Hirdetés
Fórum
Őstermelői adószám, számla, nyugta, igazolvány,...
Létrehozta: Sanyi , 2008-03-01 20:49:43
Kedvencekhez
Segítség
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- AKG támogatás új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? új
- Agrártámogatások kifizetése új
- RS-09 eszközhordozó új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- Portálfejlesztés / Gépház / Fórum használat új
- Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése új
Cikkajánló
Mennyire volt nehéz év 2024? Ezek a számok pontosan megmutatják!
Kevés termelőnek lett jobb éve, mint amilyen a tavalyi volt.
Sajtóközlemény
1968 hozzászólás
Válasz #716. hozzászólásra
A könyvelő azt mondta az áfa részt ki kell húzni, apám nyaggat, ezzel a kompenzációs valamivel, hogy olyan mint az áfa csak bonyolultabb könyvelni, ezért a könyvelők nem szeretik, úgyis azt csinálom amit a könyvelő mond, de kiváncsi vagyok mi ez, a könyvelőn látszik, nem szívesen magyarázza el.
Válasz #714. hozzászólásra
A családi gazdálkodóra gondoltam, ott van h kik a belépő tagok , és ott volt h testvér nem elég közeli, de ha 10 gyerekes c asszonnyal összeálsz, annak a pulyái bevehetők, de pár évvel ezelőtt már testvért is engedik .
Válasz #713. hozzászólásra
Hú ha itt valami nagyon nem tiszta neked Kicsilány, kompenzációs ÁFÁ-t én nem ismerek csak kompenzációs felárat! Itt fogalmi tévedések vannak, inkább keress fel egy könyvelőt, mert belebuksz az egészbe!
Válasz #710. hozzászólásra
Ezt a NAV-tól kellene megkérdezni, de ha végiggondoljuk, a piacon csak az árulhat, akinek van őstermelői igazolványa és ősterm.adószáma, mert nyugtát kell adni. A közeli hozzátartozó árulhat a nagymama v. édesanya igazolványával úgy, hogy arra a napra ír egy megbízó levelet, hogy az ő árúját árulod. Nem fogad el az ellenőr olyan megbízó levelet, hogy pl. jan. 1-től dec. 31-ig. Mindig csak arra a napra szólhat a megbízás. Azért írtam, hogy a NAV-tól kellene megkérdezni, mert ha közös igazolványon szereplő árul megbízó levéllel az tiszta sor, oda csak azért kell mert esetleg neki nincs adószáma, mert a közös igazolványon elég, ha egyiknek van adószáma, természetesen csak annak a nevére lehet leadni akinek adószáma van. Viszont azzal nem vagyok tisztában, ha csak mint hozzátartozó szeretnél árulni, akkor lehet-e neked is megbízó levéllel értékesíteni a nagymama krumpliját a piacon.
De ha bemennél a falugazdászhoz, az biztos ezeket elmondaná neked és jobban megértenéd, mint így levelezésen keresztül, meg azonnal választ kapnál rá, nem napok múlva. Ettől függetlenül, ha van még kérdésed nyugodtan tedd fel!
Válasz #712. hozzászólásra
??? Őstermelőihez nincs alapítóokirat szerintem, a közöshöz se. Legalábbis nekünk nem volt.
Sziasztok!
Mit tudtok nekem mondani a kompenzációs áfáról?
Átalányos, nem áfakörös őstermelőként tisztán nettó a számla amit kiadok, vagy nem, ha nem akkor, hogy működik ez az egész?
Köszi
Válasz #711. hozzászólásra
Men lehet hogy az alapitó okirathoz is be kell előbb íratni ?
Üdv!
Családi őstermelőink van nekem és a szüleimnek. Tesómat is beleírtuk de őt a falugazdász kihúzta mivel hogy oldalági rokon nem lehet benne. Most olvasom az új földtörvényt abban a testvér is egyenesági rokonnak számít. Most akkor hogy is van ez? Van valakinek ilyennel tapasztalata?
Köszönöm a segítséget.
Megvárom a decembert és akkor fogom kiváltani igy járok a legjobban.Viszont ha kiváltja a nagymamám aki nyugdíjas,vagy az édesapám akinek van bejelentett munkahelye,akkor én ezzel az igazolványal árulhatok a piacon?Vagy megbüntetnek?
Ha betöltötted a 18. életéved és most váltasz ősterm.igazolványt sajnos kell fizetned a minimálbér után a járulékot (44 %) függetlenül attól, hogy nappali tagozatos tanuló vagy-e vagy sem. 16 éves koról lehet őstermelői igazolványa valakinek, de 18 éves koráig nem kell járulékot fizetnie mert addig az állam átvállalja, viszont ha betölti a 18. életévét akkor már elveszti ezt a lehetőséget és attól fogva járulékot kell fizetni. Amennyiben már előtte volt igazolványa, úgy az előző évi árbevétel után. Ha nem akkor a 44 %-ot.
