Hirdetés
Fórum
Strip-till (Orthman) féle sávos művelésé a jövő!
Létrehozta: Márk23 , 2013-04-10 15:12:48
Kedvencekhez
Segítség
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- RS-09 eszközhordozó új
- Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? új
- Nádas árak eladásra új
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése új
- Műtrágya árak új
- AKG támogatás új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Figyelem! Így alakul 2024-ben a mezőgazdasági biztosítások támogatása
Típustól függően 40-70 százalékos támogatásra lehet számítani.
2168 hozzászólás
Válasz #165. hozzászólásra
Pneumatikus Accord féle adagoló rendszer kellett volna neked, azzal igenjól menne mag a fődbe!
ja és szóját is kiválóan vetné.
Közben variáltam osztottam szoroztam kicsit, nem kezdek bele az átalakításba, rendbeteszem a tárcsás vetőgépet és eltesszük tartalékba szépen olyan időkre, egybként pedig nézni fogok egy Horsch Seed air CO4 vagy 6-os gépet vagy ha ránkszakadna az otp bank akkor Sprinter-t.
Válasz #166. hozzászólásra Szemenkénti vetőgéppel gond nélkül.
Válasz #165. hozzászólásra
szója?
Válasz #164. hozzászólásra
Ha végre elállna az eső, levetnék vele 15 hektárt különféle vetőmagokkal, hogy legyen némi tapasztalat.
Elemezgetem, van még rajta mit finomítani a tesztek alapján.
Lóerőigényben igazán kiváló és remekül morzsolja a földet is, de a magszórás pontossága is változtatást igényel.
Válasz #163. hozzászólásra
és ez a barkácsmegoldás nemjó vagy mi???
Válasz #161. hozzászólásra Ott a rugós biztosítású, C alakú kultivátorszárak divatosak 5 cm széles lapos profillal, hosszú egyenes kifutással.
Nálunk meg a 35x35 mm rugós szárak kaphatók inkább, hajlított véggel.
Erre rá kell tervezni a teljes szerkezetet, a jelenlegi rendszerem barkácsmegoldás csak a készen vett csoroszlyához.
és igy müködik
Válasz #160. hozzászólásra
Mi az a C-vas, és a magyar kultivátorvas?
Válasz #159. hozzászólásra 5 LE a gyári adat csoroszlyánként. Én a 10 sorost húztam bele notillben.
Egy új verziót tervezek most, mert ezt amerikai C vasakhoz tervezték, a magyar kultivátorvasak teljesen más formát igényelnek.
Válasz #145. hozzászólásra
Mennyibe fáj ki ezeknek a kapáknak darabja cúggal együtt? Esetleg mennyi lenne, ha nem akarnék a csoroszlya mögé plusz kijuttató csövet, csak a natúr lezáró lapkát? 4 sorban 12,5 cm-es sortávban mennyi lehet vajon a Le-igénye ennek méterenként? Nem no-tillben, hanem magágynak nevezhető talajban? 3m-re 24, 4m-re 32 kapa nem tudom mennyi kakaót kérne?
Válasz #156. hozzászólásra Annyival húzhatod, mint egy kis vonóerőigényű kultivátort, az adagolás pedig csak a vetőgéptől függ. Megkergettem kicsit dombról lefelé, porzott és tette a dolgát.
Ezen most 4 adagolóhely van, kettő elől folyékony trágyának, baktériumtrágyának vagy akárminek (abból a világos fedélből törhető ki a cső bemenete), amit permetezni lehet, hátul pedig a maghoz képest 2 centire teszi le a granulátumot. Én nem nagyon műtrágyázok, inkább csak komposztkészítményeket használok.
A magtakarás a nagy trükk, ezt senki más nem csinálja. Az a rugós tömörítő nyomja a talajba a magot és terít rá 1-2 cm tömörített földet, a többi laza talaj pedig csak rápereg. Így mindegy milyen mélységbe megy a mag, ki fog jönni, mindig bele lehet vetni a nedvesbe a legkisebb magot is.
A magárok pedig csak annyira van visszazárva, amennyire a föld visszapereg. Nem is akarom jobban, mert így jobban melegszik a talaj és a vizet is jobban levezeti a maghoz.
Tényleg fontos kérdés!
Gyorsan lehet húzni???
gondolok itt 10km/h-körüli tempóra.
Mert ha átalakitanám a meglévőt akkor az 5méter széles lenne(40soros az adagoló fejem azthiszem) aztán nagytraktor(220-250le) húzhatná 10-el haladósan.
Accord rendszerű pneumatikus adagolású a vetőgép egyébként nagyon pontos.
