Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR412.37 FtUSD390.47 FtCHF443.26 FtGBP495.29 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz trikolor5 #14818. hozzászólásáraValamit összekevertél, a talajok a több millió év alatti kialakulásuk miatt rétegzettek.
A rétegek vastagsága nem a művelésnek hanem azoknak a környezeti hatásoknak köszönhető amik ez idő alatt érték. Pl. vulkáni hamu, öntés, jégkorszakok stb.
A művelés hatása laikusnak csak a művelési mélységig érzékelhető. Dobos nem az, nem tudnád megetetni azzal, hogy szántó...
Nagyon sok Dobos-féle talajszelvény bemutató videót megnéztem. Mindig elmondja " jól látható hol jár az eke". Ez itt egy több mint 40 éve bolygatatlan terület amit most kiparcellázott az önkormányzat, mögötte szántó. Most újra elbizonytalanodtam. Erre vajon mit mondana Dobos ha azt hinné szántó? Lehet sok helyen természetes az ilyen elkülönülés 30-40 centin?
Válasz .Feco. #14814. hozzászólásáraA felső 5-6 cm- ben is előfordulhat anaerob talajállapot szerinted ? 10 tonnás kukorica után fele talaj, fele szármaradvány volt a felső 5-6 centiben alapművelés után.
Válasz kis Zombi #14812. hozzászólásáraAzért rossz a példa, mert egyforma folyamatnak veszi a talajban és a talaj felszínén lezajló lapontási folyamatokat, holott azok nagyon különbözőek.
Anaerob körülmények között első sorban a mineralizáció dominál, tehát a maradványok építőelemekre bomlanak, és újra felhasználhatóvá válnak. Ellenben a talaj felszínén elsősorban humifikáció megy végbe, azaz humusz képződik. Ugyanabból a forrásból nyilván sokkal több elemi tápanyag képződik, mint amit a humusz tápanyagszolgáltat képessége biztosítani tud, ezért első blikkre jobbnak tűnik a bedolgozás. Hosszú távon azonban a magasabb humusz elérése a cél.
beállt földeknél nincs gond a talajon hagyott szármaradvánnyal egyáltalán, jellemzően következő tavaszra bármiféle zúzás nélkül is eltűnik, fellazulnak a rostjai, májusban már simán sorköz művelhető a no-till kukorica-kukorica is, minden más elővetemény pedig nem is kérdés.
Válasz Berkó_ #14810. hozzászólásáraMondok egy extrém példát. Adott egy kenderkötél egy drótkerítés egyik oldalán, neked az a feladatod, hogy a másik oldalról rágd össze, nyelveddel húzd át a rácson mint a zsiráf, és úgy rágd meg, vagy összevágom 5 centis darabokra, és bedugdosom a drótháló közé ( ezt csinálja a szármaradvánnyal az RT ) úgy rágd meg. Az eredmény boritékolható, melyikkel végzel hamarabb, de az aprítottat nem azért rágod hamarabb, mert élesebb a fogad, csak jobban hozzáférsz, könnyebb megrágni.
Notill takarás nélkül kapufa, ott arra kell törekedni minél tovább megőrizzük a szármaradványt a talajon, ezért nem szabad túl apróra zúzni.
Zsombor egyik rendezvényén egy amcsi Notilles farmernak feltettem a kérdést, hogyan vetnek napraforgót kukorica után. Kukoricát méter magas tarlóval aratják, cső alatt vágják. Így jobban fogja a havat, jobban árnyékol. Vetéskor egy régi szállítószalag van felrakva a vetőgép elejére, ami megdönti a szárat, védi az elektromos kábeleket. Olyan közel vet az előző kukoricasorhoz amennyire csak tud.
Mintillnél viszont fontos a gyors szármaradvány bomlás, én is átjárom szárzúzóval az egyébként jól zúzott kukoricatarlót. (Csak utánna gyorsan kell húzni rá aRT-t mert egy nagyobb szél elhordja az aprított szárat, levelet.)
