Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR412.37 FtUSD389.71 FtCHF442.28 FtGBP495.79 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szanberg #6102. hozzászólásáraAz Agrisem azert joval masabb. Annak elezett 20-as lazito szara van, orrcsucs nelkul, hatalmas nagy szárnnyal (Fralazhoz kepest). A fralaz meg 30-as a kesvedovel minimum es a csucsa is eleg kajakul emel. De köztes “olcsó” megoldásnak tokeletes.
Az osztas megvalasztasa lesz meg jatekos. Felenk 5 kessel hasznaljak 35cm melyen a 3m-est, az mar eleg felkavart. Gyari kessel termeszetesen, nem C-vel.
Válasz termelo #6084. hozzászólásáraA marketingnak az a lényege, hogy olyat mondjon, amitől megveszed a termeket. Jó esetben nem is hazudnak, legfeljebb “nem bontják ki az igazság minden részletét”
A magárok azért nyílik szét, mert nincs magágy. Túl nedves talajállapotnál kezdődik a magágykészítés, a nyerset nem akarja felszaggatni a delikvens, ezért meghúzza 5 centire. Alatta sár.
A vetőgép súlya alatt lesz a puha öt centiből vagy kettő.
Alatta immáron tömörített sár.
A talaj elkezd száradni, -mert mint tudjuk sár- közben ugye zsugorodik, a magárok nyílik. A nyílásba az a 2 centi por azonnal belehullik, és eltünik.
Marad a nyitott árok.
Most mint írtam, az egyáltalán be nem forgatás foglalkoztat, hogy ilyenre tudjam átépíteni a cultust.
Közben meg eszembe jutott a fralaz. Nem a C-késes, hanem a gyári setuppal, középmélyen.
Ameddig nem túl nyers, azt fogom húzni kukorica után is, gyönyörű repesztő munkát végez, nem forgat át semmit S fent marad a szár, és még költeni sem kell semmit.
Az agrisem lazítója is hasonlóan jó lenne,ha olyan lenne.
Válasz R Sándor #6092. hozzászólásáraPedig búzát is lehet vetni utána no Till ben. Ha van talajélet már ősszel is látványos a bomlás, tavaszra meg a szárcsonkok és csutkákon kívül minden eltűnik.
Válasz R Sándor #6092. hozzászólására2020-ban volt olyan táblám ami 167mázsát adott. Learattam, kapott egy sor Cultust majd tavasszal egy magágykészítés és ennyi.
Főleg majd most, a topline szuper XL -el ez mégjobban kell,hogy működjön.
Válasz kis Zombi #6098. hozzászólásáraTavasszal nem szabad hengerezni mert ahogy írod, felkeményedik. Sekélyen kell dolgozni, azt pedig csak maximum az eszköz saját hengere zárja. De legjobb ha nincsen tömörítő a magágykészítőn, pl Nza multiva ésatöbbi...
Válasz golyó 2 #6093. hozzászólására12,7 tonnás (nettó) kukorica után szárzúzás (12 l/ha) Gruber (25 centis osztású 4 cm széles kapákkal) kb 12-15 centi mélyen jártak a kapák, közte jó ha 10 centin átroppant ( mélyebben nem bírta húzni az MTZ. Felső 5-8 centibe volt az összes szármaradvány.
Tavasszal sekély RT utánna henger. Ebbe vetettem 3,5 centire a forgót. Vetéskor rendesen látszott a kukorica sora, kb 25-30%-a a töveknek a helyén volt. A talajfelszín olyan kemény volt, hogy közelről is alig láttad hol ment a traktor.
Eredmény 3,8 t nettó, minimál inputtal. Abban az évben 4,2 t volt a szántós rekord a környéken, lényegesen több inputtal, nyeresége nem volt több hektáronként, mint nekünk.
Sajnos nem fényképeztem le, de sikerült egy kukorica tő közepébe belevetni a forgót, és ott is kikelt :-))
Válasz R Sándor #6092. hozzászólásáraGolyó 2 nek igaza van, működik!
2019 ben 12t/ha-os, 2-2,5 méteres szárú kukorica után( Sy orpheus), 1 grúber+ tavaszi rt után, napraforgó 3,4 t/ha.