Műtrágyát is akarsz rakni vetőgéppel talajba?
Válasz #155. hozzászólásra
és mi zárja vissza a magárkot???
horsch sprinternél van duplasor rugós kaparó meg a tömöritő gumikeréksor is rajta.
Kopni mennyire kopik a tied???
Most ez a magot kétfelé fújja vagy szimplán egy csoroszlya egy sort tesz le???
Válasz #151. hozzászólásra Vetni meg mindenhova tud, akármilyen talajba. Nekem az 1500 kilós, 50 lóerős kistraktor belehúzta most a 10 sort az augusztusban lazított 42-50es kötöttségű földembe, Erősebb traktorral bele lehet húzni a dűlőútba is, csak minek. Emelkedőnek néha elkapart (8-12%), de síkon és lejtőn nem volt gondom. Helyenként 15 cm mélyen járt a csoroszlya orra.
Egy két héten belül kiderül, milyen a csírázási arány is.
Válasz #153. hozzászólásra Általában 30-50 cm közötti sortávolságra állítják a vasakat több gerendára, hogy a durván mulcsos helyeken ne húzza össze a szárat.
A több gerenda miatt viszont nyugodtan lehet gabonasortávot is vetni.
A mélységállítás a futókerékkel megy.
A vetendő mag csak attól függ, milyen a vetőszerkezet, ezen lefolyik minden, repcétől szójáig.
milyen a sortáv???
Mélységet hogyan lehet állitani??????
Válasz #151. hozzászólásra
Ez szokott lenni a normál méret ennél a rendszernél.
Josey!
Van egy Voglnoot masterdrill DFHA450-es vetőgépünk.
Azon agyalok ha bevállna ez a technotill átkéne alakitani ilyenre. Kicsit meguntam, hogy csapágyakat kell cserélni a csoroszlyákban minden szezon előtt 10-et 20-at akár, aztán közben is meg meg adja egykettő magát megszorul már csak túr szárazban igyis jól vet de ha kicsit is tapad már bedúr ésatöbbi....
Ez a része gyenge sima egysoros 6205-ös csapágy van bennük 1db tárcsánként és ez a gond, nembirja az oldalirányú feszengetést plusz a por is belemegy...
A 3pont felfüggesztés váz tartály adagolóegység ventillátor minden fain pontos és szeretjük. Ennek paralelogrammás módon csukódnak fel az oldalai egyébként.
milyen sortávot lehetne összehozni TT rendszerrel? Egy 15centissel kiegyeznék de attól ritkábbal már nem.
Másik dolog, hogy szóját lehet jól vetni ilyen kapákkal???
Művelt talajon is jól dolgozik meg mulcsban is esetleg tarlóba is direkt???
Szóval adott a feladat, ha van kis időd találj ki erre a gépre épülően egy 4,5méter széles keretet többsorban a vetőkapákkal természetesen, 15cm-es sortávokkal hidraulikusan csukható kerettel. Ez utóbbi lehet sima felcsukós is felőlem, nem muszály parallogrammás, lényeg hogy 3-3,5métertől ne legyen szélesebb.
Ja és birja a kiképzést persze, ne legyen gond vele!!!
Válasz #149. hozzászólásra
állunk rendelkezésre, köszönjük, ha minket választasz.
Válasz #148. hozzászólásra
Köszönöm a tájékoztatást!a tólig gondolom márka függő .
a 30mm -es ami engem inkább érdekel akkor egy középkategóriás árral számolva /100 euró/ akkor 30 lepedő a kapa magában.
ha élesben lesz a tematika keresni foglak!
Válasz #146. hozzászólásra
szia!
30x30-as: 50-153 €
35x35-ös: 77-137-248 €
40x40-es: 200€
a felfogató konzol kengyellel:
35€/ grt
kapa orrok: 10-29€ függően, hogy milyen kialakitásúak,
a szárnyasok: 23 - 51€ +ÁFA
Válasz #146. hozzászólásra
Válasz #113. hozzászólásra
Szia Josey !azt szeretném kérdezni egy ilyen négyzetszelvényű csavart kapaszár "natúron" mennyibe kerül??pontos konkrét ár érdekelne!
köszi!!
