Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.69 FtUSD396.2 FtCHF437.45 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Márk_ #9068. hozzászólásáraMennyit érnek ezek a granulált cuccok?
Használtad már?
Mert a fórumon nem sok jót írtak róla véleményként, és főleg azt hozták fel ellene, hogy maga az előállítási technológia csinálja ki benne az egyébként hasznos dolgokat, amiért adnánk a trágyát.
Gyártó/forgalmazó természetesen minden ilyet cáfol, mert ugye neki el kell adni vhogy
Válasz ND #9070. hozzászólásáraVetőgép topicba görgess le kicsit, kapa mögött cső, olyan mélyen járatva, ahogy jó helyre teszi a magot, 2-3-4cm és ennyi. Váz két szélén 3-3 vagy 4-4 kapa simán vállalható és szerintem bírja a gép. De ha nem párhuzamosan a soraid, akkor csak egyik oldalra csinálod, 3-4 kapa simán viszi. Ha ilyennel akarsz foglalkozni, neked kell eldönteni ebben már nem tudunk segíteni. A gyep közé szórásnál nem a keléssel van baj, hanem hogy nem tud fejlődni.
Válasz kis Zombi #9065. hozzászólásáranem szokott cuppogós lenni eső után, max a teknőkben egy kicsit.
Hóolvadáskor szokott lenni benne főleg a laposban némi ideiglenes kacsaúsztató, de azt inkább a fagyott talajnak tudtam be eddig.
Tudom, tömörödöttségvizsgálatra ott a gazdabot.
A télen össze kell hozni egyet.
Tetszik a vetőgéped, már ilyenen is gondolkodtam de az nekem túl magas lenne, és valsz nagyon mélyen is járna, mert saccra nálad vagy 10-15 centinek tűnt, az nekem már gyökérzóna, de lehet, hogy tévedek.
És a kérdés, hogy mit vessek, hogy hasznos is legyen, meg meg is maradjon.
Azt észre vettem, hogy a nagy és erős bokrok lényegében tisztán tartják maguk alatt a talajt az általam jelenleg "művelni" kívánt 20-30cm sávban. Ennyire beárnyékolna, hogy még a siska nádtippan és egyéb máskülönben kiírthatatlan vacak is kidöglik mellőle? (Gyengébb bokrokat meg simán elöli a siska).
Ezek után van értelme takarónövényezni / vetni ezt a részt? Ha igen, mi az ami bírná?
Válasz Dave #9063. hozzászólásáraaz elszórom és kikel onnan jött, hogy a kolléga írta, neki a járdafugában is kikelt a TR, de mint többen is írták utána, a gyep zordabb neki, ott nem kél.
Kifejezetten nincs előírás, mennyi gyep kell, hogy maradjon, gyepesített sorköz az előírás.
Sor mellett 20-30cm sztem még betudható soraljnak a szétboruló ágak miatt, legalábbis egy ellenőrzés alkalmával ezt meggyőzően tudnám állítani.
Grúberral a problémám, hogy nincs belőle olyan, ami a 30-40cm-en lévő ágak alatt elmenne, és a sekély nem lehet több 5cm-nél, mert alatta már gyökér van.
Amire gondoltam, esetleg vmi agresszív hullámos tárcsából, mint a Väder CrossCutter Disc-je amit 0-5cm-s ultrasekély művelésre ajánlanak 3-4db-ot felszerkeszteni egy vagy két tengelyre ami kilóg a traki mellé, az szűken, de elférne az ágak alatt, (és a vonóerőigénye sem kellene, hogy meghaladja a ménest) és a mögé-közé szórni a magot, így "művelt" földbe kerülne, esetleg be is lenne takarva.
Válasz kis Zombi #9066. hozzászólásáraNem írtam gyeptörést, én hasonlóra gondolok mint, ahogy te vetetted, csak azt mondom, gyomirtózni ahová vetne, jobban tudna fejlődni majd a takarónövény, és ide kaszálás, vagy ha lefagyó, komposztot vagy trágyát kijuttatni, és mint a vetés vagy kicsit mélyebben be lehet keverni 5-7cm ... Aminek meg kell maradnia gyepet pedig nyilván nem bolygatni. Ez elég jól, kevés pénzből kivitelezhető, 1 munkagéppel.
Válasz Dave #9063. hozzászólásáraFüvesített gyümölcsösben vagy feltörod a gyepet utánna elsimitod, és ujrafuvesited, vagy nem nyulsz hozzá mert szétverni a derekát és a gépeket is ha belepiszkálsz .
Válasz kulakman #9060. hozzászólásáraMiért kell 2,5x több értékű géppark?Ezt kifejthetnéd,hátha tanulunk.
Talajművelő eszközöm kettő van,de ebből nagyrészt csak egyet használok.
Másik eladó.
Válasz Dave #9062. hozzászólásáraTrágyát, és komposztot, sorokhoz közel, 2-3 gruberkapával sekélyen bekevernéd ősszel, is sokat segíthet ha rossz a helyzet. Nagyrészt csak rajtad múlik mit tudsz és mit akarsz megvalósítani.
Az az elképzelés h elszórod a magokat és minden király lesz, az kicsit sántít.
Válasz ND #9052. hozzászólásáraArra van előírás mennyi gyepnek kell maradni?
Mindegy is, amit elvetnél sávot a sorokhoz közel le gyomirtózod mondjuk ez akár 20-30cm ahogy megvalósítható, 3-4 gruber kapát sekélyen szerintem simán el tudnál húzni, ami végére cső, valami adagoló és kész a vetés. Ez nem nagy cucc, neked kell kitalálni, mit tudsz megvalósítani.
Gombaölőzes lesz a nagy ellenséged szerintem. Ha olvastad a témát szó volt komposztálásról és komposztteáról is, vagy ki hogy hívja, ennek nézz jobban utána.