Válasz Berkó_ #14810. hozzászólásáraNem kell erre azért mérget venni. 5 éve mióta minden szármaradvány le van a földjeimről hordva, jobban teremnek, jóval kevesebb műtrágyával.
Válasz kis Zombi #14809. hozzászólásáraDe ha felgyorsul a szármaradvány bomlása, az a talajban felszaporodó baciknak, glisztáknak stb. köszönhető, ami ha úgy vesszük talajélet serkentő/növelő hatású nem?
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraCsak,hogy én nem ezt tapasztaltam.Meg egy min-till,no-till kolega is írta,a facén,hogy kell egy sekély talajmunka,hogy azzal be van indítva a talajélet.És ezt tapasztaltam is,hogy nem valótlan az állítása.
A sikeres Notill vetés alapja a megfelelő talajállapoton kívül, a célnak megfelelő saját vetőgép megléte, hogy az optimális időpontban, mefelelően beállîtott géppel történjen a vetés.
Majd elvetik bérbe megoldás 90%-ban nem fog működni, vagy rosz lesz a végeredmény.
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraHajdúnánáson, egy bio-s rendezvényen a professzor is úgy mondta, hogy No-till műveles esetén a mérések alapján kevesebb az átlag termés.
Egyszer volt nekem is kukorica, de egy darabig nem lesz. Akkor azt tanultam meg, hogy később kellett volna vetni, és más fajtát.
Amíg nem lesz "más" fajta, ami többször több embernél bizonyított, addig kell egy kis pihenő.!?
Válasz mtz1221 #14794. hozzászólásáraLehet így mondtam, de nem így van. Azért a jövő évi esőt nem várja meg. De bedolgozás nélkül annak minimális a vesztesége az AN, UAN hoz képest. Egy amerikai többéves tanulmány alapján. (Sajnos azóta még nem találtam meg ismét)
Válasz barazdabetyar. #14796. hozzászólásáraOptimális csapadékellátottságnál, és kissé hűvösebb idő esetén elmarad a Notill kukorica a minimálművelttől, sőt a szántottól is termésben. Szárazabb,melegebb időjárás esetén viszont rájuk ver.
https://www.agrarunio.hu/hirek/11733-a-talaj-elete-amit-egy-szelveny-el-tud-mondani-magarol-orszagos-rendezveny-szamtalan-helyszinen-2024-marcius-20-an-10-oratol Rendezvények március 20-an
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraÉn is úgy látom biztosra nem tudja senki.
Legalábbis két évvel ezelőtt így volt.
Milyen kukorica fajta való no-till művelésre?
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraBla bla bla. Ez mind ferdített valótlan információ. 10 év tartós átállás után beszéljünk... Első pár évben még rekord szokot lenni utána más a leányzó fekvése. Ez már nagyon sok gazdaság bebizonyította, csak arról hallgatni szokás...
Válasz Koczka József #14782. hozzászólásáraSzépen beszélnek a teóriáról az egyetemi tanárok, de még egy "kapavágást" se csináltak.
Mifelénk volt pár mezőgazdasági szakközépiskolán tanító tanár, akik belekezdtek a mezőgazdasági életbe. Mára már egy se csinálja, csak tanítsa
Válasz Koczka József #14784. hozzászólásáraBirkás Márta professzor asszony Békés vármegyei kísérleti eredményei úgy tudom, hogy nem lettek hosszú távon sikeresek.
Erről MrPoke sokkal többet tud.
Válasz Radocz #14781. hozzászólásáraSzia ,persze csinálja mindenki aki jónak látja .Csak központilag ne akarjuk már senkire sem rá erőltetni azért mert a lobbi érdek ezt kívánja .És hogy mennyire erős a lobbi érdek mindenki döntse el maga.Engem pl naponta zaklatnak valami neve nincs cégek hogy ezt vegyek vagy azt vegyek ,ember harminc egynéhány év alat nem hívtak ennyien.De van egy jobb példa is amikor egy egyetem rektora azt nyilatkozza hogy büntetni kéne az eke használatát na itt pont ez jön le.