A nagymama kertjét be jelentheted, hogy ott gazdálkodsz (anélkül, hogy volna benne részed), de azért tudni kell, hogy pl. 1000 négyzetméterről nem adhatsz le 100 q kukoricát.
Decemberben kellett volna kiváltanod az igazolványt, akkor arra az időre (napokra, attól függ melyik napon váltottad) kellett volna csak a járulékot kifizetni, értékesítettél volna pl. 15 kg burgonyát és az idei évben már lett volna előző évi (2013.év) árbevételed és az után fizetted volna a járulékot.
Sajnos így ez az év elúszott, ha csak nem akarsz havonta 40-akárhány ezer forintot fizetni, vagy kivárod újra a decembert és akkor hajrá!
Köszönöm!
Nincsen bejelentett munkahelyem nappali tagozatos tanuló vagyok.Ebben az esetben a járulékok hogyan alakulnak? Sajnos nem kertes házban lakunk igy az egyetlen lehetőség ez a telek lenne.
Válasz #698. hozzászólásra
Ha van bejelentett munkahelyed, mindegy, hogy csak 4 óra. Nem kell járulékot fizetni az őstermelői tevékenység után!
Válasz #704. hozzászólásra
2014. jan. 1-től nem kell az őstermelői kiváltásáért fizetni! Viszont a kamarába be kell lépni, ami 5000.-Ft!
Járulékot (nyugdíj és egészségbiztosítás) csak abban az esetben kell fizetned, ha nincs bejelentett munkahelyed, viszont akkor a minimálbér után kell fizetni az első évben (ami a minimálbér 44 %a). Tehát sok. De ezt csak az első évben kell így fizetni. Következő évben az előző évi árbevétel 20%-ának a 14 %-a. Ez viszont már nagyon kedvező.
Válasz #704. hozzászólásra
Van bejelentett munkahelyed? Ha nincs magadnak kell járulékokat fizetni, ami nem kevés. Nincs bevallási kötelezettség 600.000.-Ft-ig, így adózni sem kell az értékesítés után még az első évben sem. A kiváltás menete a következő: 1. NAV-hoz bemenni, őstermelői adószámot kiváltani, meghatározni, hogy mit akarsz termelni; 2. Elballagni a NAV-nál kapott papírokkal és 2.000.-Ft-tal a falugazdászhoz, aki a pénz befizetése után kiállítja az igazolványt; 3. Agrárkamarához bejelentkezni és befizetni az 5.000.-Ft-os tagsági díjat (itt nyilatkozni kell a bevételről, annak függvényében emelkedik a befizetendő összeg)
Erre a területre nem lesz egyszerű földhasználatot bejelenteni, mivel szívességi földhasználat csak egyenesági rokonoknál lehetséges és ugye a keresztanyukádnak is van tulajdonrésze a területen. Ha kertes házban laktok, jobban jársz, ha oda jelented be a termelést. (A terület mérete nem elég a támogatás felvételéhez, hacsak nincs még hozzá vagy 0,5 ha.)
Senkise tud segíteni? Fontos lenne!
(Még a hónapba ki szeretném váltani.)
Üdvözletem!
A nagymamám és a keresztanyukám nevén van egy telek.A telket az egész család gondozza.Kiválthatom én erre a földre az őstermelői igazolványt vagy nekem is a nevemre kell íratni egy részt? Továbbá 600.000Ft-ig adómentes,de az első évben én ugy hallotam,hogy a minimálbér után kell adózni,ez igaz?
Kötelező késedelmi kamatot fizetni
Ügyvédvilág.hu
2014.01.06. 14:28.
Cimkék: késedelmi kamat, behajtási költségátalány, Ptk .
Már kötelező késedelmes fizetésnél késedelmi kamatot felszámolni, ráadásul legalább 40 euró behajtási költségátalánnyal együtt a Ptk szerint. A jogszabályváltozás magánszemélyekkel kötött szerződésekre nem vonatkozik.
A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. „Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó” – értékelte a helyzetet Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója a cég Adó Online-nak eljuttatott közleményében.
A behajtási költségátalányra vonatkozó törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Ennek mértéke – a megkésett összeg nagyságrendjétől és a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől függetlenül – legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól egyéb módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei: például a késedelmi kamat fizetése alól.