Válasz kulakman #9060. hozzászólásáraÉn is csak olvastam eddig, abból próbáltam tanulni.
Mostanra kezdett volna körvonalazódni bennem vmi, ezt szerettem volna megerősíttetni, megfelelő irányba tereltetni a tapasztalt hozzáértőkkel, akiket nagyra tartok a hozzászólásaik alapján, mivel személyesen nem ismerem Őket.
Bár egyelőre úgy érzem magam, mintha Szürke vagy MTZ550 helyébe csöppentem volna, de nem adom fel!
Folytatom az agyalást, és ehhez szeretettel várom az építő jellegű észrevételeket, adott esetben a kritikákat is.
Válasz Sanyiko #9056. hozzászólásáraHetek óta élvezettel olvasom a topicot, van véleményem , amit egyenlőre megtartok magamnak,igaz én 10-16 ak közötti földeken gazdálkodok, nos erre azt szoktam mondani ,hogy a szakértelmet én istálló trágyával pótolom , és ez nem gátol meg az eredményes gazdálkodásban .
Ha valaki visszaolvas pl 2010-re én általában a sok víztől szoktam szenvedni, azonban, ez a fajta gazdálkodás szerintem 2,5x több értékű gépparkot kíván amit én nem tudok , és nem is akarok ehhez biztosítani.
Van itt eredményes gazdálkodást folytató, gazdatárs akit érdeklődéssel olvasok és egy ideig még figyelem az ott folytatott gazdálkodásukat.
A unijó egyébként a következő költségvetési előírásokban szerepeltetni fogja ezeket az előírásokat , biztos nem azért ,hogy a támogatásunkat átirányítsa gépforgalmazóknak!
Egyébként így néz ki a terület, amikor "gazos".
Szüretkor készült a kép, és azért ekkora a gaz, mert már nem fért el benne a T25, úgy szétterültek a bokrok, hogy a termés jó részét leverte, letaposta volna.
Egyébként jó esetben nem szoktam ezt megvárni, időben le szoktam zúzni, évente többször is
Válasz Sanyiko #9056. hozzászólásáraJó gondolat, de megint ott vagyok, hogy azt megint be kellene forgatni, ami ugye nem lehetséges, a gyep tetején meg elég rosszul mutat
Válasz Mf-es? #9054. hozzászólásáraakkor majd áskálódok, van-e saját gilisztám.
ha találok, adok nekik búgatóport, hogy jobban gerjedjenek egymásra és sokasodjanak
azért a költségeknek is van minden gazdálkodásban, így gondolom nálad is ésszerű határa.
Már nem fiatalok a bokrok, valsz már leáldozóban van nekik, de a lehetőségekhez mérten szeretném ezt kitolni, ill. szép és hasznos öregkort biztosítani nekik
Válasz Mf-es? #9053. hozzászólásáraDe ha nem szeretnek ott hiába viszed oda... csak dolgozol vele, nem? Ha megfelelőek a körülmények szaporodnak úgyis.
Válasz Dave #9050. hozzászólásáraAKG-ban vállaltam a sorközök gyepes felszínének kialakítását/megtartását. Ezért kell, hogy legyen. Meg amúgy sem szeretném/tudnám feketére művelni, meg akkor a kombájnt sem tudom végighúzni rajta, főleg, ha van két csepp eső.
Ribizlis, nem bodzás, de a lényegen nem változtat.
Rovarírtás van (levéltetű, meg van saját farontó bogara) és gombaölőzés (liszharmat, levélfoltosság, vesszőbetegségek).
Meg ekkor szoktam kinyomni levéltrágyát.
Milyen takarónövényre gondolsz? Ha lazítani akarnák, ahhoz karós gyökerű kell, és ha nem akarok kárt csinálni, virágzás előtt determinálni kell (lekaszálom) vagy kifagy.
Ha a folyamatos takarást pl perje vagy here adja, köv. évben megint kell közé vetnem karós gyökerűt, de akkor megint ott vagyok, ahol most, hogy hiába szórom közé, mert nem kel ki a bundából, vagy kell vmi ami közéhúzza
Válasz Mf-es? #9048. hozzászólásáraez komoly, vagy vicc?
Van tényleges hatása? nem csak a 80as évek piramisjátéka volt?
Van még aki csinálja ezt? a Hirdető egyébként földim, de még a nevét sem hallottam, nem hogy ezzel foglalkozik vki. meg ezen az áron nem egész költséghatékony, 3500/kg, van vagy 33ezer tövem, az kb 115millióra jön ki. A földet 7ért vettem. Akkor inkább pusztuljon az összes és lesz kukoricás
Válasz ND #9047. hozzászólásáraMiért kell gyepnek lennie amúgy a sorok között?
Ha valahogy megtudnád oldani a takarónövényezést, gondod egy része lassacskán javulna. Nem elég vagy jó takarás a folyamatos takarónövény keverék, a gazok helyett?
Másik baj lehet, milyen növényvédelem van egy bodzásban? pl gombaölő szeres kezelés van?
Válasz Dave #9044. hozzászólásáraTeljesen igazad van.
Az ellentmondásokat én is érzem, de saját kútfőből nem tudom feloldani őket, ezért kérek segítséget, hogy a több -limitált- lehetőségből melyikkel teszek több jót a növényeimnek, amit ők meghálálnak.
A talajélet javítása lenne az én célom is, csak a kérdés, hogy mi szükséges ehhez?
Az itt összeszedett tudásom szerint, a talajélet feltétele az állandó növényi borítottság, aktív gyökérélet. Ez nálam sztem megvan, mivel a haszonnövény állandó kultúra, a sorköz meg folyamatos gyep.