Válasz mtz1221 #14778. hozzászólásáraEzt apukám mondta nekem.
Soha nem termelt napraforgót. Búzát sem.
Nekem egyszer volt. Akkor még a 20 q/ha átlag termés volt a divat.
A mi tsz-unk szintén nem termelt.
Búza, kukorica, cukorrépa.
És 10 000 db anyajuh számára szálas takarmány.
Válasz termelo #14777. hozzászólásáraSzia, látom neked is vannak kétségei az ilyen jellegű műveléssel. De én szerintem ez a lobbi is el csendesedik ha a zöldek hátrébb szorulnak és talán vissza áll minden a régi kerékvágásba.
Válasz Radocz #14770. hozzászólásáraMost lesz majd 4.-ik éve, hogy napra után kukorica fog menni, itt a fórumon tanultam, előtte ki sem mertem volna próbálni. És nem terem rosszabban mint a búza/árpa előveteménynél. Most akkor kiéli a talajt, vagy mégsem ???
Egy tegnapi cikkben azt állítják, hogy a takarónövény a nedvességmegőrzés szempontjából konkrétan olyan káros mint a szántás
IItt a szöveg:
A talaj védelmében a nedvesség megőrzése szintén fontos kérdés. Forgatással létrehozni egy felül lazább alul tömörödöttebb réteget hasonló eredménnyel járhat, mint takarónövénnyel a kipárolgást és a harmatot megfogni.
Válasz Radocz #14774. hozzászólásáraHa egy liter lenne 1mm2-en ami elképzelhetetlenül nagy szám harmatból akkor 1mm csapadékról beszélhetnénk amiből nem tudjuk mennyit süt le a nap.
15323 hozzászólás
No-till kisérlet 2024:
Nincs takaró és egyéb kutyafaxa
Válasz termelo #14821. hozzászólásáraOk
Válasz trikolor5 #14820. hozzászólásáraHát ezt inkább hagyjuk...
Válasz termelo #14819. hozzászólásáraNe mutasd be geográfusként végeztem Debrecenben. De az ilyenekre mondja mindig Dobos, hogy eddig szántottak..
Válasz trikolor5 #14818. hozzászólásáraValamit összekevertél, a talajok a több millió év alatti kialakulásuk miatt rétegzettek.
A rétegek vastagsága nem a művelésnek hanem azoknak a környezeti hatásoknak köszönhető amik ez idő alatt érték. Pl. vulkáni hamu, öntés, jégkorszakok stb.
A művelés hatása laikusnak csak a művelési mélységig érzékelhető. Dobos nem az, nem tudnád megetetni azzal, hogy szántó...
Nagyon sok Dobos-féle talajszelvény bemutató videót megnéztem. Mindig elmondja " jól látható hol jár az eke". Ez itt egy több mint 40 éve bolygatatlan terület amit most kiparcellázott az önkormányzat, mögötte szántó. Most újra elbizonytalanodtam. Erre vajon mit mondana Dobos ha azt hinné szántó? Lehet sok helyen természetes az ilyen elkülönülés 30-40 centin?
Takarónövény egy olcsó fajtája.
https://ezerjofu.hu/tyukhur-gyogynoveny
Takarónövény, amit csak egyszer kell vetni.
Válasz kis Zombi #14815. hozzászólásáraAz első eső után már anaerob lesz…
Válasz .Feco. #14814. hozzászólásáraA felső 5-6 cm- ben is előfordulhat anaerob talajállapot szerinted ? 10 tonnás kukorica után fele talaj, fele szármaradvány volt a felső 5-6 centiben alapművelés után.
Válasz kis Zombi #14812. hozzászólásáraAzért rossz a példa, mert egyforma folyamatnak veszi a talajban és a talaj felszínén lezajló lapontási folyamatokat, holott azok nagyon különbözőek.
