Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.69 FtUSD396.2 FtCHF437.45 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz .Feco. #9614. hozzászólására A bánkúti a hónaljamig ér, az angol középkori búzák vállam fölé, de az ősbúza tönke is fejmagasságú.
A régi búzák kifejezetten hosszú szalmájúak a többszörös hasznosítás miatt.
Mielőtt kiszórtam 2,5 ha álló búzába a takarónövény keveréket Zsombort és Szöllösi Gábort kérdeztem meg.
Sikertelenségem oka?
a talaj és a jó isten szavát nem értettem meg.
Most már kicsit másképp csinálnám.
Az idén ugyanezt megismételtem a repce után.
Itt is megtudtam, hogy éppen most éppen nekem miért nem sikerült.
Tavasszal a kukorica közé köztes növéynt tervezek. Zsombor erre azt mondta, hogy még nincs magyarországi tapasztalat.
Akkor most kitől kérdezzek erre rá?
A giliszták már ott vannak. Jöttek mint migránsok. Csak én szeretném itt tartani.
A téli fagyás elől betakartatom fehér hőszigetelő anyaggal mind a 2 ha-t.
Lehet hogy sokba fog kerülni, de ha jövőre is 112 q/ha kukorica lesz, mint az idén volt, akkor megtérül a munkám.
Remélem, Kátai professzor úr is segít egy-két okossággal január 18-án 16 órától.
Az anyarozs-mérgezés betegségének neve ergotizmus: égő fájdalmakkal kezdődik, amit az egyik típusában az ujjak, a kéz- és lábfejek elhalása követ, és a megfeketedett, mumifikálódott végtag vérzés nélkül letörik. A másik formáját bizserkór-nak is nevezik, mert a fájdalom mellé bizsergés társul, majd epilepsziaszerű görcsök következnek. A középkorban büntetésnek tartották ezt a betegséget.
De nem is ez a lényeg
Hanem a gyógymódok!
Az anyarozs-mérgezés középkori gyógymódjai Remete Szent Antallal voltak kapcsolatosak: nem volt szabad Remete Szent Antal napján (január 17., június 13., kedden és pénteken) lisztbe nyúlni. Liszttel kellett gyógyítani a beteget (liszttel beszórni, lisztbe hengergetni, kifordított lisztes vagy tarhonyás zsákkal megverni, liszteszsákba bújtatni, kenyérfenékről lekapart liszttel behinteni). A gyógyítást - "tűznek tűz a legjobb orvossága" - csak Antal nevű személy (lehetőleg hetedik gyerek) végezhette acéllal, kovával. Azzal a vízzel is gyógyítottak, amelyben a kovács a tüzes vasat hűtötte, vagy amivel a parazsat locsolta.
Annó a hetedik gyerek biztos mind Antal volt xD
Még a jányok is :D
Válasz MrPoke #9609. hozzászólásáraRégen sem voltak ellenallobbak a buzak, csak ritkabbak voltak az állományok, alacsonyabb volt a szár, kevesebb volt a kalasz így kevéssé fertozodtek, de azért volt voltak durva betegségek ebből...
Válasz Mf-es? #9612. hozzászólásáraA régiek sosem ettek teljes kiőrlésű kenyeret mert pontosan tudtak hogy a kártékony dolgok zömmel a maghéjjon találhatóak, így azt gondosan leválasztották! Normális gazda nem eszik olyan xart!
Válasz MrPoke #9609. hozzászólásáraA probléma felvetés jogos.
Viszont honnan lesz olyan vetőmag ami nem az új világi elvárásoknak megfelelően készül?
A mai világba annak nem nagyon van piaca ami nem terem...
Lehet kirpóbálnám én is, hogy mennyivel lenne másabb, ha nem kéne locsolni a növényvédő szereket. Persze a megfelelő talaj élet helyreállítással előbb. Ez még jó néhány év
Azért támadja meg a gabonát a betegség mert a nemesítésnek nem az a célja, hogy ellenálló legyen hanem, hogy nagy termést adjon. Mivel ha csak az anyagi oldalát nézzük jobb a nagyobb termés + növény védőszer.