A kérdés, hogy milyen a talajélet minősége? Na ezt nem tudom megítélni.
Az is jogos, hogy azzal, hogy a sor mellé vetek vmit konkurenciát csinálhatok a haszonnövénynek. Kérdés hogy mekkkorát, milyen téren, és nagyobb-e a hozadéka, mint az általa okozott kár, ill. mi az a növény, technológia, távolság? amivel ezt minimalizálni tudom
Válasz kacar #9039. hozzászólásáraigen, álmaimban szerepel egy ilyen (akár házilag is), meg az MF36xx is ami húzza a videó elején.
Csak az a baj, hogy a portán álló 30éves (születésekor még papíron) 25lóból álló ménes felemelt kapákkal sem húz el egy ilyen/hasonló vasat, nem hogy a 6 kapát (vagy akár 3-at) berángassa valamennyire is az "ősgyepbe"
Van aki bérbe csinál ilyet? Hogy lehet ilyet megtudni?
Kérdezzem meg a Güttlert, kinek adtak el ilyet a környéken? úgyse mondják meg, + én sem szívesen mennék másnak ha nekem lenne.
Ha alkalmasak a körülmények mindenki a magáét csinálja, ha meg nem, nekem se jöjjön kártokozni sok pénzért
Válasz ND #9041. hozzászólásáraGondold át szerintem miket szeretnél mert ellent mondasz saját magadnak. Valószínű a talajéletet kellene javítani, hogy a növények is jól érezzék magukat. Ha a növény köré vetsz valamit, az nem használja majd el a vizet? Sorközt javítani valami takarónövényzettel esetleg, ami majd egyszer elindul a sorok felé is, és a növényeken segíteni pl komposztal, komposztteával, de ebben Netparaszt tudna segíteni.
Válasz Netparaszt #9029. hozzászólásáraAzért írtam hogy próba kérdése. Nálam a szalma alól..és a védett..némi párát érő elhullott TR is ki kelt. Azért agyaltam a fűbe vetésen, mivel mikor már a sarj hajtást a töltés lábában is csak zúzzák őszi szemle előtt. Ilyenkor a fű már alig nől, gyakorlatilag "készül a télre". Azért gondoltam hogy egy próbát megért volna.
Válasz .Feco. #9037. hozzászólásáracsak abból indultam ki, hogy a gyepes bodzásban is megemelte a bodzafát a videóban.
ha meg a bokortól 1-1,5 méterre lazítok (bárhogy)az segít a növényemnek? attól nem marad alatta a tömörödött talaj? Hogy lesznek alatta/mellette kapillárisok, hogy szárazságban fel tudja venni a mélyebben lévő talajnedvességet? (mert értelmezésem szerint ez a lazítás lényege, tévedek?)
Nem még inkább elveszem tőle ezáltal a vizet?
A sorköz lazításának annyi előnyét látom, hogy ott megemelkedne a talaj, és esetleg a bokrok felé szolgálna a víz eső után, mert jelenleg a mozgatatlanság és sok taposás miatt (évi 3-4 kaszálás és kb ugyanennyi permetezés ugyan abban a nyomban) eléggé meg van szállva a sorok közepe, kb 20 centis "bakháton" vannak a bokrok a sorközhöz képest
Válasz ND #9035. hozzászólásáraAzért ez a visszatömörödés, és ahogy vázoltad azért messze nem így van... az első eső közel sem fogja visszatömöríteni, kicsit sarkalatos példa, de ha egy nap alatt esik 100mm, az talán, de mivel írtad h füves, így az védi majd az esőtől...
Válasz ND #9026. hozzászólásáraEz a verda bevet a gyepbe is és nem mellékesen elvágja a jelenlegi növényzet gyökereit is. Vázat kapát gondolom össze tudnál dobni a te méretedre , a magadagolásra nincs ötletem. https://youtu.be/uVI2dfuzQ8I
Válasz ND #9035. hozzászólásárane a bokor tövét hanem a sorközt lazítsd, meg ne felejtsd el, hogy fűvel borított a sorközöd, azért az nem pont ugyanolyan. Amúgy egy ilyen lazítás után és beszórnám herefélével, TR-el meg mustárra az első eső előtt, és akkor kikelhetne...
Válasz .Feco. #9033. hozzászólásáramár ezt is néztem.
Viszont u.az a félelmem, mint a lazítással - sőt!- hogy ha alárobbantok levegővel, akkor az 5-10cm mélyen, kb fél méteres körben elterülő bojtos gyökérzetével a bokrom úgy repül el, hogy öröm lesz nézni.
Egyébként az eljárás leírásában is benne van, hogy átmeneti javulást hoz, lényegében az első eső után visszatömörödik a talaj. ahhoz meg nagyon drága.
durva hasonlat: veszel egy veder homokot, belefújsz kompresszorral -> fellazul. öntessz rá vizet, megszárad/átcsorog rajta olyan lesz, mint előtte
Válasz ND #9032. hozzászólásáraJùli vègèn próbáltam,ritka lucernàra. De,közte gyepszerű fű volt. Meg,elegyenitett korai krumpkiföldre. Ahol zöldre szòrtam,semmi nem lett. Màshol kiket,legyökerezett. 30fok felett eső után sem kelt ki. Talán, hülye hasonlat,de ahova a bùza lehull,aztán kicsiràzik,ott a mustàr,retek stb.. Is..
Válasz Netparaszt #9030. hozzászólásáraelsősorban jobb csapadékhasznosítás miatt gondoltam rá, mert az a ritka eső ami van is nehezebben hatol a talajba egy a gyep miatt, kettő mert nagyon tömörödött a talaj, vagy 15éve semmi bolygatás nem volt benne.
Kezd látszani a növényeken, hogy nagyon megviseli őket (sok, egyre több szárad).