Anaerob körülmények között első sorban a mineralizáció dominál, tehát a maradványok építőelemekre bomlanak, és újra felhasználhatóvá válnak. Ellenben a talaj felszínén elsősorban humifikáció megy végbe, azaz humusz képződik. Ugyanabból a forrásból nyilván sokkal több elemi tápanyag képződik, mint amit a humusz tápanyagszolgáltat képessége biztosítani tud, ezért első blikkre jobbnak tűnik a bedolgozás. Hosszú távon azonban a magasabb humusz elérése a cél.
beállt földeknél nincs gond a talajon hagyott szármaradvánnyal egyáltalán, jellemzően következő tavaszra bármiféle zúzás nélkül is eltűnik, fellazulnak a rostjai, májusban már simán sorköz művelhető a no-till kukorica-kukorica is, minden más elővetemény pedig nem is kérdés.
Válasz Berkó_ #14810. hozzászólásáraDe.
Válasz Berkó_ #14810. hozzászólásáraMondok egy extrém példát. Adott egy kenderkötél egy drótkerítés egyik oldalán, neked az a feladatod, hogy a másik oldalról rágd össze, nyelveddel húzd át a rácson mint a zsiráf, és úgy rágd meg, vagy összevágom 5 centis darabokra, és bedugdosom a drótháló közé ( ezt csinálja a szármaradvánnyal az RT ) úgy rágd meg. Az eredmény boritékolható, melyikkel végzel hamarabb, de az aprítottat nem azért rágod hamarabb, mert élesebb a fogad, csak jobban hozzáférsz, könnyebb megrágni.
Notill takarás nélkül kapufa, ott arra kell törekedni minél tovább megőrizzük a szármaradványt a talajon, ezért nem szabad túl apróra zúzni.
Zsombor egyik rendezvényén egy amcsi Notilles farmernak feltettem a kérdést, hogyan vetnek napraforgót kukorica után. Kukoricát méter magas tarlóval aratják, cső alatt vágják. Így jobban fogja a havat, jobban árnyékol. Vetéskor egy régi szállítószalag van felrakva a vetőgép elejére, ami megdönti a szárat, védi az elektromos kábeleket. Olyan közel vet az előző kukoricasorhoz amennyire csak tud.
Mintillnél viszont fontos a gyors szármaradvány bomlás, én is átjárom szárzúzóval az egyébként jól zúzott kukoricatarlót. (Csak utánna gyorsan kell húzni rá aRT-t mert egy nagyobb szél elhordja az aprított szárat, levelet.)
Válasz Berkó_ #14810. hozzászólásáraNem kell erre azért mérget venni. 5 éve mióta minden szármaradvány le van a földjeimről hordva, jobban teremnek, jóval kevesebb műtrágyával.
Válasz kis Zombi #14809. hozzászólásáraDe ha felgyorsul a szármaradvány bomlása, az a talajban felszaporodó baciknak, glisztáknak stb. köszönhető, ami ha úgy vesszük talajélet serkentő/növelő hatású nem?
Válasz barazdabetyar. #14808. hozzászólásáraSekély talajmunkával csak felgyorsítod a szármaradvány bomlását, nem beindítod a talajéletet.
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraCsak,hogy én nem ezt tapasztaltam.Meg egy min-till,no-till kolega is írta,a facén,hogy kell egy sekély talajmunka,hogy azzal be van indítva a talajélet.És ezt tapasztaltam is,hogy nem valótlan az állítása.
Válasz barazdabetyar. #14801. hozzászólásáraKg/hektárral.
Válasz Radocz #14805. hozzászólásáraUgyan hol, kinél mértek hiteles adatokat ? Ez egy fals infó.
A sikeres Notill vetés alapja a megfelelő talajállapoton kívül, a célnak megfelelő saját vetőgép megléte, hogy az optimális időpontban, mefelelően beállîtott géppel történjen a vetés.