tillere kellene
Válasz #140. hozzászólásra
Nálam is ez a helyzet. A függesztett gabonavetőgépeket amiket kapni lehet nem sokra tartom, talán a Rabe Megadrill, de az más kategória. Ráadásul szinte aranyáron is mérik őket. Az összes többi legyen az bármilyen csoroszlyás csak játék. Nincs csoroszlyanyomás. Vagy ha laza a talaj akkor agyig megy. Itt a lényeg. De egy ilyen TT-rendszernél lehet hogy már függesztettben is lehetne jó gépek összehozni. A késes vetőgépek meg amúgy is jók lennének főleg ha nyers a talaj. Pl. most tavasszal is tudnék egy menetben vetni, nem kellene magágyat készíteni. Csak nálam kritérium hogy max. 15 cm-es sortáv, ehhez 3 vagy 4 sorban kellene a kapáknak lenni. Plusz a kapa vékony legyen, szinte függőlegesen álljon, csak minimálisan bolygasson. Ezért nem annyira szimpi pl. a Köckerling rendszere sem. Amit még mostanában nézegettem az a Sola Trisem 194. Az se rossz. Megnézném élőben.
Válasz #130. hozzászólásra Kifelejtettem, hogy 2,5 méteres, 10 soros, mert kis traktorra van tervezve.
Mélységállítás mechanikus, bár mehet rá majd hidraulika is.
Válasz #133. hozzászólásra A TTnél a vetésmélységnek nem sok jelentősége van, ez a különleges benne. A lényeg, hogy a nedvesbe menjen, a magot mindig 6-15 mm vastag föld takarja, felette laza göröngyök, amiből kijön a csíra akadálytalanul. Szerintem ez a megoldás a cserepeződő földeken is megoldás lehet. A rugóval állítva a takarónyomás ereje és a takarás vastagsága állítható.
Válasz #130. hozzászólásra Ha nekem is száz hektárokat kellene ápolgatnom, valószínűleg én sem állnék neki játszani ezzel a vetőgéppel. :-)
Nekem viszont kis területem van, amire senki nem árul elérhető árú direktvetőgépeket, ezért próbáltam egy olyan technikát találni, amit le tudok skálázni a saját üzemméretemre.
A TT ezer hektáros farmokon bizonyított a nagy levegős vetőgépekkel, ezért összeházasítva egy Amazone vetőszekrénnyal és adagolóval életképesnek kell lennie kicsiben is.
Most szudánifüvet vetek, hogy rendbehozzam a talajom, de elméletileg bármit el tudok vetni vele, amit az Amazone kiadagol.
Válasz #127. hozzászólásra Ha megnézed, hogy USA, Kanada, Brazília és Argentína, hogy csak a legnagyobbakat említsem, szántóinak 80%-át már direktvetéssél művelik, lehet, hogy a szélsőséges talajokon kívül más oka is lehet a technológia elterjedésének. Ezekben az országokban azért bőségesen vannak eltérő talajtipusok és éghajlati viszonyok.
Válasz #137. hozzászólásra
majd demó videót ha lehet 
és elkészült
Válasz #135. hozzászólásra
Búzát nem vetném őszi szántásba(mély). Marad a Tárcsa-vagy valami spec szerszám. Még akkor is ha a kukorica tartlóba kellene vetni. Volt már ilyen ! Lényeg látszik a különbség, főleg idén. A szántottban gyengébb a búza.Mellette a nagytárcsával bekevert. Szebb. Nyilván ott a szármaradvány némileg fel szívta a kiszórt februári nitrogént(vagy mivel sekélyebb volt mint a szántás)nem tudta lemosni. Állítólag felénk 40cm van a bemosódott nitrogén(sok csapadék) A szántottat viszont nem lehetett csak a tetejét megkapirgálni,a magnak. Ezért lent egészen az eketalpig közel 40cm-rögösebb (szellősebb) vizelnyelő rétegek elszívhatták a csapadékot könnyebben. /Gondolat/
Válasz #131. hozzászólásra
"Búzát meg simán vetném különösebb talajmunka nélkül is annak szerintem semmit sem számit hogy hol milyen műveltségű talajban van,"
Nem tanult (jelenleg Kertészete van) ismerősöm a búzát nem tárcsázott, hanem sekélyen szántott földbe vetette.
Nem járt rosszabbul, mint a volt TSZ technológiát alkalmazók. Igaz volt rá ideje is, amit az időnként rossz időjárás esetén a szántásba vetett búza jobb szok lenni.
Válasz #133. hozzászólásra
Már látom hogy nem lehet csak a tömörítést szabályozni.