A rendelkezést a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén, valamint a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni, a 2013. március 16-án, vagy azt követően kötött szerződések vonatkozásában. A magánszemélyekkel kötött szerződésekre az új szabály nem vonatkozik.
- A költségátalány számviteli elszámolása megegyezik a késedelmi kamatokéval, melyet a számviteli törvény 2014. január 1-jétől hatályos módosítása szabályoz. E szerint, a késedelembe esett félnek az üzleti évre jutó késedelmi kamatot és költségátalányt kötelező elszámolnia és a beszámolójában az egyéb ráfordítások között kimutatnia attól függetlenül, hogy azt (még) nem fizette meg. A jogosult ezzel szemben az egyéb bevételek között csak azokat az összegeket szerepeltetheti, melyet az adott vagy az azt megelőző üzleti évekre vonatkozóan pénzügyileg is megkapott. A behajtási költségátalány után nem kell áfát fizetni.
Első pillantásra a 40 eurós összeg nem tűnik soknak, nagy mennyiségű késedelmesen fizetett számla esetén azonban jelentős, akár több millió forintos plusz terhet is jelenthet, a felmerülő adminisztrációs terhekről nem is beszélve. Nagyobb cégek számára inkább ez utóbbi lehet megterhelő, míg a mikro- és kisvállalkozások számára akár fizetőképességbeli nehézséget is jelenthet az új szabály. Hiszen ez utóbbiak nagyban függnek a vevőik fizetési hajlandóságától és gyorsaságától, így önhibájukon kívül is fizetési késedelembe eshetnek.
Az új szabályozás komoly elvi kérdéseket is felvet. Mennyire lehet jogos például a behajtási költségátalány megfizettetése akkor, ha a jogosultnak egyáltalán nem merült fel a behajtással kapcsolatos költsége, és amikor a kötelezett a fizetési határidő után ugyan, de a behajtás előtt kamatostul fizetett? Ezzel a költségátalány törvényi indokolás szerinti célját, vagyis a behajtási költségek fedezését nem lehet majd elérni (hiszen ilyenek fel sem merülnek), de annak fizetésétől a felek a Ptk. szabályai szerint mégsem térhetnek el. További torzulás, hogy a behajtási költségátalány összege – szemben a késedelmi kamatéval – nem függ az ellenérték nagyságrendjétől, sem a késedelem mértékétől, így alacsony összegű számlák esetén a szankció akár meg is haladhatja az ellenérték összegét, akkor is, ha a késedelem csupán 1-2 nap.
Számlázási szabályok 2014-ben
„A szabályozás ugyan uniós irányelven alapul, azonban a hazai törvényszöveg szigorúbbra sikerült, mint a nemzetközi norma; ezért elvileg lenne mód arra, hogy könnyítsenek a magyar szabályokon” - mondja Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. Az irányelv szövege szerint ugyanis a tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 euró összegű átalány megfizetését követelni. A jogosultság azonban nem egyenlő a kötelezettséggel. Az uniós norma tehát összességében megengedőbb, mint a Ptk. rendelkezése.
Vannak továbbá olyan kérdések, melyekre egyelőre nincsenek válaszok. Nem tisztázott például, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell ezt dokumentálnia, elszámolnia. Fennáll továbbá annak a veszélye is, hogy ha a jogosult lemond a behajtási költségátalányról, a NAV hiányzó bevételnek tekintheti az összeget, amelyre adóhiányt állapíthat meg.
Köszönöm a válasz a gépesitésel ninc gond gép az van nem is akár milyen de lényeg a lényeg a 4orásat még ki kell egészitenem mčg ugyan enyivel ha jol értem az faxa
Köszönöm a válasz a gépesitésel ninc gond gép az van nem is akár milyen de lényeg a lényeg a 4orásat még ki kell egészitenem mčg ugyan enyivel ha jol értem az faxa
Válasz #698. hozzászólásra
Szia!
A szerintem ebben az esetben sok lenne a járulék. Pontosan nem tudom a mikéntjét, de az biztos, hogy a minimálbér erejéig magadnak kéne kiegészíteni. Eddig a területalapú támogatást 1 ha területtől lehetett igénybe venni. Nem akarlak elriasztani a munkától, de egy ekkora terület karbantartása gépek nélkül óriási mennyiségű időt emészt fel. Van egy barátom, aki 0,3 ha kapást vállalt be, de a végére csak 0,15 ha-ról tudta betakarítani a termést. Pedig 2 fő látástól vakulásig csinálta és ha tudott a család többi tagja is beszállt. Az ilyen jellegű erőfeszítést senki nem fizeti meg sajnos. Nekik kb. 200.-Ft-os órabér jött ki. Mondjuk az is igaz, hogy a semminél az is több. Volt még egy dolog, amivel nehezen birkóztak meg, az pedig az értékesítés. Egy csomó terményüket nem vették meg, mivel nem volt kiépítve a piac. Én javasolnám, nektek is, hogy ne vállaljatok túl sokat. Elsőre én inkább csak kisebb területen kezdeném, majd fokozatosan fejleszteném a gazdaságot. Ezt csinálom a fűszerpaprikával. Ha elsőre beültettem volna 0,5 ha-t biztos nagy zakó lett volna. Így sem volt kevés a tanulópénz, de nagy területnél hatványozódott volna...