Kérdés, hogy ez meddig fent tartható.
Az biztos, hogy én a gazdaságot, úgy igyekszek felépíteni, hogy ne függjek a multiktól. Lassan haladok előre kérdés, hogy vajon van-e elég időnk még a változásra.
Válasz Netparaszt #9606. hozzászólásáraLehet az is de a fő gond ÖNZŐEK az emberek és csak a mának élnek meg a világi javakat falják mint állat, és ezért nem vállalnak gyereket!
Válasz Ares 826 #9604. hozzászólására Erre is jó a fajsúlyszeparátor meg az ózonos fertőtlenítés.
Az emberek pedig mostanában jóval meddőbbek, mint voltak valaha is a történelemben.
Ebben a sok funkcionális tápnak is jelentős szerepe van.
Válasz Mf-es? #9602 hozzászólásár De ha te is beteg leszel te sem vegyél be semmi gyógyszert sem mert annak is van mellékhatása és ölheti a szervezetedet! Na erről mi a véleményed??? A növénynek olyan a vegyszer mint neked az antibiotikum van a kanalas orvosság nem az Uniqumra gondoltam!
Válasz Mf-es? #9602. hozzászólásáraSzerinted mi a jobb ha valamennyi védelem van a növényeknél kalászon rovarölő vagy gombaölő, vagy az mint 100-200 évvel ezelőtt ették az emberek a fuzáriumos búzát a sok eső után ami kialakult a búzán amitől az élőlények meddővé válnak?????? Én tényleg azokat az embereket sem értem kik egy csapadékos évben teljes kiörlésű búzából készült kenyeret fogyasztanak! Emlékezzél vissza 2010-re mikor sok csapadék volt európában az Izlandi vulkán miatt nálunk is mennyire fitymálták a búzát, emlékszel?? NA AKKOR MI A JOBB SZERINTED??????????
Válasz Ares 826 #9600. hozzászólásáraÉs senki nem gondolkozott még rajta,hogy mekkora egészségkárosító hatása lehet,pl. egy kalászra fújt rovar,vagy gomba ölőnek?
Válasz kovacsmihaly0905 #9599. hozzászólásáraEz is érdekes a bolygó egyik fele éhezik..menekül a válság elől. Még a másik fele folyamatosan,egyre többet termelne. Miközben feleslegről beszélnek..és alacsony árakról.
Válasz Dave #9596. hozzászólásáraEzt vallom én is, az emberi fogyasztásra kerülő kaját ne lehessen vele szórni, de miért tiltaná egy tarlókezelésre, vagy épp máshova gaz irtásra??? Szerintem barmok a döntéshozók nagy része kint az eu-ban!
Válasz JD 4630 #9595. hozzászólására A glifó csak akkor kerül be a táplálkozásba, ha vagy állományszárításra használják vagy gmo növényt állománykezeltek.
Ezt a két felhasználást megszüntetve nincs vele olyan súlyos gond, ami a betiltását igényelné.
Válasz JD 4630 #9595. hozzászólásáramár hogy lenne szakmai szempontból baj? Van 100 vizsgálat ami szerint okoz rákot, másik 100 szerint meg nem... Nem gondolom hogy bármivel veszélyesebb vagy ártalmasabb lenne mint bármelyik másik kémiai növényvédőszer. Ezt a kockázatot mindannyian elfogadjuk amikor levesszük a kannának a tetejét.
Válasz JD 4630 #9595. hozzászólásáraAz eu-ban állományszárításon kívül nem találkozhat a főnövénnyel, akkor csak ott kell betiltani... nem... a többi felhasználási módját nem...
Válasz .Feco. #9594. hozzászólásáraA glyfoval szakmai szempontból van baj, ès pl a ddt is a 4. Utódgenerációban okozott galibát, ma sok europai ember vèrèben kimutatható(99.6% nèmeteknèl) nagykèpű ès erősen felelőtlen kijelenteni,hogy ez okè, azt meg, hogy mi lesz 1-2 emberöltő mulva senki sem tudja.