Válasz golyó 2 #6089. hozzászólásáraKöszönöm mindenkinek ,azért kérdeztem mert kalászos és napra után tök egyszerű a forgatás nélküli müvelés , de a 100- 130 mázsás kuki után meg sem próbálom.
Hasonló záróegység van az én vetőgépemen is, ha nedves a talaj, visszanyílik utánna a magárok, direktvetéskor, pedig nálam nem magas a talajok agyag tartalma. Előművelő hullámos tárcsa nincs a gépen.
Válasz MTZ1221.3 #6088. hozzászólásáraJó neked. Nekem a frissen átvett földeken jobban megállt a víz, mint ami már régebb óta műveltem. Sokkal jobban ragadt benne a munkaeszköz hengere is. stb....
Válasz KovácsBalázs #6087. hozzászólásáraMondjuk min-tillre nem kell átállási idő, csak csinálni kell.
Több területem volt (vásárlás, vagy csere miatt) ami egyik évben még szántva volt másik évben meg kapta az egy sor 8cm mély rövidtárcsázást és ment bele tavaszi kultúra, vagy még ősszel gabona. Sosem vált el a régi és az új terület egymástól. Illetve sosem volt rosszabb termésátlagom, mint a környék átlaga.
Hidd el kell az átállási idő, nem is feltétlenül a nyitott magárok végett (az a fekete öves no/min tillesekkel is előfordulhat ha nem jókor, nem megfelelő magnyomóval csinálja), az csak a jéghegy csúcsa, hanem a talajodnak kell átállnia. Magyarázkodni teljesen felesleges. A szántás elhagyása már csak a következménye folyamatnak nem az eredője.
El kell menni konferenciákra, találkozókra, farm látogatásokra, ha már van egy alapvető mögöttes minimális tudás/érdeklődés, sokat segíthet valamilyen agráregyetemen szerzett mikrobiológiai, biokémiai, növénytani, növényélettani stb ismeret is.
Szívesen segítünk, adunk tanácsot amit láttunk magunk ill mások kárából is, nem hittem el de tényleg mindenkinek magának kell kitapasztalnia mit bír/szeret a földjei, gazdasága.
Válasz MTZ1221.3 #6083. hozzászólásáraNem marad magárok mert mindkét oldalról összeszakad:
https://www.precisionplanting.com/products/product/furrowforce
Itt egy magyarul is:
https://www.youtube.com/watch?v=qDkByTCFOBI
5 perc magasságában elmondja miért nem lesz tökéletes termés ha mulcs van a mag közelében
Válasz termelo #6076. hozzászólásáraNem szeretnék bele szólni, csak a magárok megnyílás problémáját nem biztos, hogy megoldja a Furrow Force sem minden esetben. Mivel hiába van megnyomkodva oldalról a magárok fala, ha egy szerkezet nélküli agyonművelt/taposott/nedvesebb területen az agyag hőre zsugorodása okán ki fog nyílni a magárok. Persze ez nem mindenhol van így, de általánosan nem tökéletes egyik záró szerkezet sem. A talajnak is alkalmasnak kell lennie hozzá, mind nedvesség tartalom, mind agyagtartalom esetén is.
Norannak volt fenn egy videó talán, ahol egy agyontaposott és agyonművelt területen látszott a cipzár szerű magárok megnyílás. Hiába a csúcs szuper gép, ha a körülmény nem volt megfelelő nem működött. Átálláshoz idő kell sajnos.
Válasz termelo #6080. hozzászólására2x kompaktorozni(lúdtalpkapa) öngyilkosság, tök mindegy milyen a talaj és a technológia.
7 centin meghúzod, készít egy tökéletes magágyat 2 centi vastagon, ha meghúzod még1x, 5 centis duplán tömör réteget kapsz. Persze, bár értelmetlen, de lehet. A forgó szokott 2x kapni, ott az elsőkör alá kell állítani a mélységet, kicsit rögösebb, de az a kukoricát kevésbé zavarja.
Válasz MrPoke #6078. hozzászólásáraTökéletesen igazad van sőt még egy nedvesbe elkent magágy is hidegrázáshoz vezet. És ez mindegy hogy forgatásos vagy a nélküli. 2021ben a szomszédomnál olaszos lazító után ment vetés előtt kétszer a kompaktor és olyan betont varázsolt, hogy 4 cm mélyen a szomszédos kukoricák gyökerei összeértek de lefelé nem mentek.