Szép napot mindenkinek
Most gondolkoounk a kis családal az östermelöi kiváltásán viszont vannak itt kérdések
Van munkahelyem de csak 4 o bejelentet igy menyi járulékot kell fizetnem még magam után
Zöldség termesztés a cél melékálásban(paprika krumpli borso)
Milyen papirok kellenek ezek értékesitésére
Vehetö e igénybe valami visza nem tétitendö(0.5 ha)
Egyenlöre enyi köszönöm a segitséget
Ja jol van most néztem hogy biztos érvényesíteni kell mert 12.31.ig érvényes..
Válasz #695. hozzászólásra
Üdv!
Akkor kell megújítani, ha tavaly csak 1 évre kérted az érvényesítést.
Az őstermelői bevételekről az szja bevallással egyidejűleg kell nyilatkozni egy külön lapon (május 20-ig, ha jól emlékszem), hacsak nem vagy negyedéves bevalló, vagy hasonló.
Üdv!
Ilyenkor januárban kell valamit csinálni az őstermelőivel? (megújjítani ) Mikor kell adóbevallást készíteni?
Válasz #692. hozzászólásra
Elég akinek a nevén van az igazolvány! Az ő nevére lesz leadva minden, de közösen, megosztva adóznak a többiek is!
Válasz #692. hozzászólásra
Szerintem kell!!!
Sos közös őstermelői igazolványnál mindenkinek kell külön adószám vagy elég annak akinek a nevén van az igazolvány??Előre is köszönöm a válaszokat.
Válasz #690. hozzászólásra
Köszi, a nyomtatvány az megvan, csak néhány helyen kellene segítség a kitöltéséhez, de holnap megyünk az MVH-ba és majd segítenek. Köszi még egyszer!
Válasz #689. hozzászólásra
http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/foldmuv_ig/nyomtatvanyok_fm/csaladi_gazdasag_nyomtatvany.htmlhttp://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/foldmuv_ig/nyomtatvanyok_fm/csaladi_gazdasag_nyomtatvany.html
Válasz #688. hozzászólásra
Most szeretnénk családi gazdasággá válni és lenne egy kérdésem. A bevitt tárgyi eszközökről kell külön nyilatkozni vagy elég csak a szerződésben (nyitó leltár)?? És hogyan kell erről nyilatkozni, mármint bele kell írni a gépek értékét, évjáratát, típusát??
Válasz #686. hozzászólásra
Az "inszeminátor" nem őstermelői tevékenység. Ezért az adózásnál nem kedvezményesen fogsz adózni.
Az őstermelőihez kapott adószámhoz a NAV-nál be kell jelenteni a tevékenység kódot és lehet, hogy egyéni vállalkozónak is be kell jelentkezned?
És mért nem lehet ???? Akkor melyik adózási formát válasszam amelyik tartalmazza ezt a szolgáltatási formát ??
röviden nem
Üdv mindenkinek érdeklődnék Bács-kiskun meg Csongrád megyében szeretnék álategéségűgyi szolgáltatást végezni vagyis ( szarvasmarha inszeminálást ) és ezt a tevékenységet csinálhatom e őstermelő ígazolványal ???
Üdv mindenkinek érdeklődnék Bács-kiskun meg Csongrád megyében szeretnék álategéségűgyi szolgáltatást végezni vagyis ( szarvasmarha inszeminálást ) és ezt a tevékenységet csinálhatom e őstermelő ígazolványal ???
Válasz #679. hozzászólásra
Lehetsz Áfa körös, de jól gondold meg érdemes-e. Ha túlnyomórészt szántóid vannak, akkor mindenképp érdemesebb Áfásnak lenni, de ha pl. gyümölcsösben, vagy zöldségfélében utazol, ahol sok a kézimunkaerő szükséglet, és kiteheti az önköltség 30 - 50 %-át, akkor cumi Áfa körösnek lenni.