Majd elvetik bérbe megoldás 90%-ban nem fog működni, vagy rosz lesz a végeredmény.
Válasz kis Zombi #14804. hozzászólásáraHajdúnánáson, egy bio-s rendezvényen a professzor is úgy mondta, hogy No-till műveles esetén a mérések alapján kevesebb az átlag termés.
Egyszer volt nekem is kukorica, de egy darabig nem lesz. Akkor azt tanultam meg, hogy később kellett volna vetni, és más fajtát.
Amíg nem lesz "más" fajta, ami többször több embernél bizonyított, addig kell egy kis pihenő.!?
Válasz barazdabetyar. #14801. hozzászólására2020-as évi saját tapasztalattal, meg ezt PierreYves is elmondta többször.
Amnitrát miért nem jó?
Válasz MrPoke #14798. hozzászólására
Válasz kis Zombi #14797. hozzászólásáraEzt az állítást mivel támasztod alá?
Válasz MrPoke #14798. hozzászólásáraEgyfene elszórtam a hét elején, kellett a permetező nem akartam agasztgattni. Holnap ha minden igaz kap esőt is.
Válasz barazdabetyar. #14796. hozzászólásáraTalajon múlik, nekem vannak olyan foltok, ahova már akár tavaszi no-till is mehetne. De táblaszinten nem vágok bele.
Most is vetettem ledneket direktbe de tudom, hogy helyenként semmi nem lesz belölle
Válasz mtz1221 #14794. hozzászólásáraLehet így mondtam, de nem így van. Azért a jövő évi esőt nem várja meg. De bedolgozás nélkül annak minimális a vesztesége az AN, UAN hoz képest. Egy amerikai többéves tanulmány alapján. (Sajnos azóta még nem találtam meg ismét)
Válasz barazdabetyar. #14796. hozzászólásáraOptimális csapadékellátottságnál, és kissé hűvösebb idő esetén elmarad a Notill kukorica a minimálművelttől, sőt a szántottól is termésben. Szárazabb,melegebb időjárás esetén viszont rájuk ver.
Válasz Radocz #14793. hozzászólásáraNem fajta függő a no-till termesztés.Minél több a csapadék,és minél kevesebb a hőség,annál sikeresebb.
https://www.agrarunio.hu/hirek/11733-a-talaj-elete-amit-egy-szelveny-el-tud-mondani-magarol-orszagos-rendezveny-szamtalan-helyszinen-2024-marcius-20-an-10-oratol
Rendezvények március 20-an
Válasz MrPoke #14792. hozzászólásáraAz amoszulfánt mondat hogy gond nélkűl megvárja az esőt veszteség nélkűl ???
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraÉn is úgy látom biztosra nem tudja senki.
Legalábbis két évvel ezelőtt így volt.
Milyen kukorica fajta való no-till művelésre?
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraBla bla bla. Ez mind ferdített valótlan információ. 10 év tartós átállás után beszéljünk... Első pár évben még rekord szokot lenni utána más a leányzó fekvése. Ez már nagyon sok gazdaság bebizonyította, csak arról hallgatni szokás...
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraMilyen támogatás? Mire? Ez ilyen sunyi zsebbe pénz? Vagy csak nem az aöp-re gondolsz..
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraHát ez valami elenyésző hányada annak az 5 millió hektár mezőgazdasági területnek.
Válasz talajdoktor #14788. hozzászólásáraHogyan lehet ahhoz a jelentős pénzügyi támogatáshoz jutni?
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-05-22 13:24:05
Válasz Sk Laci #14786. hozzászólásáraSzia felénk van egy mondás ha nem értesz hozzá tanítsd ha nem tudod tanítani akkor menj el ellenőrnek.
Válasz Koczka József #14782. hozzászólásáraSzépen beszélnek a teóriáról az egyetemi tanárok, de még egy "kapavágást" se csináltak.