Válasz Ares 826 #9591. hozzászólásáraMondjuk a Glyfo körüli cirkuszban semmi szakmai dolog nem volt. Az egyedül arról szólt, hogy a Bayer meg akarja venni a Monsanto-t, és kicsit meg kellett noszagatni őket... Mire végbe megy az üzlet meglátod kiderül hogy semmi baj sincs sem a glifozáttal sem a GMO-val...
Válasz Sk Laci #9592. hozzászólásáraMegmértem ma vogel rövidtárcsàmat, 5,5 t a 6 métetes, tehát biztisan nem könnyűsége miatt pattog be.
Bocs at off- ért.
Válasz .Feco. #9579. hozzászólásáraNem balhéznak a Glifóval sem, vagy szerinted náluk az Atrazin tartalmú vegyszerek be vannak tiltva??? Vagy itt van az üvegházi lisztecske amit a Tiodán jól vitte a sok barom azt is betiltotta, azóta egy kicsit meleg van úgy repkednek a férgek hogy lassan karddal kell közöttük utat vágni az embernek!
Válasz .Feco. #9586. hozzászólásáraAzért én használnám az atrazint ha lehetne.A kukoricában a mai napig nincs hozzá hasonlóan jó ár-értékű és hatású vegyszer.
Persze nem gond a kukorica gyomirtása,csak mennyiért,és hányszor kell belemenni pl a parlagfű,libatop miatt.
Válasz dr.T #9587. hozzászólásáramondjuk azért néhányan napi szinten használjuk az angolt és jártunk már néhény helyen a világban... Persze van olyan is akinek az is gond ha pestre kell menni valamiért de egyre inkább nem ez a többség...
Válasz .Feco. #9586. hozzászólásáraA dithanban is van mancozeb es ezt meg mindig hasznalljak a kerteszeti kulturakban,öcsem tik olyanokrol neszelgettek amirol egyikotoknek sincs fogalma,honan veszitek,hogy mi van amerikaban es mi nincs,erdekes beleolvasni sok forum tag irasaba mert mimdenki tud angolul mindenki beszel az amerikaiakkal
Válasz Hús Futár #9585. hozzászólásáraMost komolyan, ki sírja vissza a Thimet-et? még az is belehalt aki a gépbe töltögette, nehogy már az ilyesmi szereket sírjuk vissza!
Mint ahogy az Atrazin us papíron létezik csak már nem hasznőálja senki, ugyanúgy mint itthon is van Dithane meg Mankoceb de ember nincs aki szántóföldi növényre fújná, sokkal jobb, pontosabb, precízebb szerek vannak. A vedekezés legfontosabb szerei kint amúgy a Hormonok és a Glypho ami ugyaúgy van itthon is, a sulfonil urea-k ami ugyanúgy van ithon is, nincs olyan nagy differencia azért a szerhazsnálatban. Nincs annyira szabályozva meg nincs annyira papírozva de nem szabad azt hinni hogy ott napalm-al gyomirtóznak itthon meg szenteltvízzel.. Amúgy kintlétem alatt a legmegdöbbentőbb dolog pont a növényvédelem összetettsége és profizmusa volt! Pl. jellemzően a vetőmagokat műanyag konténerekben veszik zsákok helyett, és helyben, vetés előtt csávázzák őket, az egyes földek igényei szerint. A csávázott mag automata rendszereken megy vissza a konténerbe és a gazda kviszi a tréleren, majd csigával töltik a vetőgépbe, nem nagyon fogdossák a magot... ugyanígy a talajfertőtlenítőt is úgy veszik, hogy a vetőgépen a tartály kupakja olyan csatlakozós mint a zacskó, így porzás vagy mellészóródás nélkül tudják tankolni. A vegyszereket rendszerint telephelyen keverik és szintén automata, érintés nélküli csatlakozókkal töltik a gépekbe, hogy még a közelében sem legyen ember ha nem muszály.
Válasz .Feco. #9579. hozzászólásáraSzerintem ott az insekticídekel se csinálnak olyan cécót mint az EU-n belül. Vegyük csak ezt a szerencsétlen glyphoszátot, milyen hadjárat indult ellene. Olyanok akarják betiltatni, akik nagyon gyér tudásal rendelkeznek a mezőgazdaság terén. Olyanok mint a tyúkok a baromfiudvaron. Egy el kezd rikácsolni, a töbi is azt csinálja gondolkozás nélkül, miért is kezdet rikácsolni az első. Kész tömeghisztéria.