Továbbá valsz a talaj sem érzi vmi jól magát, nagyon sok helyen felütötte a fejét a moha, ami ahogy tudom a káros tömörödöttség és levegőtlenség jele.
Talajproblémám még, hogy 0 a szénsavas mész tartalma, de ezen a lazítás nem segít.
Viszont ezt úgy kellene növelni, hogy a talaj savas marad (5.5-6?), mert a ribizli azt szereti. Most (4,5)5 körül van.
Válasz ND #9026. hozzászólásáraEgyszer már volt hasolnló kérdés itt. Kis porhanyós felszint csinálni, szerintem jó lehet egy levél szupernehéz borona, esetleg utánaakaszthatsz még egy hengert, ami lehetne mondjuk 200-as vascsőből amiben beton van.
Válasz Vinkó75 #9024. hozzászólására A boronált gyepet felül lehet vetni fűféle meg pillangós aprómaggal, de a TR csak akkor nő jól, ha van N felesleg. Az pedig egy gyepben általában nincs, mert felveszik a füvek, mielőtt ő fejlődni tudna.
Válasz ND #9023. hozzászólására Nagyjából semmi nem lenne belőle, ne pocsékold a magot, de még ha akár egy RADdal veted bele a gyep szinte észrevehetetlen hasításával, akkor sem lenne belőle, mert elnyom a gyep mindent. Mi volna egyébként a célja egy ilyen akciónak?
Válasz Mf-es? #9025. hozzászólásárald előbb.
Bocs hogy rád utaltam, de a Te esetedhez tudtam leginkább hasonlítani a helyzetem.
Nézelődök-szemezgetek-beillesztek, mint ahogy Te is írtad korábban
Válasz Vinkó75 #9024. hozzászólásáraköszi, ez rendben is lenne szántóföldön megfelelő gépparkkal.
Viszont nekem feketeribizlim van 1-1.5m magas (és terméssel berakva ilyen szélességben két oldalra szétboruló bokrokkal) 3m-es sortávval,
amibe a portán lévő T25 is visítva fér el.
Lazítót ez a paripa nem igazán bír el, és erősen fázok a mechanikai lazítástól, mert a ribizli gyökere 5-15cm mélységig hatol csak le, nem is nagy területen szétterülve. Ha lazítóval megemelem a talajt, lehet, hogy már nem lesz gondom a betakarítással, mert addigra kipusztul az ültetvény, mert a mozgatástól kiforgatódnak a bokrok. Ezért lazítanák vhogy fizikai mozgatás nélkül, pl retekkel.
Vetőgépből max a lovas ami befér a sorok közé, de az meg kizárt hogy behúzza a magot a gyepbe, továbbá a bokrok mint írtam eléggé kilógnak a sorból, kb 30-40cm max a hely a szétterült ágak alatt, így még a lovassal sem tudnék elég közel menni a sorhoz, hogy oda vessek, ezért maradna a vhogy bokor mellé szórás vagy vmi "kézi" tologatós vetőgép, ami szintén nem dolgozza be a magot.
Bokor alá benyúlós tárcsa ami 20-40cm szélességben művelne szintén nincs a portán jelenleg, amivel be tudnám dolgozni, ill magágyat tudnék csinálni neki.
Tervek/elképzelések vannak már rá, de hogy mikorra lesz megvalósítva, kérdéses.
Szóval eléggé a róka fogta csuka esete.
Ez a baj a kis területen művelt speciális kultúrákkal. Nincs rá kiforrott technológia, géppark, etc, amit bemegyek a bótba oszt megveszem.
Ezért olvasgatom a fórumot, kérdezgetek, kinek mi az ötlete, és MF-es módra próbálom összerakni a saját "technológiámat" a látott-hallott infók alapján saját lehetőségekhez igazítva.
Válasz ND #9023. hozzászólásáraPróba kérdése az egész. Gyakorlatilag legelőre a fű magot egy JD 740 elég erős rugókkal ellátott vetőgép szokta, alkalmanként felül vetni. A fűnél működik. Ha kiszórod és rá tudnád zúzni a szármaradványt...gondolom jobban menne. De egy tárcsás vetőgép egyenletesebben kijuttatná. És úgy rá zúzni a szármaradványt. Azért ahogy már nálam is tapasztaltabb felhasználók írták. A talajt azért nézd meg. Lehet egy lazító nem árt neki....előtte. Az az utána is lehet. lényeg a lazító emelve törjön...ne bolygatva. Igaz ha a kések előtt lenne egy tárcsás csoroszlya, még kíméletesebben hagyná a felszínt szerintem.
15323 hozzászólás
Válasz Márk_ #9068. hozzászólásáraMennyit érnek ezek a granulált cuccok?
Használtad már?
Mert a fórumon nem sok jót írtak róla véleményként, és főleg azt hozták fel ellene, hogy maga az előállítási technológia csinálja ki benne az egyébként hasznos dolgokat, amiért adnánk a trágyát.
Gyártó/forgalmazó természetesen minden ilyet cáfol, mert ugye neki el kell adni vhogy
Válasz ND #9070. hozzászólásáraVetőgép topicba görgess le kicsit, kapa mögött cső, olyan mélyen járatva, ahogy jó helyre teszi a magot, 2-3-4cm és ennyi. Váz két szélén 3-3 vagy 4-4 kapa simán vállalható és szerintem bírja a gép. De ha nem párhuzamosan a soraid, akkor csak egyik oldalra csinálod, 3-4 kapa simán viszi. Ha ilyennel akarsz foglalkozni, neked kell eldönteni ebben már nem tudunk segíteni. A gyep közé szórásnál nem a keléssel van baj, hanem hogy nem tud fejlődni.
Válasz kis Zombi #9065. hozzászólásáranem szokott cuppogós lenni eső után, max a teknőkben egy kicsit.
