Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak619 FtEUR409.84 FtUSD390.63 FtCHF441.5 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Csavarkulcs #6771. hozzászólásáraén nem. errefelé is szójázni meg szotyizni akar mindenki, kukorica megy a lecsóba. baszakodjon mindenki magával a toxin miatt, gondlják sokan.
Válasz Csavarkulcs #6766. hozzászólásáraegyébként igen, ennyi kell a szójának, tökéeltes vetés, homogén állomány, tökéletes gyomirtás, és jó mikroklíma. ilyenkor minimális a kockázat, a természet meg mondjuk csak 10 évente szopat halálra, magyarul kilencszer bejön. ha fentiek közül valami hiányzik, nő a kockázat, ahogy korábban mondtam szerencsejáték lesz belőle, vagy bejön, vagy nem, de nem rajtunk múlik. a szója tud jól teremni is, de ugyan úgy tud nulla azaz nulla mázsát is teremni, ha gáz van. szója gyomirtása sem bonyolult, szeientem a lényeg, hohy előtte 10 éven keresztül is jól csináltuk a gyomirtást, és a követkző 10 évben is jól csináljuk, és akkor nincs gond. olyan nincs, hogy spórolunk előtte a gabonákon, majd úgy is le lehet szedni ha kizöldül, meg a tarlót ott hagyjuk felmagozni, meg ilyesmi, de szeirntem ezen az épeszűek, meg azok akik ebből élnek, azok már túl vannak.
Válasz envagyok2 #6765. hozzászólásáraSzója gyomirtását viszonylag gyorsan el lehet sajátítani. Tök mindegy neki hogy eke vagy lazító..no till. Lényeg a tiszta állomány és legyen neki elég víz-pára akkor a 40 fokot is jobban bírja. Ma ugyan ott tartunk mint amit pár éve mondtam. Csak olyan vessen szóját és oda hol a gyökere eléri a vizet. Minden más Orosz rulette.
Válasz .Fecó. #6757. hozzászólásárarég megbeszéltük, hogy a profitmaximum ott van, ahol a határköltség egyenlővé válik a határbevétellel. az 1-1,5 tonna szója 160-240 ezer ft, ebből a mag, vetés, gyomirtás, betakarítás minimum 150 ezer, ne kérdezz vissza, hasra mondom, nem is fogok uténaszámolni, bár míg ezt leírtam, addig kiszámolhattam volna. szóval akkor a profit 10-90 ezer ft. azért ettől szerintem többet lehet trmelni, ha eldobás helyett elolvassuk azokat a könyveket. régen is azt mondtam, most is azt mondom, messze vagyunk a profitmaximáló ktgszinttől, vagyis minden elköltött ft megtérül. erre mondták azt régen, mikor bejöttek a strobik, és új ktgszntet hoztak magukkal, hogy nem hogy nem lesz fuzárium, hanem már a terméstöbblettől megtérül, a jótékony hatása ingyen van. szóval szerintem érdemes költeni, érdemes művelni. de értem amit mondasz, ha amerikában ülnék most, és nemtudom 30 ezer hektárt kéne elkaparnom egy hónap alatt 4 emberrel meg 10 bigboddyval, akkor valszeg engem se érdekelne, hogy 1 vagy 1,5 vagy 2 tonna lesz a vége, legyen elkaparva, essen rá az eső, aztán majd kiderül, a 30 ezer hektár mindent betakar. de ekkora méretben, mint ahol én is baszakodok, nincs más választásod, mint a lehető legintenzívebben csinálod, hogy a közerlébe kerülj a maximumnak.
nah, szóval értem, igaz is amit írsz, mármint hogy no till, igen, ha valahol van lehetősége, akkor az a szója után. meg persze ehhez kell a jó szerkezetes, nem összetaposott talaj. ahol ülepedésre hajamos, vagy éppen kötött, nyáron vállig lenyúlható repedésekkel szabdalt talajok vannak, ott én nem nagyon hiszek a notillbe, megincsak jó 10 éve jöttek a képek a egy sor tárcsába vetett repcékről, aztán valahogy tavaszra eltűntek ezek a hozzászólások, mikor elfogyott a víz. hogy a gabonának kell-e a mélyművelés? biztos nem, de én biztos úgy fogom csinálni, mert bőven látok a 75 mázsás búzám tőszomszédsgában jó indulattal 20 mázsását, tényszerűen meg mondjuk 9 hektár fölfért idén nyáron egy kéttengelyes kamion pótra. szóval ahol lehet notillezni, ott szerencse, de ez nem a szója miatt van, ahnem a talaj miatt.