Válasz Sk Laci #9581. hozzászólásáraMég anyit tenék hozá, lejeb Szanberg írta, hogy a vad télen odamegy táplálék miatt, és öszetapos mindent. Ez sajnos igaz. Vetéseim is tavaszal vadkáros helyen katasztrófálisan néznek ki. Nem tudom elképzelni, hogy ilyen földbe vessek egyenesen. Sokszor a disznó úgy öszetúr mindent, hogy az kész katasztrófa.
Válasz Netparaszt #9572. hozzászólásáraAz igaz, hogy a pocok átköltözik, de a hetős pocok ott marad az átbolygatott földben. Ha jól tudom a felnőt egyén nem keparja ki, inkáb továbáll. A nem bolygatott helyen biztosan jobban szaporodnak, mint ahol 2x évente belenyúlnak az életükbe. Ezt egységes parcellákon gondolom 20-100 ha egybefüggő, nem ahol gatyamadzag széleségben vanak felosztva, mert ott tényleg csak odéb költözik.
A drótférget vegyszerel lehet irtani, de ez hatásal van más hasznos élőlényekre, a giliszták se díjazzák a Forcet.
Válasz Mf-es? #9577. hozzászólásáraCsak azt ne feledd hogy náluk teljesen más vegyszert is használhatnak mint nálunk, ott nincsenek agyonszabályzó eu bürokraták én így látom!
Válasz Netparaszt #9572. hozzászólásáraÉn megkérdeztem az amerikai előadót,kávészünetbe,a drótférgekről.
Azt mondta,első pár évben előfordulhat a felszaporodásuk.Ilyenkor rendesen védekezni kell mint előtte,különböző rovar ölőkkel.De mondta,ezek,el fognak tűnni.Mivel a talajélet helyre áll,így a természetes ellenségeik is megjelennek.
Másik,itt figyelve,nem volt összefüggés a talajművelés,és drótférgek jelenléte közt.
Nekem a direkt vetésbe egy se volt,másutt,a 20 ha.-os szántásból teljesen kiette.
Válasz Sk Laci #9569. hozzászólásáraNem mindig jönnek fel azzal az egerek, mert az egyenes késes nem hoz fel szinte semmi alsó földet csak a görbe késes!
15323 hozzászólás
Válasz .Feco. #9614. hozzászólására A bánkúti a hónaljamig ér, az angol középkori búzák vállam fölé, de az ősbúza tönke is fejmagasságú.
A régi búzák kifejezetten hosszú szalmájúak a többszörös hasznosítás miatt.
Válasz Radocz #9621. hozzászólásáraHat igen bolcsnek lenni jó,szeretem
Válasz dr.T #9619. hozzászólásáraA képen én egy kalapost látok.
Őt meg ismerem, mert ott volt Hajdúböszörményben is.
"Hallgattál volna, bölcs maradtál volna."
Válasz Mf-es? #9535. hozzászólására"és készíttess vele egy 10 éves takarónövényes tervet.Utána beszéljünk róla."
Zsombor vállal ilyet?
Mielőtt kiszórtam 2,5 ha álló búzába a takarónövény keveréket Zsombort és Szöllösi Gábort kérdeztem meg.
Sikertelenségem oka?
a talaj és a jó isten szavát nem értettem meg.
Most már kicsit másképp csinálnám.
Az idén ugyanezt megismételtem a repce után.
Itt is megtudtam, hogy éppen most éppen nekem miért nem sikerült.
Tavasszal a kukorica közé köztes növéynt tervezek. Zsombor erre azt mondta, hogy még nincs magyarországi tapasztalat.
Akkor most kitől kérdezzek erre rá?
A giliszták már ott vannak. Jöttek mint migránsok. Csak én szeretném itt tartani.
A téli fagyás elől betakartatom fehér hőszigetelő anyaggal mind a 2 ha-t.