A TT-nél a hátsó tömörítőn a rugóval csak a tömörítés mértékét lehet állítani, vagy egy úttal a vetésmélységet is? Mert ez a dolog egyik legsarkalatosabb kérdése, hogy mi van ha a föld nem biliárdasztal? Tetszenek ezek az egyszerű eszközök főleg mivel mostanában az egyik legnagyobb gond az, hogy szinte mindig halál van a rapiddal ősszel. Tavaly előtt is ezzel szoptunk, meg tavaly is. Pl. kombinátorozni már lehetett, de vetni még nem, mert beragadt a tárcsa. Na akkor ezzel a TT-vel már simán lehetne vetni.
Válasz #131. hozzászólásra
Mi is csináltuk már így a kukoricát. A monóval most is a sor mellé tolják a műtrágyát. A sorra pedig a starter granulátumot. Van ki elosztva még kultizáskor is rak mellé. Kinek hogy
különben engemet naggyon érdekel ez a direktvetés sztori mindenféle téren.
Kicsit térjünk már át szemenként vetőkhöz, kukoricához.
Nekem egyetlen bajom, hogy a tápanyag visszapótlás módszerem nem megoldott. Egyszerűen mivel tudok neki adni kalóriát???? persze ha eső előtt simán állományra szórom akkor fain a téma csak ez nem mindig jön össze, ezért kell talajba rakni.
Teljes direktvetést nemfogok csinálni viszont olyat most is tudnék, hogy ősszel vetéskész ralajt hagyok magam után tavasszal pedig belevetek és kész.
Most is vannak táblák amiket fralazos lazitás után rövidtárcsával elhúztam, vagy forditva a kettőt és kész.
Simán húznám most bele a nagy vetőgépet sornyitó tárcsák rajtavannak, viszont az őszi kirakott komplexen kivül nemtudnék neki adni műtrágyát. Okés, a vetőgépre nem nehezen megoldhatók a notilles kijuttató egységek is azzal már mehetne sormellé anyag de még egyszer kéne neki az a helyzet.
No erre mi a megoldás???
Búzát meg simán vetném különösebb talajmunka nélkül is annak szerintem semmit sem számit hogy hol milyen műveltségű talajban van, tápanyagot szórni rálehet nedvességet felveszi és kész.
Tavasszal is zabot meg ilyeneket csdak húznám bele a fődbe amit ősszel letárcsáztam és kész nemkéne itt gerózni mikor lesz jó vagy nemjó milyen eszközzel csináljuk a magágyat most, mert a hagyományos történetek nem működnek ésatöbbi....
Válasz #126. hozzászólásra
Szóval akkor Tiéd lesz a technotill prototipus netparaszt!
Hány soros illetve hány méteres gép lesz? mit fogsz vele vetni?
mindig tarlóba megy majd műveletlenül???
Szóját vetni alkalmas lenne???
Én még mindig egy horsch Sprintert választanék azért
Válasz #127. hozzászólásra
Tanulgatjuk még a témát. Van ki még mindig kombinálva használja (eke-lazító).Amit látni vélek..a kukorica tarlót leszántja mindenki. Kivéve ha árpát akar vetni. akkor látni hogy a könnyebb köckerling. Két menetben elég elfogadható talajt csinál. Még csak most kezdünk a zöldtrágyával (komolyabban) foglalkozni. Valamint azért látni egyre többen invesztálnak. Komolyabb GPS technológiára valamint a ráépülő lehetőségekre költeni. Kb 20 év lemaradásában vagyunk. Nem technikában. Mert ha lovetta van akkor nincs gond. De ez teljesen új tőlünk többnyire szinte idegen terület. A tapasztalatok pedig lassan jönnek. Ehhez idő kell. Jah a lemaradás már a 90-es évek eleje táján Az MF kombájnnal már demózták a terméshozammérés....stb. Tehát egyik évről a másikra nem jelenthető ki hogy mi a tuti. Mivel azért még sok tényező van ebben a világban. De haladunk.
Válasz #127. hozzászólásra
egyet nem szabad elfelejteni, hogy kishazánkban az utóbbi időben eléggé szélsőséges időjárás van és eléggé szélsőségesen érinti a talajok időben való megmunkálását..
Egyet nem árt elfelejteni, a NoTill-t nem csak a technológia ára miatt nem kis hazánk piacára szánták hanem itt nem indokolt a használata. Elsősorban szélsőségesen rossz talajokra van kitalálva. Lásd Uj-Zeland.
Válasz #125. hozzászólásra Azt még véletlenül sem állítanám, hogy a TT mindenre jó, csak épp kávét nem főz.
Viszont elég extrém körülmények között is stabilan csírázó állományt tud eredményezni.
A trükk a takaróban van, a nagyon nyers agyagban lehet, hogy nem húz a magra földet, viszont eléggé belenyomja a magot, hogy megfelelő kontaktja legyen a csírázáshoz.