Válasz mtz1221 #6762. hozzászólásáraMég nem...viszont ha az üzemanyag hulladék....szinte tökmindegy. Ahogy a közmondás tartja 2010 után bármijen vasat megvetesz ami tetszik. Egyformán kula az összes.
Válasz .Fecó. #6757. hozzászólásáraAzért ez a szója termesztés sem ilyen egyszerű. Ha ilyen egyszerű lenne mindenki azt csinálná. És az időjárásról még nem is beszéltünk. A kölségről meg ne is beszéljünk.
Válasz envagyok2 #6756. hozzászólásáraJó hát én nem tudom mi kell a 80q hoz, itt a víz nincs meg hozzá, így nem is próbálkozunk. Itt akik az elmúlt pár évben intenzíven termeltek bármit is, az mind fele annyit termett mint ami extenzíven volt termelve.
Én pl pillangós után 2q NS-t adok tavasszal és jólvan. Ha van csapadék terem 80q ha nem esik akkor 50-et. És ezen semmiféle hókuszpókusz nem tud segíteni.
Bár egyre többen öntözik a gabonát is, és a repcét is.
Válasz envagyok2 #6754. hozzászólásáraEzzel egyáltalán nem értek egyet én sem. A szója után simán vethetsz no-till-el búzát, megőrizve az összes vizet és nitrogént, takarva a talajt és kihasználva minden előnyét a no-till-nek úgy, hogy egyetlen kg termést sem kockáztatsz... Ez a szóján kívűl csak a borsóra és a repcére igaz szerintem, de azok sokkal hamarabb kerülnek le, ezért őszre már a gyomok miatt mindenképpen kell egy-két műveletet csinálni (vagy vassal vagy vegyszerrel, de kell) másrészt a repce nem gyűjt nitrogént, a borsó meg nem kell senkinek, így nem igazi alternatíva nagy területen...
Másik része, hogy a szójától olcsóbb és egyszerűbb növény szerintem nincs a világon sem, ha bevállalós vagy és kidobod a hagyományos növénytermesztés tankönyvet, és nem úgy termelsz szóját, hogy vetésig más 300e/ha költségnél jársz akkor 1-1,5 to/ha hozammal már bőven hasznot termelsz, és igazából a gyomirtást kell jól megcsinálni, kb semmi más nem kell egy 1,5-2 tonnás terméshez...
Harmadrészről nagy kérdés a tápanyagmérleg... A szója nitrogénkötése képes fedezni a növény saját tápanyagigényét, illetve az elpusztulása (érése) után még rövid ideig a rhizobiumok dolgoznak, és gyűjtögetnek. A kérdés az, hogy mennyit, és mennyi marad ebből meg. Most nincs kedvem megkeresni, de korábban a The Furrow című, john deere által szerkesztett és kiadott újságban olvastam egy tanulmányról, ami a pillangósnövények nitrogéngyűjtését, valamint talajművelés erre gyakorolt hatásait vizsgálta. Ott úgy volt megadva, hogy borsó esetében a nitrogén gyűjtés 50-350 kg/ha/év, (szóját nem vizsgálták, mert német kutatás volt) és az, hogy ez a tartományon belül hol volt ténylegesen az a talajállapottól és a talajműveléstől függött. A szántott kötött talajon volt a legkisebb, a no-till vályogtalajon pedig a legnagyobb a nitrogén gyűjtés és a visszamaradás is. No-till esetében szinte minden, amit a növény hátrahagyott megmaradt a következő kultúrnövénynek, míg minden talajművelés folyamatosan és egyre nagyobb mértékben csökkentette ezt.