Lehet hogy sokba fog kerülni, de ha jövőre is 112 q/ha kukorica lesz, mint az idén volt, akkor megtérül a munkám.
Remélem, Kátai professzor úr is segít egy-két okossággal január 18-án 16 órától.
Válasz Agrárteenager #9588. hozzászólásáraÉn meg a kalapos úrrrrrrr
Válasz .Szabi. #9546. hozzászólásáraOtt is toljuk a TMMG kerékpárt.
Ebben a topikban a tmmg mellett sok mást is toltok.
Miért is?
Válasz .Feco. #9614. hozzászólásáraErről a kedvenc középkori sztorim jutott eszembe!
Anyarozs- Varjúköröm- Szent Antal tülze
Nevezetesen
Az anyarozs-mérgezés betegségének neve ergotizmus: égő fájdalmakkal kezdődik, amit az egyik típusában az ujjak, a kéz- és lábfejek elhalása követ, és a megfeketedett, mumifikálódott végtag vérzés nélkül letörik. A másik formáját bizserkór-nak is nevezik, mert a fájdalom mellé bizsergés társul, majd epilepsziaszerű görcsök következnek. A középkorban büntetésnek tartották ezt a betegséget.
De nem is ez a lényeg
Hanem a gyógymódok!
Az anyarozs-mérgezés középkori gyógymódjai Remete Szent Antallal voltak kapcsolatosak: nem volt szabad Remete Szent Antal napján (január 17., június 13., kedden és pénteken) lisztbe nyúlni. Liszttel kellett gyógyítani a beteget (liszttel beszórni, lisztbe hengergetni, kifordított lisztes vagy tarhonyás zsákkal megverni, liszteszsákba bújtatni, kenyérfenékről lekapart liszttel behinteni). A gyógyítást - "tűznek tűz a legjobb orvossága" - csak Antal nevű személy (lehetőleg hetedik gyerek) végezhette acéllal, kovával. Azzal a vízzel is gyógyítottak, amelyben a kovács a tüzes vasat hűtötte, vagy amivel a parazsat locsolta.
Annó a hetedik gyerek biztos mind Antal volt xD
Még a jányok is :D
Válasz .Feco. #9597. hozzászólásáraRègen mèg osztottam volna a vèlemènyed, mára inkább tárcsázunk ès amit lehet nem vegyszerrel oldunk meg.
Válasz Dave #9596. hozzászólásáraNem ilyen egyszerű, gyümölcs zöldség es pl bor is volt már glyfos.
Válasz MrPoke #9609. hozzászólásáraRégen sem voltak ellenallobbak a buzak, csak ritkabbak voltak az állományok, alacsonyabb volt a szár, kevesebb volt a kalasz így kevéssé fertozodtek, de azért volt voltak durva betegségek ebből...
Írd be a googlebe: Strasbourg-i táncolók
Válasz Mf-es? #9612. hozzászólásáraA régiek sosem ettek teljes kiőrlésű kenyeret mert pontosan tudtak hogy a kártékony dolgok zömmel a maghéjjon találhatóak, így azt gondosan leválasztották! Normális gazda nem eszik olyan xart!
Válasz Ares 826 #9610. hozzászólásáraFuzáriumos ,teljes kiőrlésű kenyéren éltek 90 évet.Most,3 gombaölő,és fele annyi év.
Válasz MrPoke #9609. hozzászólásáraA probléma felvetés jogos.
Viszont honnan lesz olyan vetőmag ami nem az új világi elvárásoknak megfelelően készül?
A mai világba annak nem nagyon van piaca ami nem terem...
Lehet kirpóbálnám én is, hogy mennyivel lenne másabb, ha nem kéne locsolni a növényvédő szereket. Persze a megfelelő talaj élet helyreállítással előbb. Ez még jó néhány év
Válasz MrPoke #9609. hozzászólásáraAkkor te azt mondod régen a búzát és más növényeket semmi betegség és károkozó nem támadta meg 100-200 éve???
Válasz Ares 826 #9604. hozzászólásáraEz így ahogy van hülyeség.
Azért támadja meg a gabonát a betegség mert a nemesítésnek nem az a célja, hogy ellenálló legyen hanem, hogy nagy termést adjon. Mivel ha csak az anyagi oldalát nézzük jobb a nagyobb termés + növény védőszer.