A nedves agyagban pedig ki fog csírázni a mag takarás nélkül is.
Egyébként én is kíváncsi vagyok, hogy teljesít ez a szerkezet a magyar talajokban, ajánlottam ismerősöknek, hogy próbáljuk ki a prototipusom többféle talajon.
Jövőre több tapasztalat lesz már vele.
Válasz #123. hozzászólásra
Akkor azt mond el hogy nyers, magas agyag tartalmú talajon ahol a vetőkés mögött nem omlik vissza a talaj és a vetőmagot lefedű csuszka alá nem kerül talaj akkor milyen fedetség lessz a magon . ezt tapasztaltam
hasonló elven Flexi-coil Stealth™ Single-shoot.
nem azt mondom ,hogy nem jó,de állítom mindenhol és minden körülmények között nem hassználható.
Válasz #121. hozzászólásra
Így az igazi, ahogy mondod. (én gépész vagyok, a növényt még csak most tanulgatom). A holland parasztnak meg több száz hektárja van a volt NDK területén ;)
Válasz #122. hozzászólásra Nem, ez téves feltevés. A használók elmondása alapján, ha már nem süllyed el a traktor, akár iszapba is lehet vetni vele és láttam már olyan domboldalon vetést, hogy öklömnyi kövekkel volt teli az egész. Kanadában is vannak azért cifra talajok.
Ami földet meg lehet grubberozni 10 centi mélyen, abba már lehet vetni is TT-vel
A szármaradványt is minden formában szét és megtolja, nem belenyomja, mint a tárcsások, ha nincs jól tisztítva a sor és a barázda sem marad nyitva, mint a tárcsásoknál az agyagban.
Azért a TT rendszer igényesebb a talaj álapotra( nedveség, szerkezet,agyag tartalom stb)
a tárcsás, (slot, stb ) rendszerek szélesebb a felhasználhatósága a talajok szentpontjából
Válasz #114. hozzászólásra A soha semmilyen talajmunka azért elég erős kijelentés, a nagy no till farmerok is bizony rászaladnak időnként lazítóval a földre.
Ha jár rajta a gép, akkor tömörödni fog, bármennyi gyökértömeg is van a földben, a nagy kombájnok és gépek összenyomnak akármit.
A totál is agyonvágja a mikroorganizmusokat a talajban, amire szükség volna a lazaság fenntartására (humuszépítés), anélkül pedig össze fog roskadni a föld, nem fog őskori állapotot produkálni.
Én idén nekiállok ennek a nem kell talajmunkázni vetésnek, ráadásul totál nélkül, mert bióra állítom át, de tavaly már kapott egy lazítót a föld és zöldtrágyával is teli volt vetve, aránylag gyommentes is. Vetem belé a szudánfüvet, aminél nagyobb gyökértömeget nem tudok produkálni mással, megy bele baktériumtrágya és igyekszem minimalizálni a mozgást a gépekkel a földön.
Aztán őszre meglátom, mennyire is tömörödik vissza a 40-50 KA föld és mennyi hatása van a gyökereknek a laza állapot fenntartásában.
A talajművelés nélküli vetést elkezdeni gyomos földön, lazítás nélkül meg nem tűnik sikeres üzleti jövőnek, a kultúrnövények nem bírnak el a tömörödött talajjal, hozam jelentősen vissza fog esni.
A Cross Slot igényes gép, de pont annyira bonyolult és drága is, a TT rendszere hozzá képes filléres darab, hasonlóan jó csírázási eredménnyel.
A holland paraszt homokföldjén meg könnyű belehúzni a dűlőútba...
Válasz #111. hozzászólásra A Sprinter abban hasonlít csak a Technotillre, hogy keskeny csoroszlyával dolgozik.
A mag viszont nem mindegy, milyen mélyre megy le a Sprinterrel, mert talajszinten tömörít, a csírának a teljes tömörített réteget kell áttörnie, mint bármely más vetőgépnél.
A TT a magot viszont csak vékonyan takarja és egyben préseli bele a földbe, a vékony takarás felett laza marad a talaj. Emiatt a repcét is le lehet tenni 5-7 centire is, ha ott még nedves a talaj, úgy fog kijönni, mintha sekélyre lenne vetve.
A vonóerőigény pedig 5 LE körül van csoroszlyánként, nem kell hozzá nagy gép és egy menetben lehet vele szórni a startert a hátsó csövön, ami kipakolja 2-3 centire a mag mellé.
Válasz #112. hozzászólásra Én is remélem, hogy kész leszel, zsizseg már a mag a zsákban :-)