Ezen fenti logika alapján a szója után no-till búza egészen biztosan nem az 5 tonnás termést fogja megcélozni, hanem inkább a 9-12-t... A másik részével, tehát hogy elég februárban kikelnie azért már szkeptikusabb vagyok, szerintem ez téltől függ. Ha nincs tél, és egész télen megy a vegetáció akkor jó esélye van, ha viszont keményebb telünk lesz (ami nem volt már vagy 12 éve) akkor más a helyzet, a mai búzafajták nem annyira szeretnek tavasszal bokrosodni, szóval az azért keményen lehet terméslimitáló tényező...
Válasz MrPoke #6755. hozzászólásáraezt mondom, ahol a kontroll 75 mázsa, ott nem hoz sokat. az úgy nem igaz, hogy szója után bele lehet szarni, és akkor is teremni fog 80 mázsát. szerintem. az meg megint nem igaz, hogy a búza ráér februában kikelni. az 50 názséhoz akár még igaz is lehet. a 80hoz biztos nem. 80 mázsás búzát nem fúj össze a szél, legalbbis felénk biztos nem.
Válasz envagyok2 #6754. hozzászólásáraHát itt igaz nem szója hanem borsó volt de. a kontrol tábla 50q ás búza volt a borsós pedig 80q és nem volt különbség a kettő közt műveletben.
Válasz MrPoke #6749. hozzászólásáraaz elővetemény hatása normális technológiánál (ahol mondjuk minimum 75 mázsa a cél, és nem a karcoljunk bele a földbe valamit) mondjuk 5 mázsa gabona. ha ez sokkal több, mint amit hoz, akkor régesrég kurva nagy baj van.
Itt is sokaknak most sorol mert nem volt eső, vagy kiszárították. Búza februárig ráér kikelni.
Én már inkább október végén vetek gabonát. Korán van az október eleje.
Repce is nagyon megugrott pedig szeptember második felében let vetve.
Válasz MrPoke #6749. hozzászólásáraAzért ez komplex, mert pl az idén a kukoricákat rég levágtuk mire a szóját lehetett. Oda elvetettük a búzát október elején és szépen ki is van kelve, míg a szójában alig sorol, mert mire le lett vágva oda lett a nedvesség is és ott várakoztak a ki szemecskék.
Válasz A.I. #6737. hozzászólásáraKöszi szépen! Fogom őket keresni, de egyelőre vetünk, ezért nem érek rá ezzel foglalkozni, be van tárolva, vízzel nincs gond, és szerintem nem is szemetes.
Válasz otis #6736. hozzászólásáraSzerintem folyamatosan, tehát bármikor megveszik. Kérdés, hogy szezonon kívül a kedvesét át veszi-e(mondjuk sok nedves tavasszal nem lehet).
Szerződést kell kötni, csak úgy tudsz bevenni, úgyhogy benn a faluban az irodán kell kezdeni. Központi irodát hívd.
Vagy a mérlegházat, de az iroda kell neked, mert beszállítani csak szerződve tudsz.
Válasz A.I. #6735. hozzászólásáraOtt folyamatosan veszik a szóját, vagy csak kampány jelleggel? Tudsz adni esetleg egy kontaktot, hogy kit keressek felvásárlással kapcsolatban?
Válasz Koczka József #6730. hozzászólásáraA miénk szép volt, a gyengébb(talajú) részen nem ágazott el, meg parcella szinten a felső hüvelyeket lebutította. Sok 1 szemes vagy töppedt szemmel volt. Vizet 13,5-nek mérték átvételkor, én gyorsmérővel kicsit többet mértem.
Végül is első próbálkozásra azt kell mondanom nem lett csőd.
Válasz A.I. #6729. hozzászólásáraSzia, nekem a vize jó volt 11,8 % güzü vár volt vagy 50 db sajnos sok ki csattogott, kicsit el késett az aratás de szerintem akkor sem lett volna 1,5 t - nál jobb. Már júliusban látszott hogy nem lesz elég cső, tettem is fel képet a topikba.
Válasz Koczka József #6728. hozzászólásáraTiszta súlyt nem tudok most viszem majd át, levonás nélkül 2,1t/ha. Szerintem vízte meg koszra lesz kb 7-8 % mínusz.