Kérdés, hogy ez meddig fent tartható.
Az biztos, hogy én a gazdaságot, úgy igyekszek felépíteni, hogy ne függjek a multiktól. Lassan haladok előre kérdés, hogy vajon van-e elég időnk még a változásra.
Válasz Ares 826 #9607. hozzászólásáraJól mondod,csak a mának élnek,azért szántanak.
Nem kockáztatnak,bejáratott dolog,zseb tele.
Válasz Netparaszt #9606. hozzászólásáraLehet az is de a fő gond ÖNZŐEK az emberek és csak a mának élnek meg a világi javakat falják mint állat, és ezért nem vállalnak gyereket!
Válasz Ares 826 #9604. hozzászólására Erre is jó a fajsúlyszeparátor meg az ózonos fertőtlenítés.
Az emberek pedig mostanában jóval meddőbbek, mint voltak valaha is a történelemben.
Ebben a sok funkcionális tápnak is jelentős szerepe van.
Válasz Mf-es? #9602 hozzászólásár De ha te is beteg leszel te sem vegyél be semmi gyógyszert sem mert annak is van mellékhatása és ölheti a szervezetedet! Na erről mi a véleményed??? A növénynek olyan a vegyszer mint neked az antibiotikum van a kanalas orvosság nem az Uniqumra gondoltam!
Válasz Mf-es? #9602. hozzászólásáraSzerinted mi a jobb ha valamennyi védelem van a növényeknél kalászon rovarölő vagy gombaölő, vagy az mint 100-200 évvel ezelőtt ették az emberek a fuzáriumos búzát a sok eső után ami kialakult a búzán amitől az élőlények meddővé válnak?????? Én tényleg azokat az embereket sem értem kik egy csapadékos évben teljes kiörlésű búzából készült kenyeret fogyasztanak! Emlékezzél vissza 2010-re mikor sok csapadék volt európában az Izlandi vulkán miatt nálunk is mennyire fitymálták a búzát, emlékszel?? NA AKKOR MI A JOBB SZERINTED??????????
Válasz Mf-es? #9602. hozzászólásáraSimán..fogyni akartam de inkább fejesedtem ! rühellem a búzát....
Válasz Ares 826 #9600. hozzászólásáraÉs senki nem gondolkozott még rajta,hogy mekkora egészségkárosító hatása lehet,pl. egy kalászra fújt rovar,vagy gomba ölőnek?
Válasz kovacsmihaly0905 #9599. hozzászólásáraEz is érdekes a bolygó egyik fele éhezik..menekül a válság elől. Még a másik fele folyamatosan,egyre többet termelne. Miközben feleslegről beszélnek..és alacsony árakról.
Válasz Dave #9596. hozzászólására
Ezt vallom én is, az emberi fogyasztásra kerülő kaját ne lehessen vele szórni, de miért tiltaná egy tarlókezelésre, vagy épp máshova gaz irtásra??? Szerintem barmok a döntéshozók nagy része kint az eu-ban!
Válasz Netparaszt #9598. hozzászólásáraEtethetnénk akkor egész Amerikát is, mert éhenhalnának e nélkül... Kis túlzással persze..
Válasz JD 4630 #9595. hozzászólására A glifó csak akkor kerül be a táplálkozásba, ha vagy állományszárításra használják vagy gmo növényt állománykezeltek.
Ezt a két felhasználást megszüntetve nincs vele olyan súlyos gond, ami a betiltását igényelné.
Válasz JD 4630 #9595. hozzászólásáramár hogy lenne szakmai szempontból baj? Van 100 vizsgálat ami szerint okoz rákot, másik 100 szerint meg nem... Nem gondolom hogy bármivel veszélyesebb vagy ártalmasabb lenne mint bármelyik másik kémiai növényvédőszer. Ezt a kockázatot mindannyian elfogadjuk amikor levesszük a kannának a tetejét.
Válasz JD 4630 #9595. hozzászólásáraAz eu-ban állományszárításon kívül nem találkozhat a főnövénnyel, akkor csak ott kell betiltani... nem... a többi felhasználási módját nem...