Hóolvadáskor szokott lenni benne főleg a laposban némi ideiglenes kacsaúsztató, de azt inkább a fagyott talajnak tudtam be eddig.
Tudom, tömörödöttségvizsgálatra ott a gazdabot.
A télen össze kell hozni egyet.
Tetszik a vetőgéped, már ilyenen is gondolkodtam de az nekem túl magas lenne, és valsz nagyon mélyen is járna, mert saccra nálad vagy 10-15 centinek tűnt, az nekem már gyökérzóna, de lehet, hogy tévedek.
És a kérdés, hogy mit vessek, hogy hasznos is legyen, meg meg is maradjon.
Azt észre vettem, hogy a nagy és erős bokrok lényegében tisztán tartják maguk alatt a talajt az általam jelenleg "művelni" kívánt 20-30cm sávban. Ennyire beárnyékolna, hogy még a siska nádtippan és egyéb máskülönben kiírthatatlan vacak is kidöglik mellőle? (Gyengébb bokrokat meg simán elöli a siska).
Ezek után van értelme takarónövényezni / vetni ezt a részt? Ha igen, mi az ami bírná?
Válasz Dave #9063. hozzászólásáraaz elszórom és kikel onnan jött, hogy a kolléga írta, neki a járdafugában is kikelt a TR, de mint többen is írták utána, a gyep zordabb neki, ott nem kél.
Kifejezetten nincs előírás, mennyi gyep kell, hogy maradjon, gyepesített sorköz az előírás.
Sor mellett 20-30cm sztem még betudható soraljnak a szétboruló ágak miatt, legalábbis egy ellenőrzés alkalmával ezt meggyőzően tudnám állítani.
Grúberral a problémám, hogy nincs belőle olyan, ami a 30-40cm-en lévő ágak alatt elmenne, és a sekély nem lehet több 5cm-nél, mert alatta már gyökér van.
Amire gondoltam, esetleg vmi agresszív hullámos tárcsából, mint a Väder CrossCutter Disc-je amit 0-5cm-s ultrasekély művelésre ajánlanak 3-4db-ot felszerkeszteni egy vagy két tengelyre ami kilóg a traki mellé, az szűken, de elférne az ágak alatt, (és a vonóerőigénye sem kellene, hogy meghaladja a ménest) és a mögé-közé szórni a magot, így "művelt" földbe kerülne, esetleg be is lenne takarva.
Válasz kis Zombi #9066. hozzászólásáraNem írtam gyeptörést, én hasonlóra gondolok mint, ahogy te vetetted, csak azt mondom, gyomirtózni ahová vetne, jobban tudna fejlődni majd a takarónövény, és ide kaszálás, vagy ha lefagyó, komposztot vagy trágyát kijuttatni, és mint a vetés vagy kicsit mélyebben be lehet keverni 5-7cm ... Aminek meg kell maradnia gyepet pedig nyilván nem bolygatni. Ez elég jól, kevés pénzből kivitelezhető, 1 munkagéppel.
Válasz ND #9058. hozzászólásáraGranulált trágya (pl.:Marha jó, Tyúkanyó) + mélyműtrágyaszóró
De első körben a keréknyomat kellene meglazítani, 15 év után.
Válasz kis Zombi #9066. hozzászólásárahttps://youtu.be/a3TrAtE7-8g
Válasz Dave #9063. hozzászólásáraFüvesített gyümölcsösben vagy feltörod a gyepet utánna elsimitod, és ujrafuvesited, vagy nem nyulsz hozzá mert szétverni a derekát és a gépeket is ha belepiszkálsz .
Válasz ND #9061. hozzászólásáraTR -t ne vessél gyepbe nem működik próbáltam. Rozs, szöszösbükköny, zab, csillagfürt, lóbab működik
Nagyobb felhőszakadás után gyorsan elnyeli a vizet a sorközi takaró növény ? Ha igen akkor nem valószínű hogy tömörödött réteg van.
Válasz kulakman #9060. hozzászólásáraMiért kell 2,5x több értékű géppark?Ezt kifejthetnéd,hátha tanulunk.
Talajművelő eszközöm kettő van,de ebből nagyrészt csak egyet használok.
Másik eladó.
Válasz Dave #9062. hozzászólásáraTrágyát, és komposztot, sorokhoz közel, 2-3 gruberkapával sekélyen bekevernéd ősszel, is sokat segíthet ha rossz a helyzet. Nagyrészt csak rajtad múlik mit tudsz és mit akarsz megvalósítani.
Az az elképzelés h elszórod a magokat és minden király lesz, az kicsit sántít.
Válasz ND #9052. hozzászólásáraArra van előírás mennyi gyepnek kell maradni?
Mindegy is, amit elvetnél sávot a sorokhoz közel le gyomirtózod mondjuk ez akár 20-30cm ahogy megvalósítható, 3-4 gruber kapát sekélyen szerintem simán el tudnál húzni, ami végére cső, valami adagoló és kész a vetés. Ez nem nagy cucc, neked kell kitalálni, mit tudsz megvalósítani.
Gombaölőzes lesz a nagy ellenséged szerintem. Ha olvastad a témát szó volt komposztálásról és komposztteáról is, vagy ki hogy hívja, ennek nézz jobban utána.
Válasz kulakman #9060. hozzászólásáraÉn is csak olvastam eddig, abból próbáltam tanulni.
Mostanra kezdett volna körvonalazódni bennem vmi, ezt szerettem volna megerősíttetni, megfelelő irányba tereltetni a tapasztalt hozzáértőkkel, akiket nagyra tartok a hozzászólásaik alapján, mivel személyesen nem ismerem Őket.