Augusztus elvitt szerintem 1 tonnát minimum.
Ja és volt minden hektárban vagy 10 güzüvár...
Üdv!
Egyrészt árakat hallott valaki mostanában?
Másrészt ,,Ancagua” fajtát ismeri valaki, vagy volt már valakinek esetleg? Kísérletben elég szép eredményt ért el vasban
_jpg_fill_540x300_0.webp "AGROmashEXPO: megvannak az idei díjazottak")
6774 hozzászólás
Sziasztok!
Nem hallotatok valami infót a szója támoatás kifizetéséről?
Válasz envagyok2 #6772. hozzászólásáraÉn más számokat látok..pedig komoly vetőmag előállítás is van.
Válasz Csavarkulcs #6771. hozzászólásáraén nem. errefelé is szójázni meg szotyizni akar mindenki, kukorica megy a lecsóba. baszakodjon mindenki magával a toxin miatt, gondlják sokan.
Válasz envagyok2 #6770. hozzászólásáraKétlem.
Válasz Csavarkulcs #6769. hozzászólásáraés jövőre még többen fognak, állítólag.
Válasz Csavarkulcs #6768. hozzászólásáraTrendre.
Válasz envagyok2 #6767. hozzászólásáraÉn úgy látom sokan rászaladtak a trenre.
Válasz Csavarkulcs #6766. hozzászólásáraegyébként igen, ennyi kell a szójának, tökéeltes vetés, homogén állomány, tökéletes gyomirtás, és jó mikroklíma. ilyenkor minimális a kockázat, a természet meg mondjuk csak 10 évente szopat halálra, magyarul kilencszer bejön. ha fentiek közül valami hiányzik, nő a kockázat, ahogy korábban mondtam szerencsejáték lesz belőle, vagy bejön, vagy nem, de nem rajtunk múlik. a szója tud jól teremni is, de ugyan úgy tud nulla azaz nulla mázsát is teremni, ha gáz van. szója gyomirtása sem bonyolult, szeientem a lényeg, hohy előtte 10 éven keresztül is jól csináltuk a gyomirtást, és a követkző 10 évben is jól csináljuk, és akkor nincs gond. olyan nincs, hogy spórolunk előtte a gabonákon, majd úgy is le lehet szedni ha kizöldül, meg a tarlót ott hagyjuk felmagozni, meg ilyesmi, de szeirntem ezen az épeszűek, meg azok akik ebből élnek, azok már túl vannak.
Válasz envagyok2 #6765. hozzászólásáraSzója gyomirtását viszonylag gyorsan el lehet sajátítani. Tök mindegy neki hogy eke vagy lazító..no till. Lényeg a tiszta állomány és legyen neki elég víz-pára akkor a 40 fokot is jobban bírja. Ma ugyan ott tartunk mint amit pár éve mondtam. Csak olyan vessen szóját és oda hol a gyökere eléri a vizet. Minden más Orosz rulette.
Válasz .Fecó. #6757. hozzászólásárarég megbeszéltük, hogy a profitmaximum ott van, ahol a határköltség egyenlővé válik a határbevétellel. az 1-1,5 tonna szója 160-240 ezer ft, ebből a mag, vetés, gyomirtás, betakarítás minimum 150 ezer, ne kérdezz vissza, hasra mondom, nem is fogok uténaszámolni, bár míg ezt leírtam, addig kiszámolhattam volna. szóval akkor a profit 10-90 ezer ft. azért ettől szerintem többet lehet trmelni, ha eldobás helyett elolvassuk azokat a könyveket. régen is azt mondtam, most is azt mondom, messze vagyunk a profitmaximáló ktgszinttől, vagyis minden elköltött ft megtérül. erre mondták azt régen, mikor bejöttek a strobik, és új ktgszntet hoztak magukkal, hogy nem hogy nem lesz fuzárium, hanem már a terméstöbblettől megtérül, a jótékony hatása ingyen van. szóval szerintem érdemes költeni, érdemes művelni. de értem amit mondasz, ha amerikában ülnék most, és nemtudom 30 ezer hektárt kéne elkaparnom egy hónap alatt 4 emberrel meg 10 bigboddyval, akkor valszeg engem se érdekelne, hogy 1 vagy 1,5 vagy 2 tonna lesz a vége, legyen elkaparva, essen rá az eső, aztán majd kiderül, a 30 ezer hektár mindent betakar. de ekkora méretben, mint ahol én is baszakodok, nincs más választásod, mint a lehető legintenzívebben csinálod, hogy a közerlébe kerülj a maximumnak.