Válasz #679. hozzászólásra
Lehetsz Áfa körös, de jól gondold meg érdemes-e. Ha túlnyomórészt szántóid vannak, akkor mindenképp érdemesebb Áfásnak lenni, de ha pl. gyümölcsösben, vagy zöldségfélében utazol, ahol sok a kézimunkaerő szükséglet, és kiteheti az önköltség 30 - 50 %-át, akkor cumi Áfa körösnek lenni.
Válasz #678. hozzászólásra
Az áfa összeg hejére AM-t írj. Ennyi.
Üdv!
Hadd kérdezem már meg, őstermelőként válhatok e áfa alanyá, kinek mi a tapasztalata. Ezalatt azt értem, hogy fejlesztésnél áfát igényelhetek e vissza?
Előre is kösz!
Sziasztok!
Valaki tudna segíteni, hogy kell 0-ás (alanyi adómentes) számlát kiállítani? Hova, mit kell írni? (mondjuk egy fénymásolt beszkennelt számlán bemutatva)
Köszönöm előre is!
Válasz #675. hozzászólásra
Én úgy tudom, hogy 600.000.-Ft-ig nem kell bevallás.
Hamut szórók a fejemre és töredelmesen bocsánatot kérek. Egy csöppet elírtam.
Szóval a tera támogatás nem adózik és a sávok számításába csak annyiban számít bele, hogy a 20% számításakor figyelembe kell venni.
Szóval ha 3,6 M a bevétel és 0,5 M a támogatás akkor a nemleges nyilatkozathoz a 3,6 + 0,5 = 4,1 M-nak kell a 20%-át lefedni számlával.
Sziasztok! Nekem ez az elsö évem , hogy östermelöként bevételem van nem nagy 50.000ft erröl kell bevalást Készitenem ?A tételes adó módot választottam.
Van itt a fórumon olyan ember is, aki ért ehhez az adózáshoz, (mert mi csak kibicelünk) és jó lenne ha pontosítaná a lényeget, mert így nem túl jó, h. nincs egyetértés a válaszadók között.
Válasz #672. hozzászólásra
Akkor még benne vagy a 8M alatti sávban, tehát kistermelő vagy,
7,9M+ 5,2M= 13,1M bevétel
13,1 / 40% = 5,24M
5,2+6,8 = 12M költség
ebben az esetben nyilatkozhatsz, h. van 20% számlád, és akkor jövedelmet nem számol a rendszer, de ha ezt választod, akkor utána kell nézni jobban az egésznek, mert ennek a módszernek a választása befolyásolja az amortizáció elszámolását, és talán az előző évekről elhatárolt veszteséget is......nem vagyok naprakész ebből, mert mi nem ezt választjuk, de a lényege ez, amit leírtam
Válasz #671. hozzászólásra
Ha 7.9 mill a bevétel kiadás 6.8 mill és 5.2 mil a földalapú?
Válasz #670. hozzászólásra
Nem akarok beleszólni, de a tények makacs dolgok.
A tera támogatás mint EU-tól kapott pénz nem szja köteles, DE, az értékhatárok számításakor bizony figyelembe kell venni.
Pl.:
Őstermelő vagy, tételes költségelszámolással. Van 3.600.000.- Ft bevételed, és 500.000. Ft támogatásod. Ebben az esetben már NEM elég a több min 20%-nyi számláról nyilatkoznod (3,6 + 0,5=4,1 MFt). Sajnos adót kell fizetned a 3.600.000.- Ft után. Vagy jön a 40%-os dolog /ha van elég számlád.
Válasz #668. hozzászólásra
Egy dolog van, amibe a támogatás nem számít bele, a bevételi értékhatárokba. Tehát 600 ezerig nincs adóbevallás, 600 E - 4 M között egyszerűsített ( van 20% számlám) , és 4M - 8M között 40% költséghányad. Tehát ezek a határok a gazdálkodásból eredő bevételekre érvényesek.
Válasz #668. hozzászólásra
Egy az egyben bevételnek számít. Biztosan olvastál olyan beszélgetést itt a fórumon, h. " ha még ebben az évben kinyomják a támogatás második felét, akkor jól megszivatják a parasztokat". Na ennek az a lényege, h. ha a múlt évi támogatást ezév elején adták ki, és az ezévit még decemberben kiadják, akkor a mult évben kicsi a bevétel ( mert nincs támogatás) pedig a költségek elbírták volna, ebben az évben meg túl nagy a bevétel ( a két évi támogatás miatt), és mivel az őstermelőnek nincs lehetősége ezt megtolnni előre, v. hátra, ezért ezévben beadózik utána. Ezt már egyszer, nem túl régen eljátszották velünk.