Aztán jött 50mm és helyretette jó termés lett. De ez pont olyan mint a "papa egész életében ivott meg dohányzott és 80 évig élt"
Válasz termelo #6076. hozzászólásáraCsak attól a kukorica még nem fog fejlődni. Azért nem véletlenül terjedt el a szántás....
Mint írtam többször is, akkor lehet NO-TILL be vetni ha kézzel meg lehet ásni 10cm re a földet. Amíg ez nincs meg addig kell a talajmunka. De már uncsi magyarázni...
Válasz Praetor #6075. hozzászólásáraEketalp kifejezés alapból nem jó mert nedvesbe más művelőeszköz is pl. TopDown nálunk gyúr művelőtalpat.
A művelőtalp nem minden évben alakul ki de ilyent nem is fogsz találni egyetlen tankönyvben sem mert ez faszság. Persze, hogy nem tudja kimérni tavasszal a művelőtalpat ha ki sem alakult ősszel. De akkor sem tudja kimérni ha ősszel kialakult és a tél megette. Te amiről beszélsz művelőtalp az összességében egy nagyon káros és jelentős terméscsökkenést okoz ritkán Egyébként mivel az ország jelentős részén szántanak ha ez minden évben gondot okozna nem ilyen termések lennének. (értelem szerűen a tavalyi évet ne vegyük ide)
Válasz MrPoke #6068. hozzászólásáraEz az állítás idejét múlt, én jól felszerelt vetőgépet írtam a mai gépeken már mind rajta van a Furrow Force vagy az ennek megfelelő analóg (más gyártók vetőgépein is pl. Horsch)
Sőt a John Deere még a fent említett magárok záró technika előtt kifejlesztette a tömör vizes nyitott magárok zárásának módját. Több órányi anyag van fent pl. a Youtube-on ennek a problémának a megoldásait szemléltetve.
Stb. Stb. Stb.
Válasz termelo #6074. hozzászólásáraMondd meg akkor, hogy az öregek és a tankönyvek (régiek is) miért tartják gondnak az eketalpat, ha a fagy szétviszi őket. Másrészt egyáltalán hogy tudták az őszi szántás során generált eketalpat tavasszal kimérni?
Az sem baj, ha a talajtípust és a paramétereit is tisztázzuk, mert mindenki a saját körülményeire vetíti mások állítását.
"Ősszel lenyomod a penetrométert, 35 től 45 cm-ig mérsz talpat jön egy kemény tél tavasszal a penetrométer beszalad erőlködés nélkül tövig."
Ha száraz a föld, a művelési mélység alatt végig ugyanakkora az ellenállás
A 30 cm-es ! művelés alatt nem vékony hanem ez 10 cm vastag talp volt
alatta tövig beesett a penetrométer. Tehát nem, hogy száraz volt a talaj hanem kifejezetten vizes, azért is gyúrta össze ennyire.
Ha száraz év után nézed meg tavasszal a művelési mélységig beesik utána kicsit nagyobb de ugyanakkora ellenállással tudod letolni.
Válasz Gazda12 #6070. hozzászólásáranem tudom elképzelni hogyan lehet 3cm művelni.nincs szalma?nincs semmilyen növényi borítottság? tükörlap sima egyenes területeid vannak?ha van csak egy cm szintkülönbség már lesz ahol jobban belekap,lesz ahol semmit nem csinál.
Válasz Balázs. #6055. hozzászólásáraAzért nekik Szerbiában más talajok vannak, mint itt Magyarországon. Náluk nincs úgy tönkretéve a talaj sem. Ha jól csinálja tökéletes a munka és valószínű, hogy úgy csinálja ahogy kell.
Válasz termelo #6065. hozzászólásáraNem tetszett érteni. Ha valaki megfelelő átállás nélkül nem műveli meg a földjét, csak egy elővágó tárcsával belevet, az könnyen járhat úgy, hogy szétnyítlik a magágy. Szerintem Poke is így értette. Aki sikeresen áttért a no-tillre, ott ez nem probléma, mert a jól takart talaj megfelelően lazult a vetéshez tavasszal is. Gabe Brown még a sorjelzőket sem használja a vetőgépen, mert azt mondja, hogy "too much soil disturbance".