nah, szóval értem, igaz is amit írsz, mármint hogy no till, igen, ha valahol van lehetősége, akkor az a szója után. meg persze ehhez kell a jó szerkezetes, nem összetaposott talaj. ahol ülepedésre hajamos, vagy éppen kötött, nyáron vállig lenyúlható repedésekkel szabdalt talajok vannak, ott én nem nagyon hiszek a notillbe, megincsak jó 10 éve jöttek a képek a egy sor tárcsába vetett repcékről, aztán valahogy tavaszra eltűntek ezek a hozzászólások, mikor elfogyott a víz. hogy a gabonának kell-e a mélyművelés? biztos nem, de én biztos úgy fogom csinálni, mert bőven látok a 75 mázsás búzám tőszomszédsgában jó indulattal 20 mázsását, tényszerűen meg mondjuk 9 hektár fölfért idén nyáron egy kéttengelyes kamion pótra. szóval ahol lehet notillezni, ott szerencse, de ez nem a szója miatt van, ahnem a talaj miatt.
Válasz Csavarkulcs #6763. hozzászólására
Válasz mtz1221 #6762. hozzászólásáraMég nem...viszont ha az üzemanyag hulladék....szinte tökmindegy. Ahogy a közmondás tartja 2010 után bármijen vasat megvetesz ami tetszik. Egyformán kula az összes.
Válasz Csavarkulcs #6761. hozzászólásáraEzzel a gyártó alkatrészeivel találkoztál e már ? Ha igen vélemény róla ?
https://www.bascolin.com/
Válasz mtz1221 #6746. hozzászólásáraMegveszik.. csak ennél is hullámzik a piac.
Válasz .Fecó. #6757. hozzászólásáraAzért ez a szója termesztés sem ilyen egyszerű. Ha ilyen egyszerű lenne mindenki azt csinálná. És az időjárásról még nem is beszéltünk. A kölségről meg ne is beszéljünk.
Válasz envagyok2 #6756. hozzászólásáraJó búzához kell a kakaó. Egy jó szója elővetemény sokat segít rajta.
Válasz envagyok2 #6756. hozzászólásáraJó hát én nem tudom mi kell a 80q hoz, itt a víz nincs meg hozzá, így nem is próbálkozunk. Itt akik az elmúlt pár évben intenzíven termeltek bármit is, az mind fele annyit termett mint ami extenzíven volt termelve.
Én pl pillangós után 2q NS-t adok tavasszal és jólvan. Ha van csapadék terem 80q ha nem esik akkor 50-et. És ezen semmiféle hókuszpókusz nem tud segíteni.
Bár egyre többen öntözik a gabonát is, és a repcét is.
Válasz envagyok2 #6754. hozzászólásáraEzzel egyáltalán nem értek egyet én sem. A szója után simán vethetsz no-till-el búzát, megőrizve az összes vizet és nitrogént, takarva a talajt és kihasználva minden előnyét a no-till-nek úgy, hogy egyetlen kg termést sem kockáztatsz... Ez a szóján kívűl csak a borsóra és a repcére igaz szerintem, de azok sokkal hamarabb kerülnek le, ezért őszre már a gyomok miatt mindenképpen kell egy-két műveletet csinálni (vagy vassal vagy vegyszerrel, de kell) másrészt a repce nem gyűjt nitrogént, a borsó meg nem kell senkinek, így nem igazi alternatíva nagy területen...
Másik része, hogy a szójától olcsóbb és egyszerűbb növény szerintem nincs a világon sem, ha bevállalós vagy és kidobod a hagyományos növénytermesztés tankönyvet, és nem úgy termelsz szóját, hogy vetésig más 300e/ha költségnél jársz akkor 1-1,5 to/ha hozammal már bőven hasznot termelsz, és igazából a gyomirtást kell jól megcsinálni, kb semmi más nem kell egy 1,5-2 tonnás terméshez...