Bár egyelőre úgy érzem magam, mintha Szürke vagy MTZ550 helyébe csöppentem volna, de nem adom fel!
Folytatom az agyalást, és ehhez szeretettel várom az építő jellegű észrevételeket, adott esetben a kritikákat is.
Pls
Válasz Sanyiko #9056. hozzászólásáraHetek óta élvezettel olvasom a topicot, van véleményem , amit egyenlőre megtartok magamnak,igaz én 10-16 ak közötti földeken gazdálkodok, nos erre azt szoktam mondani ,hogy a szakértelmet én istálló trágyával pótolom , és ez nem gátol meg az eredményes gazdálkodásban .
Ha valaki visszaolvas pl 2010-re én általában a sok víztől szoktam szenvedni, azonban, ez a fajta gazdálkodás szerintem 2,5x több értékű gépparkot kíván amit én nem tudok , és nem is akarok ehhez biztosítani.
Van itt eredményes gazdálkodást folytató, gazdatárs akit érdeklődéssel olvasok és egy ideig még figyelem az ott folytatott gazdálkodásukat.
A unijó egyébként a következő költségvetési előírásokban szerepeltetni fogja ezeket az előírásokat , biztos nem azért ,hogy a támogatásunkat átirányítsa gépforgalmazóknak!
Egyébként így néz ki a terület, amikor "gazos".
Szüretkor készült a kép, és azért ekkora a gaz, mert már nem fért el benne a T25, úgy szétterültek a bokrok, hogy a termés jó részét leverte, letaposta volna.
Egyébként jó esetben nem szoktam ezt megvárni, időben le szoktam zúzni, évente többször is
Válasz Sanyiko #9056. hozzászólásáraJó gondolat, de megint ott vagyok, hogy azt megint be kellene forgatni, ami ugye nem lehetséges, a gyep tetején meg elég rosszul mutat
Válasz Mf-es? #9054. hozzászólásáraakkor majd áskálódok, van-e saját gilisztám.
ha találok, adok nekik búgatóport, hogy jobban gerjedjenek egymásra és sokasodjanak
azért a költségeknek is van minden gazdálkodásban, így gondolom nálad is ésszerű határa.
Már nem fiatalok a bokrok, valsz már leáldozóban van nekik, de a lehetőségekhez mérten szeretném ezt kitolni, ill. szép és hasznos öregkort biztosítani nekik
Válasz ND #9047. hozzászólásáraSzorj ki 35 t/ha marhatrágyát a mükakit hagyd el meglátod lesz talajélet meg gilisztád is.
Válasz Mf-es? #9053. hozzászólásáraDe ha nem szeretnek ott hiába viszed oda... csak dolgozol vele, nem? Ha megfelelőek a körülmények szaporodnak úgyis.
Válasz Mf-es? #9053. hozzászólásáraHa nincs giliszta,nincs talaj élet se.
Milyen idősek a fák,lehet életük alkonyán járnak.
Válasz ND #9051. hozzászólásáraAz biztos,hogy a giliszta lenne a leghatásosabb munkás.
A költségek,más téma.
Tenyészd magad.
Válasz Dave #9050. hozzászólásáraAKG-ban vállaltam a sorközök gyepes felszínének kialakítását/megtartását. Ezért kell, hogy legyen. Meg amúgy sem szeretném/tudnám feketére művelni, meg akkor a kombájnt sem tudom végighúzni rajta, főleg, ha van két csepp eső.
Ribizlis, nem bodzás, de a lényegen nem változtat.
Rovarírtás van (levéltetű, meg van saját farontó bogara) és gombaölőzés (liszharmat, levélfoltosság, vesszőbetegségek).
Meg ekkor szoktam kinyomni levéltrágyát.
Milyen takarónövényre gondolsz? Ha lazítani akarnák, ahhoz karós gyökerű kell, és ha nem akarok kárt csinálni, virágzás előtt determinálni kell (lekaszálom) vagy kifagy.
Ha a folyamatos takarást pl perje vagy here adja, köv. évben megint kell közé vetnem karós gyökerűt, de akkor megint ott vagyok, ahol most, hogy hiába szórom közé, mert nem kel ki a bundából, vagy kell vmi ami közéhúzza
Válasz Mf-es? #9048. hozzászólásáraez komoly, vagy vicc?
Van tényleges hatása? nem csak a 80as évek piramisjátéka volt?
Van még aki csinálja ezt? a Hirdető egyébként földim, de még a nevét sem hallottam, nem hogy ezzel foglalkozik vki. meg ezen az áron nem egész költséghatékony, 3500/kg, van vagy 33ezer tövem, az kb 115millióra jön ki. A földet 7ért vettem. Akkor inkább pusztuljon az összes és lesz kukoricás
Válasz ND #9047. hozzászólásáraMiért kell gyepnek lennie amúgy a sorok között?
Ha valahogy megtudnád oldani a takarónövényezést, gondod egy része lassacskán javulna. Nem elég vagy jó takarás a folyamatos takarónövény keverék, a gazok helyett?
Másik baj lehet, milyen növényvédelem van egy bodzásban? pl gombaölő szeres kezelés van?
Válasz ND #9045. hozzászólásáraGüttleresek úgy rémlik adnak referenciát .
Válasz ND #9047. hozzászólásáraTövenként,egy kg.-al betelepíteni.
Válasz Dave #9044. hozzászólásáraTeljesen igazad van.
Az ellentmondásokat én is érzem, de saját kútfőből nem tudom feloldani őket, ezért kérek segítséget, hogy a több -limitált- lehetőségből melyikkel teszek több jót a növényeimnek, amit ők meghálálnak.
A talajélet javítása lenne az én célom is, csak a kérdés, hogy mi szükséges ehhez?