Válasz termelo #6064. hozzászólásáraOlvasd el még egyszer amit írtam. Nem minősítettem az állításodat, de a tartamkísérletek az ellenkezőjét igazolják. Ha van egy vékony elkenődött réteg a szántási mélységben, az nem biztos, hogy eketalpnak minősül. Ha a gyökerek nem tudják már áttörni, akkor viszont biztosan annak számít.
Az őszi/nyári penetrométeres vizsgálat azért is tud fals adatokat mutatni, mert a talajellenállás a talaj víztartalmától is függ. 10 fok alatt nincs jelentős párolgás, és a télen lehullott csapadék nagy része be tud szivárogni. Az őszi és tavaszi penetrométeres vizsgálat nem biztos, hogy összevethető a különböző víztartalom miatt.
Egyébként ha tavasszal a penetrométer zöld tartományban megy le, akkor az azt jelzi, hogy megfelelő vízellátás mellett a gyökerek le tudnak menni a megfelelő mélységig, ergo nincs eketalp. Az lényegtelen, hogy száraz körülmények között mit mértél. Itt felénk az elmúlt évek aszályaiban a nehéztárcsák nem tudtak belemenni a földekbe, csak pattogtak a sok tonnás gépek a föld tetején.
Másodszor mondj már egy olyan példát amikor szétnyílik a magárok ugyanis pont te írtad, hogy a
no-tillnél megfelelően lazult a talaj a műveltnél meg tudjuk, hogy az.
Válasz Praetor #6057. hozzászólásáraPont erről beszéltem, én elmondom, hogy mit tapasztaltam te leírod, hogy nincs tapasztalatod majd azt állítod, hogy faszság az én verzióm de te a tiéd nem támasztod alá semmivel.
Válasz mtz1221 #6051. hozzászólásáraÉn azt azért vettem mert egy non stop kő biztosítású ekét akartam vele kiváltani . De ez nem jött össze kb 2 hektárt huztam meg vele ami gyökeres volt ,de szedte össze a gyökeret nem engedte a rugó annyira hátra a késeket hogy elhagyta volna a gazt , így eladtam. annyiért, amenyiért vettem pedig akkor már az új ára 600 000 el több volt . Meg kitaláltam hogy veszek egy mediont , és az a pénz is ment oda. Egyébként van egy lemken achat gruberem meg egy 3 késes lengyel lazítóm is amivel mókolhatok. de elöször kuki asztalt kell cserélnem a forgatás nélküli kipróbálásához . A rota disc asztalok munkája után kérdezősködöm, de nem itt a fórumon hanem környékbeli gazdáltól.
Válasz termelo #6059. hozzászólásáraAz aktív talajnyomás vezérlés nagyon jó mindenféle művelési módnál.
Mert így a mélységtartó kerekek nem nyomják feleslegesen meg a földet, így sokkal jobb körülmények közé kerül a mag. Itt sajnos nem értenek hozzá, oda tekerték maxra és jólvan nagyon sok mapraforgó nem kelt ki a túltömörítés miatt.
A többi PP eszköz már szinte parasztvakítás, azoknak nincs akkora termésre gyakorolt hatása.
Esetleg a magtömörítő egység jó még.
Válasz termelo #6056. hozzászólásáraEzzel az állításoddal meg az volt a gond, hogy nem igaz az, hogy _mindegy_ a talajszerkezet egy ilyen gépnél. Ezért reagált erre Poke úgy, hogy aztán csodálkoznak a szétnyílt magárkon.
Válasz termelo #6054. hozzászólásáraEbbe az állításodba azért is kötöttek bele, mert a min- és no-tillesekre próbálsz utalni. De aki eljutott a no-tillig és megfelelően lazult talaja van, ezt nem a téli fagyokkal éri el, hanem azzal, hogy vigyáz a mikro- és makro-aggregátumokra, és a biológiai aktivitásra.
Azok a no-tillesek, akik (!) _szignifikáns_ humusz növekedésekről tudnak beszámolni, azoknál a hó is némileg nehezebben marad meg, és hamarabb is elolvad a területükön, mert a biológiai aktivitás valamennyi hőtermeléssel is jár. Egy konkrét sztori szerint az egyik nitrifikáló bacit például vastag hótakaróval borított vidéken találta meg egy kutató. Egyszerűen érthetetlen volt, hogy a placc közepén abban a kis foltban miért nem marad meg a hó. Így lett megtalálva az az önállóan, szabad légkörből nitrogént megkötni képes baci.