Válasz .Feco. #9594. hozzászólásáraA glyfoval szakmai szempontból van baj, ès pl a ddt is a 4. Utódgenerációban okozott galibát, ma sok europai ember vèrèben kimutatható(99.6% nèmeteknèl) nagykèpű ès erősen felelőtlen kijelenteni,hogy ez okè, azt meg, hogy mi lesz 1-2 emberöltő mulva senki sem tudja.
Válasz Ares 826 #9591. hozzászólásáraMondjuk a Glyfo körüli cirkuszban semmi szakmai dolog nem volt. Az egyedül arról szólt, hogy a Bayer meg akarja venni a Monsanto-t, és kicsit meg kellett noszagatni őket... Mire végbe megy az üzlet meglátod kiderül hogy semmi baj sincs sem a glifozáttal sem a GMO-val...
Válasz Sk Laci #9592. hozzászólásáraMegmértem ma vogel rövidtárcsàmat, 5,5 t a 6 métetes, tehát biztisan nem könnyűsége miatt pattog be.
Bocs at off- ért.
Válasz lac* #9590. hozzászólásáraHa lene a piacon atrazin, az már rég nem abban az árban lene mint valaha. Nem biztos, hogy anyira megérné.
Válasz .Feco. #9579. hozzászólásáraNem balhéznak a Glifóval sem, vagy szerinted náluk az Atrazin tartalmú vegyszerek be vannak tiltva??? Vagy itt van az üvegházi lisztecske amit a Tiodán jól vitte a sok barom azt is betiltotta, azóta egy kicsit meleg van úgy repkednek a férgek hogy lassan karddal kell közöttük utat vágni az embernek!
Válasz .Feco. #9586. hozzászólásáraAzért én használnám az atrazint ha lehetne.A kukoricában a mai napig nincs hozzá hasonlóan jó ár-értékű és hatású vegyszer.
Persze nem gond a kukorica gyomirtása,csak mennyiért,és hányszor kell belemenni pl a parlagfű,libatop miatt.
Válasz dr.T #9587. hozzászólásáramondjuk azért néhányan napi szinten használjuk az angolt és jártunk már néhény helyen a világban... Persze van olyan is akinek az is gond ha pestre kell menni valamiért de egyre inkább nem ez a többség...
Válasz dr.T #9587. hozzászólásáraKedves doktor úr! A képen felismerhető a két amerikai, én a baseball sapkás tulaj lennék....
Válasz .Feco. #9586. hozzászólásáraA dithanban is van mancozeb es ezt meg mindig hasznalljak a kerteszeti kulturakban,öcsem tik olyanokrol neszelgettek amirol egyikotoknek sincs fogalma,honan veszitek,hogy mi van amerikaban es mi nincs,erdekes beleolvasni sok forum tag irasaba mert mimdenki tud angolul mindenki beszel az amerikaiakkal
Válasz Hús Futár #9585. hozzászólásáraMost komolyan, ki sírja vissza a Thimet-et? még az is belehalt aki a gépbe töltögette, nehogy már az ilyesmi szereket sírjuk vissza!
Mint ahogy az Atrazin us papíron létezik csak már nem hasznőálja senki, ugyanúgy mint itthon is van Dithane meg Mankoceb de ember nincs aki szántóföldi növényre fújná, sokkal jobb, pontosabb, precízebb szerek vannak. A vedekezés legfontosabb szerei kint amúgy a Hormonok és a Glypho ami ugyaúgy van itthon is, a sulfonil urea-k ami ugyanúgy van ithon is, nincs olyan nagy differencia azért a szerhazsnálatban. Nincs annyira szabályozva meg nincs annyira papírozva de nem szabad azt hinni hogy ott napalm-al gyomirtóznak itthon meg szenteltvízzel.. Amúgy kintlétem alatt a legmegdöbbentőbb dolog pont a növényvédelem összetettsége és profizmusa volt! Pl. jellemzően a vetőmagokat műanyag konténerekben veszik zsákok helyett, és helyben, vetés előtt csávázzák őket, az egyes földek igényei szerint. A csávázott mag automata rendszereken megy vissza a konténerbe és a gazda kviszi a tréleren, majd csigával töltik a vetőgépbe, nem nagyon fogdossák a magot... ugyanígy a talajfertőtlenítőt is úgy veszik, hogy a vetőgépen a tartály kupakja olyan csatlakozós mint a zacskó, így porzás vagy mellészóródás nélkül tudják tankolni. A vegyszereket rendszerint telephelyen keverik és szintén automata, érintés nélküli csatlakozókkal töltik a gépekbe, hogy még a közelében sem legyen ember ha nem muszály.
