereblyézésért,medence mosásért)
Válasz Mihály-963 #762. hozzászólásáranézd, amikor megindul a kaszálás akkor nyári munka gyanánt fel kell vennem kölköket.
nem mondom hogy pont 120 napra de 5. hótól 9 hóig tart a szezon ebben.
szóval pont jó. ugyanakkor persze folyton meglépnek, ki és bejelentgetni meg sok pénz. így napi alkalmi bejelentéssel van, azt ha nemjön nem érdekel. s szeptember 1 után nem kell ennyi ember. mert fakitermelésekbe nekem nem kell 2-4 főnél több egyszerűen.
viszont most nyáron is lesz összesen 150 hektár kézi kaszálásom és 30 hektár kapálásom.
ez van. ha nem lenne alkalmi bejelentés csak sokkal drágábban tudnám vállalni.
a nyugdíjat meg hagyjuk, azt lenyúlják közben. minden pénz ami az állam felé megy ablakon van kidobva és értelmetlen. csak azt szolgálja hogy legyen miből finanszírozni a továbbiakban az ország tönkretételét.
Válasz Mihály-963 #763. hozzászólásáraItt semmi nem működik rendesen, csak fönntartjuk magunkat.
biztos nem 10èvre szòl ez a tèma. Mindig csukott kapuk vannak döngetve....
Válasz sanyi1965 #759. hozzászólására szerinted sajnálni tudlak szerintem ezek a témák az elkövetkező 10 évben jelentősen befolyásolják a működésünket s nekem csak 20 heki van nem 2ezer mint esetleg neked
Válasz a2457 #761. hozzászólására hát nem tudom hogy melyik munkást alkalmazod 120 napig mert kevés az olyan akit mindenhová oda lehet ereszteni de az röhej hogy az úgynevezett házi alkalmazott vagy hogy hívják egész évben mehet havi 500-1000ft -ért mert az az urakat szolgálja de a munkásért nekünk keményen fizetni kell s ma olvastam egy statisztikát hogy a Németek után mi kormányunk veszi a legtöbb sarcot de a kalákát is ezért rombolta le a Veres pénzügyminiszter úr de ezek sem különbek mert nem változtattak rajta de ha mégis akkor miért nem vesszed fel alkalmazottnak legalább beszámítana neki a nyugdíjba ledolgozott napként mert így nem kap érte nyugdíjat s nem hiszem hogy te nyugdíjasként is alkalmazod
Válasz Mihály-963 #758. hozzászólásáraaz almát senki, de gondolj rám is. amikor mennek az ápolások kell az ember hogy kaszálva legyen. meg kapálva. meg ahol kell vegyszerezve, metszve, pótolva az ültetvény "erdő"
Válasz sanyi1965 #759. hozzászólására