Harmadrészről nagy kérdés a tápanyagmérleg... A szója nitrogénkötése képes fedezni a növény saját tápanyagigényét, illetve az elpusztulása (érése) után még rövid ideig a rhizobiumok dolgoznak, és gyűjtögetnek. A kérdés az, hogy mennyit, és mennyi marad ebből meg. Most nincs kedvem megkeresni, de korábban a The Furrow című, john deere által szerkesztett és kiadott újságban olvastam egy tanulmányról, ami a pillangósnövények nitrogéngyűjtését, valamint talajművelés erre gyakorolt hatásait vizsgálta. Ott úgy volt megadva, hogy borsó esetében a nitrogén gyűjtés 50-350 kg/ha/év, (szóját nem vizsgálták, mert német kutatás volt) és az, hogy ez a tartományon belül hol volt ténylegesen az a talajállapottól és a talajműveléstől függött. A szántott kötött talajon volt a legkisebb, a no-till vályogtalajon pedig a legnagyobb a nitrogén gyűjtés és a visszamaradás is. No-till esetében szinte minden, amit a növény hátrahagyott megmaradt a következő kultúrnövénynek, míg minden talajművelés folyamatosan és egyre nagyobb mértékben csökkentette ezt.
Ezen fenti logika alapján a szója után no-till búza egészen biztosan nem az 5 tonnás termést fogja megcélozni, hanem inkább a 9-12-t... A másik részével, tehát hogy elég februárban kikelnie azért már szkeptikusabb vagyok, szerintem ez téltől függ. Ha nincs tél, és egész télen megy a vegetáció akkor jó esélye van, ha viszont keményebb telünk lesz (ami nem volt már vagy 12 éve) akkor más a helyzet, a mai búzafajták nem annyira szeretnek tavasszal bokrosodni, szóval az azért keményen lehet terméslimitáló tényező...
Válasz MrPoke #6755. hozzászólásáraezt mondom, ahol a kontroll 75 mázsa, ott nem hoz sokat. az úgy nem igaz, hogy szója után bele lehet szarni, és akkor is teremni fog 80 mázsát. szerintem. az meg megint nem igaz, hogy a búza ráér februában kikelni. az 50 názséhoz akár még igaz is lehet. a 80hoz biztos nem. 80 mázsás búzát nem fúj össze a szél, legalbbis felénk biztos nem.
Válasz envagyok2 #6754. hozzászólásáraHát itt igaz nem szója hanem borsó volt de. a kontrol tábla 50q ás búza volt a borsós pedig 80q és nem volt különbség a kettő közt műveletben.
Válasz MrPoke #6749. hozzászólásáraaz elővetemény hatása normális technológiánál (ahol mondjuk minimum 75 mázsa a cél, és nem a karcoljunk bele a földbe valamit) mondjuk 5 mázsa gabona. ha ez sokkal több, mint amit hoz, akkor régesrég kurva nagy baj van.
Válasz Traktoros30 #6751. hozzászólásáraÉs ezzel mi a baj?
Itt is sokaknak most sorol mert nem volt eső, vagy kiszárították. Búza februárig ráér kikelni.
Én már inkább október végén vetek gabonát. Korán van az október eleje.
Repce is nagyon megugrott pedig szeptember második felében let vetve.
Válasz Traktoros30 #6751. hozzászólásáraVégül hány mázsás atlagod lett szojabol? Gondolom 25q felett jott ki minimum.
Válasz MrPoke #6749. hozzászólásáraAzért ez komplex, mert pl az idén a kukoricákat rég levágtuk mire a szóját lehetett. Oda elvetettük a búzát október elején és szépen ki is van kelve, míg a szójában alig sorol, mert mire le lett vágva oda lett a nedvesség is és ott várakoztak a ki szemecskék.
Válasz MrPoke #6749. hozzászólására
Válasz Traktoros30 #6748. hozzászólásáraSzója nyereség számítása bonyolult, mivel az elővetemény hatása sokszor sokkal többet hoz mint maga a növény.