Mifelénk volt pár mezőgazdasági szakközépiskolán tanító tanár, akik belekezdtek a mezőgazdasági életbe. Mára már egy se csinálja, csak tanítsa
Válasz Koczka József #14784. hozzászólásáraBirkás Márta professzor asszony Békés vármegyei kísérleti eredményei úgy tudom, hogy nem lettek hosszú távon sikeresek.
Erről MrPoke sokkal többet tud.
Válasz Radocz #14783. hozzászólásáraÉn még olyan hozzá szólást nem is láttam hogy valaki azt mondta volna hogy azt ne csinálja senki.
Válasz Koczka József #14782. hozzászólásáraÉn 2,8 ha-on kezdtem, majd 2022-ben 3,2 ha-t elkezdtem forgatás nélkül művelni.
És nem hagyom magam lebeszélni.
Válasz Radocz #14781. hozzászólásáraSzia ,persze csinálja mindenki aki jónak látja .Csak központilag ne akarjuk már senkire sem rá erőltetni azért mert a lobbi érdek ezt kívánja .És hogy mennyire erős a lobbi érdek mindenki döntse el maga.Engem pl naponta zaklatnak valami neve nincs cégek hogy ezt vegyek vagy azt vegyek ,ember harminc egynéhány év alat nem hívtak ennyien.De van egy jobb példa is amikor egy egyetem rektora azt nyilatkozza hogy büntetni kéne az eke használatát na itt pont ez jön le.
Válasz Koczka József #14779. hozzászólásáraAkinek nincsenek kétségei, már rég elmentek innen a TMG oldalra, és alkalmazzák.
Válasz mtz1221 #14778. hozzászólásáraEzt apukám mondta nekem.
Soha nem termelt napraforgót. Búzát sem.
Nekem egyszer volt. Akkor még a 20 q/ha átlag termés volt a divat.
A mi tsz-unk szintén nem termelt.
Búza, kukorica, cukorrépa.
És 10 000 db anyajuh számára szálas takarmány.
Mindenki úgy csinálja, ahogy akarja.
Válasz termelo #14777. hozzászólásáraSzia, látom neked is vannak kétségei az ilyen jellegű műveléssel. De én szerintem ez a lobbi is el csendesedik ha a zöldek hátrébb szorulnak és talán vissza áll minden a régi kerékvágásba.
Válasz Radocz #14770. hozzászólásáraMost lesz majd 4.-ik éve, hogy napra után kukorica fog menni, itt a fórumon tanultam, előtte ki sem mertem volna próbálni. És nem terem rosszabban mint a búza/árpa előveteménynél. Most akkor kiéli a ta
lajt, vagy mégsem ???
Egy tegnapi cikkben azt állítják, hogy a takarónövény a nedvességmegőrzés szempontjából konkrétan olyan káros mint a szántás
IItt a szöveg:
A talaj védelmében a nedvesség megőrzése szintén fontos kérdés. Forgatással létrehozni egy felül lazább alul tömörödöttebb réteget hasonló eredménnyel járhat, mint takarónövénnyel a kipárolgást és a harmatot megfogni.
Itt a cikk:
https://magyarmezogazdasag.hu/2024/02/12/szantas-vagy-forgatas-nelkuli-talajmuveles/2/
Lehet szétszedni, fikázni tessék szabad a pálya.
A nedvesség megőrzés fontos annak is, aki szánt és annak is aki nem szánt.
A kopasz ember ❓Miért tesz sapkát, vagy az arabok......
Válasz Radocz #14774. hozzászólásáraHa egy liter lenne 1mm2-en ami elképzelhetetlenül nagy szám harmatból akkor 1mm csapadékról beszélhetnénk amiből nem tudjuk mennyit süt le a nap.
A napi párolgás legalább 3mm...
Válasz termelo #14773. hozzászólásáraAnno telefonon beszéltem vele.
Egy szám, 0,001