Az itt összeszedett tudásom szerint, a talajélet feltétele az állandó növényi borítottság, aktív gyökérélet. Ez nálam sztem megvan, mivel a haszonnövény állandó kultúra, a sorköz meg folyamatos gyep.
A kérdés, hogy milyen a talajélet minősége? Na ezt nem tudom megítélni.
Az is jogos, hogy azzal, hogy a sor mellé vetek vmit konkurenciát csinálhatok a haszonnövénynek. Kérdés hogy mekkkorát, milyen téren, és nagyobb-e a hozadéka, mint az általa okozott kár, ill. mi az a növény, technológia, távolság? amivel ezt minimalizálni tudom
Válasz Mf-es? #9043. hozzászólásáravan
pockom is, de annak nem annyira örülök, mert aláfúr a bokornak
Válasz kacar #9039. hozzászólásáraigen, álmaimban szerepel egy ilyen (akár házilag is), meg az MF36xx is ami húzza a videó elején.
Csak az a baj, hogy a portán álló 30éves (születésekor még papíron) 25lóból álló ménes felemelt kapákkal sem húz el egy ilyen/hasonló vasat, nem hogy a 6 kapát (vagy akár 3-at) berángassa valamennyire is az "ősgyepbe"
Van aki bérbe csinál ilyet? Hogy lehet ilyet megtudni?
Kérdezzem meg a Güttlert, kinek adtak el ilyet a környéken? úgyse mondják meg, + én sem szívesen mennék másnak ha nekem lenne.
Ha alkalmasak a körülmények mindenki a magáét csinálja, ha meg nem, nekem se jöjjön kártokozni sok pénzért
Válasz ND #9041. hozzászólásáraGondold át szerintem miket szeretnél mert ellent mondasz saját magadnak. Valószínű a talajéletet kellene javítani, hogy a növények is jól érezzék magukat. Ha a növény köré vetsz valamit, az nem használja majd el a vizet? Sorközt javítani valami takarónövényzettel esetleg, ami majd egyszer elindul a sorok felé is, és a növényeken segíteni pl komposztal, komposztteával, de ebben Netparaszt tudna segíteni.
Válasz ND #9041. hozzászólásáraTelepíts be vakondot.
Válasz Netparaszt #9029. hozzászólásáraAzért írtam hogy próba kérdése. Nálam a szalma alól..és a védett..némi párát érő elhullott TR is ki kelt. Azért agyaltam a fűbe vetésen, mivel mikor már a sarj hajtást a töltés lábában is csak zúzzák őszi szemle előtt. Ilyenkor a fű már alig nől, gyakorlatilag "készül a télre". Azért gondoltam hogy egy próbát megért volna.
Válasz .Feco. #9037. hozzászólásáracsak abból indultam ki, hogy a gyepes bodzásban is megemelte a bodzafát a videóban.
ha meg a bokortól 1-1,5 méterre lazítok (bárhogy)az segít a növényemnek? attól nem marad alatta a tömörödött talaj? Hogy lesznek alatta/mellette kapillárisok, hogy szárazságban fel tudja venni a mélyebben lévő talajnedvességet? (mert értelmezésem szerint ez a lazítás lényege, tévedek?)
Nem még inkább elveszem tőle ezáltal a vizet?
A sorköz lazításának annyi előnyét látom, hogy ott megemelkedne a talaj, és esetleg a bokrok felé szolgálna a víz eső után, mert jelenleg a mozgatatlanság és sok taposás miatt (évi 3-4 kaszálás és kb ugyanennyi permetezés ugyan abban a nyomban) eléggé meg van szállva a sorok közepe, kb 20 centis "bakháton" vannak a bokrok a sorközhöz képest
Válasz ND #9035. hozzászólásáraAzért ez a visszatömörödés, és ahogy vázoltad azért messze nem így van... az első eső közel sem fogja visszatömöríteni, kicsit sarkalatos példa, de ha egy nap alatt esik 100mm, az talán, de mivel írtad h füves, így az védi majd az esőtől...
Válasz ND #9026. hozzászólásáraEz a verda bevet a gyepbe is és nem mellékesen elvágja a jelenlegi növényzet gyökereit is. Vázat kapát gondolom össze tudnál dobni a te méretedre , a magadagolásra nincs ötletem. https://youtu.be/uVI2dfuzQ8I
Válasz Márk_ #9036. hozzászólásáraBorsod - Aszaló
Vagy a 2db 25ös helyett egy erősebb keskeny ültetvénytraktor
az egykéses (egyenesszáras, mert nem forgathat, hogy ne baxsza szét az AKG-s gyeptakarómat) milyen szélességben mozgathatja át a talajt?
Válasz ND #9035. hozzászólásárane a bokor tövét hanem a sorközt lazítsd, meg ne felejtsd el, hogy fűvel borított a sorközöd, azért az nem pont ugyanolyan. Amúgy egy ilyen lazítás után és beszórnám herefélével, TR-el meg mustárra az első eső előtt, és akkor kikelhetne...
Válasz ND #9032. hozzászólására1 késes lazító + 2db T-25 ?
Merre vagy az országban?
Válasz .Feco. #9033. hozzászólásáramár ezt is néztem.
Viszont u.az a félelmem, mint a lazítással - sőt!- hogy ha alárobbantok levegővel, akkor az 5-10cm mélyen, kb fél méteres körben elterülő bojtos gyökérzetével a bokrom úgy repül el, hogy öröm lesz nézni.