Ha kukoricát vetettem volna beljebb lennék sokkal :D
165 ért eladtam már októberben.
Nem érdemes tárolni a jövő növényét!
Válasz Georgosz #6745. hozzászólásáraA brazil meg stb gmoós a jövő növénye, nem a miénk.
Válasz Ganajos #6744. hozzászólásáraAhhoz képest, hogy a "jövő növénye" nem kapkodnak érte, főleg itt a keleti csücsökben...
Válasz Georgosz #6743. hozzászólásáraAkkor lejjebb csuszott aratás óta ?
170 is volt utána
Válasz Ganajos #6742. hozzászólásáraAgroker H. 16000
Bászna Gabona 16800
Szója árat hallott valaki mostanság?
Válasz rtamas1976 #6734. hozzászólásáraJó lett.
Ugyan annyit adott mint a 25-ös. Töppedtek lettek a szemek, itt az aszaly odavert neki.
Válasz A.I. #6737. hozzászólásáraKöszi szépen! Fogom őket keresni, de egyelőre vetünk, ezért nem érek rá ezzel foglalkozni, be van tárolva, vízzel nincs gond, és szerintem nem is szemetes.
Válasz Jóskabáttya #6732. hozzászólásáraElég jó árat fizetnek érte
Válasz A.I. #6737. hozzászólásárakedvesét=nedveset
Válasz otis #6736. hozzászólásáraSzerintem folyamatosan, tehát bármikor megveszik. Kérdés, hogy szezonon kívül a kedvesét át veszi-e(mondjuk sok nedves tavasszal nem lehet
).
Szerződést kell kötni, csak úgy tudsz bevenni, úgyhogy benn a faluban az irodán kell kezdeni.
Központi irodát hívd.
Vagy a mérlegházat, de az iroda kell neked, mert beszállítani csak szerződve tudsz.
Válasz A.I. #6735. hozzászólásáraOtt folyamatosan veszik a szóját, vagy csak kampány jelleggel? Tudsz adni esetleg egy kontaktot, hogy kit keressek felvásárlással kapcsolatban?
Válasz otis #6733. hozzászólásáraIgen.
Válasz Jóskabáttya #6732. hozzászólásáraBáttya!
Milyen lett a75cmes spc vetett szója?
Válasz A.I. #6731. hozzászólásáraSzia! Szentistvánra vitted?
Válasz Tézé #6723. hozzászólására220 ezer/ak!
Válasz Koczka József #6730. hozzászólásáraA miénk szép volt, a gyengébb(talajú) részen nem ágazott el, meg parcella szinten a felső hüvelyeket lebutította. Sok 1 szemes vagy töppedt szemmel volt. Vizet 13,5-nek mérték átvételkor, én gyorsmérővel kicsit többet mértem.
Végül is első próbálkozásra azt kell mondanom nem lett csőd.
Válasz A.I. #6729. hozzászólásáraSzia, nekem a vize jó volt 11,8 % güzü vár volt vagy 50 db sajnos sok ki csattogott, kicsit el késett az aratás de szerintem akkor sem lett volna 1,5 t - nál jobb. Már júliusban látszott hogy nem lesz elég cső, tettem is fel képet a topikba.
Válasz Koczka József #6728. hozzászólásáraTiszta súlyt nem tudok most viszem majd át, levonás nélkül 2,1t/ha. Szerintem vízte meg koszra lesz kb 7-8 % mínusz.
Augusztus elvitt szerintem 1 tonnát minimum.
Ja és volt minden hektárban vagy 10 güzüvár...
Válasz A.I. #6726. hozzászólásáraSzia Imre, hogy sikerült? Itt kicsivel több mint 1 tonna.
Válasz A.I. #6726. hozzászólására2 hete nekem is ezt mondták vasban
Válasz Ganajos #6725. hozzászólására170 nettó Dél-Borsod.
Üdv!
Egyrészt árakat hallott valaki mostanában?
Másrészt ,,Ancagua” fajtát ismeri valaki, vagy volt már valakinek esetleg? Kísérletben elég szép eredményt ért el vasban