Válasz .Feco. #9579. hozzászólásáraha jól tudom a timet is forgalomban van amcsiban még .
Válasz .Feco. #9579. hozzászólásáravaaaaaan nagyon sok.
Válasz .Feco. #9579. hozzászólásáraSzerintem ott az insekticídekel se csinálnak olyan cécót mint az EU-n belül. Vegyük csak ezt a szerencsétlen glyphoszátot, milyen hadjárat indult ellene. Olyanok akarják betiltatni, akik nagyon gyér tudásal rendelkeznek a mezőgazdaság terén. Olyanok mint a tyúkok a baromfiudvaron. Egy el kezd rikácsolni, a töbi is azt csinálja gondolkozás nélkül, miért is kezdet rikácsolni az első. Kész tömeghisztéria.
Válasz Sk Laci #9581. hozzászólásáraMég anyit tenék hozá, lejeb Szanberg írta, hogy a vad télen odamegy táplálék miatt, és öszetapos mindent. Ez sajnos igaz. Vetéseim is tavaszal vadkáros helyen katasztrófálisan néznek ki. Nem tudom elképzelni, hogy ilyen földbe vessek egyenesen. Sokszor a disznó úgy öszetúr mindent, hogy az kész katasztrófa.
Válasz Netparaszt #9572. hozzászólásáraAz igaz, hogy a pocok átköltözik, de a hetős pocok ott marad az átbolygatott földben. Ha jól tudom a felnőt egyén nem keparja ki, inkáb továbáll. A nem bolygatott helyen biztosan jobban szaporodnak, mint ahol 2x évente belenyúlnak az életükbe. Ezt egységes parcellákon gondolom 20-100 ha egybefüggő, nem ahol gatyamadzag széleségben vanak felosztva, mert ott tényleg csak odéb költözik.
A drótférget vegyszerel lehet irtani, de ez hatásal van más hasznos élőlényekre, a giliszták se díjazzák a Forcet.
Válasz .Feco. #9579. hozzászólásáraSegítek a Sanyinak, pl atrazin
Válasz Ares 826 #9578. hozzászólásáraMondj példát, mi az a GMO-n kívül mit használhatnak ok amit te nem?
Válasz Mf-es? #9577. hozzászólásáraCsak azt ne feledd hogy náluk teljesen más vegyszert is használhatnak mint nálunk, ott nincsenek agyonszabályzó eu bürokraták én így látom!
Válasz Netparaszt #9572. hozzászólásáraÉn megkérdeztem az amerikai előadót,kávészünetbe,a drótférgekről.
Azt mondta,első pár évben előfordulhat a felszaporodásuk.Ilyenkor rendesen védekezni kell mint előtte,különböző rovar ölőkkel.De mondta,ezek,el fognak tűnni.Mivel a talajélet helyre áll,így a természetes ellenségeik is megjelennek.
Másik,itt figyelve,nem volt összefüggés a talajművelés,és drótférgek jelenléte közt.
Nekem a direkt vetésbe egy se volt,másutt,a 20 ha.-os szántásból teljesen kiette.
Válasz Mf-es? #9559. hozzászólásáraVagy 13:12-től is lehet okulni szépen...
Válasz szanberg #9555. hozzászólásáraEzen én is jót vidultam..Amúgy kíváncsi lennék ki irta a cikket.Elég ismerős a stílusa
Válasz Sk Laci #9569. hozzászólásáraNem mindig jönnek fel azzal az egerek, mert az egyenes késes nem hoz fel szinte semmi alsó földet csak a görbe késes!