Egyébként az eljárás leírásában is benne van, hogy átmeneti javulást hoz, lényegében az első eső után visszatömörödik a talaj. ahhoz meg nagyon drága.
durva hasonlat: veszel egy veder homokot, belefújsz kompresszorral -> fellazul. öntessz rá vizet, megszárad/átcsorog rajta olyan lesz, mint előtte
Válasz ND #9032. hozzászólásáraJùli vègèn próbáltam,ritka lucernàra. De,közte gyepszerű fű volt. Meg,elegyenitett korai krumpkiföldre. Ahol zöldre szòrtam,semmi nem lett. Màshol kiket,legyökerezett. 30fok felett eső után sem kelt ki. Talán, hülye hasonlat,de ahova a bùza lehull,aztán kicsiràzik,ott a mustàr,retek stb.. Is..
Válasz ND #9032. hozzászólására
EZ?
Válasz Netparaszt #9030. hozzászólásáraelsősorban jobb csapadékhasznosítás miatt gondoltam rá, mert az a ritka eső ami van is nehezebben hatol a talajba egy a gyep miatt, kettő mert nagyon tömörödött a talaj, vagy 15éve semmi bolygatás nem volt benne.
Kezd látszani a növényeken, hogy nagyon megviseli őket (sok, egyre több szárad).
Továbbá valsz a talaj sem érzi vmi jól magát, nagyon sok helyen felütötte a fejét a moha, ami ahogy tudom a káros tömörödöttség és levegőtlenség jele.
Talajproblémám még, hogy 0 a szénsavas mész tartalma, de ezen a lazítás nem segít.
Viszont ezt úgy kellene növelni, hogy a talaj savas marad (5.5-6?), mert a ribizli azt szereti. Most (4,5)5 körül van.
Javaslat?
Válasz ND #9026. hozzászólásáraEgyszer már volt hasolnló kérdés itt. Kis porhanyós felszint csinálni, szerintem jó lehet egy levél szupernehéz borona, esetleg utánaakaszthatsz még egy hengert, ami lehetne mondjuk 200-as vascsőből amiben beton van.
Válasz ND #9026. hozzászólására Most van olyan talaj vagy növényegészségügyi problémád, ami miatt lazítani kellene?
Válasz Vinkó75 #9024. hozzászólására A boronált gyepet felül lehet vetni fűféle meg pillangós aprómaggal, de a TR csak akkor nő jól, ha van N felesleg. Az pedig egy gyepben általában nincs, mert felveszik a füvek, mielőtt ő fejlődni tudna.
Válasz ND #9023. hozzászólására Nagyjából semmi nem lenne belőle, ne pocsékold a magot, de még ha akár egy RADdal veted bele a gyep szinte észrevehetetlen hasításával, akkor sem lenne belőle, mert elnyom a gyep mindent. Mi volna egyébként a célja egy ilyen akciónak?
Válasz Mf-es? #9025. hozzászólásárald előbb.
Bocs hogy rád utaltam, de a Te esetedhez tudtam leginkább hasonlítani a helyzetem.
Nézelődök-szemezgetek-beillesztek, mint ahogy Te is írtad korábban
Válasz Vinkó75 #9024. hozzászólásáraköszi, ez rendben is lenne szántóföldön megfelelő gépparkkal.
Viszont nekem feketeribizlim van 1-1.5m magas (és terméssel berakva ilyen szélességben két oldalra szétboruló bokrokkal) 3m-es sortávval,
amibe a portán lévő T25 is visítva fér el.
Lazítót ez a paripa nem igazán bír el, és erősen fázok a mechanikai lazítástól, mert a ribizli gyökere 5-15cm mélységig hatol csak le, nem is nagy területen szétterülve. Ha lazítóval megemelem a talajt, lehet, hogy már nem lesz gondom a betakarítással, mert addigra kipusztul az ültetvény, mert a mozgatástól kiforgatódnak a bokrok. Ezért lazítanák vhogy fizikai mozgatás nélkül, pl retekkel.
Vetőgépből max a lovas ami befér a sorok közé, de az meg kizárt hogy behúzza a magot a gyepbe, továbbá a bokrok mint írtam eléggé kilógnak a sorból, kb 30-40cm max a hely a szétterült ágak alatt, így még a lovassal sem tudnék elég közel menni a sorhoz, hogy oda vessek, ezért maradna a vhogy bokor mellé szórás vagy vmi "kézi" tologatós vetőgép, ami szintén nem dolgozza be a magot.
Bokor alá benyúlós tárcsa ami 20-40cm szélességben művelne szintén nincs a portán jelenleg, amivel be tudnám dolgozni, ill magágyat tudnék csinálni neki.
Tervek/elképzelések vannak már rá, de hogy mikorra lesz megvalósítva, kérdéses.
Szóval eléggé a róka fogta csuka esete.
Ez a baj a kis területen művelt speciális kultúrákkal. Nincs rá kiforrott technológia, géppark, etc, amit bemegyek a bótba oszt megveszem.
Ezért olvasgatom a fórumot, kérdezgetek, kinek mi az ötlete, és MF-es módra próbálom összerakni a saját "technológiámat" a látott-hallott infók alapján saját lehetőségekhez igazítva.
Szóval akinek van ötlete, ne tartsa magában
Válasz ND #9023. hozzászólásáraÉs mi lenne a cél?
Válasz ND #9023. hozzászólásáraPróba kérdése az egész. Gyakorlatilag legelőre a fű magot egy JD 740 elég erős rugókkal ellátott vetőgép szokta, alkalmanként felül vetni. A fűnél működik. Ha kiszórod és rá tudnád zúzni a szármaradványt...gondolom jobban menne. De egy tárcsás vetőgép egyenletesebben kijuttatná. És úgy rá zúzni a szármaradványt. Azért ahogy már nálam is tapasztaltabb felhasználók írták. A talajt azért nézd meg. Lehet egy lazító nem árt neki....előtte. Az az utána is lehet. lényeg a lazító emelve törjön...ne bolygatva. Igaz ha a kések előtt lenne egy tárcsás csoroszlya, még kíméletesebben hagyná a felszínt szerintem.