A felfagyás egy külön jelenség, ne keverjük ide, mert nem csak a fagytól, hanem a csapadékviszonyoktól is függ.
Válasz MrPoke #6058. hozzászólásáraVégül nem vettem meg (12 soros a vetőgépem), inkább kértem árat PP szettre arra dobtak 30-at.
Erre dobtam egy hátast úgy hogy egy évig még maradok az eSET-nél az tuti.
Válasz termelo #6053. hozzászólásáraEzt írtad tegnap:
"...bármit mondok valaki nekem esik mert én nem tartozom se a kizárólag forgatásos se a kizárólag forgatás nélküli csoportba. "
Olvasd el figyelmesen, hogy én mit írtam. Egyedül arra hívtam fel a figyelmedet, hogy nincs itt klikkesedés, hanem az állításaiddal vitatkozott pár kolléga, és tojnak rá, hogy te milyen csoportba sorolod magad.
Az eketalp mérésével kapcsolatosan személyes tapasztalataim nem nagyon vannak, mert nem nagyon méricskéltem. Mi itt magas magnéziumtartalmú kötött réti talajon gazdálkodunk, és ilyenről még nem hallottam, hogy a fagy elintézte volna az eketalpat.
Viszont voltak amerikában tartamkísérletek, hogy milyen mértékű eketalp az, amit a növények és a talajlakók fel tudnak lazítani. Az a baj, hogy nem emlékszem a pontos értékre (hátha valaki aki emlékszik beírja), de van az a tömörödöttségi érték amit 10+ év alatt sem tudtak áttörni a növények és talajlakók. Nem hiszem, hogy 10+ év alatt nem volt elég fagy.
Válasz Praetor #6040. hozzászólására"Egy felszereltebb No till vetőgép a sávtisztítón felül hullámos elővágóval indít ott meg mindegy a talajszerkezet."
Értelem szerűen mivel a vetőgépnek a talajszerkezetre gyakorolt hatása csak a vetési mélységig terjed ezért csak erre a magasságra értettem. Kiténél javasolták a hullámos elővágót a vetőgépre mert az a nyitócsoroszlya előtt annyira megműveli a talajt, hogy direktbe bele lehessen vetni pl. az előző évi kukorica tarlóba. Nem én találtam ki
7405 hozzászólás
Válasz szanberg #6102. hozzászólásáraAz Agrisem azert joval masabb. Annak elezett 20-as lazito szara van, orrcsucs nelkul, hatalmas nagy szárnnyal (Fralazhoz kepest). A fralaz meg 30-as a kesvedovel minimum es a csucsa is eleg kajakul emel. De köztes “olcsó” megoldásnak tokeletes.
Az osztas megvalasztasa lesz meg jatekos. Felenk 5 kessel hasznaljak 35cm melyen a 3m-est, az mar eleg felkavart. Gyari kessel termeszetesen, nem C-vel.
Válasz termelo #6084. hozzászólásáraA marketingnak az a lényege, hogy olyat mondjon, amitől megveszed a termeket. Jó esetben nem is hazudnak, legfeljebb “nem bontják ki az igazság minden részletét”
A magárok azért nyílik szét, mert nincs magágy. Túl nedves talajállapotnál kezdődik a magágykészítés, a nyerset nem akarja felszaggatni a delikvens, ezért meghúzza 5 centire. Alatta sár.
A vetőgép súlya alatt lesz a puha öt centiből vagy kettő.
Alatta immáron tömörített sár.
A talaj elkezd száradni, -mert mint tudjuk sár- közben ugye zsugorodik, a magárok nyílik. A nyílásba az a 2 centi por azonnal belehullik, és eltünik.
Marad a nyitott árok.
Válasz Becő #6101. hozzászólásáraA pronto NT jól belevet ilyen tarlóba is?
Most mint írtam, az egyáltalán be nem forgatás foglalkoztat, hogy ilyenre tudjam átépíteni a cultust.
Közben meg eszembe jutott a fralaz. Nem a C-késes, hanem a gyári setuppal, középmélyen.
Ameddig nem túl nyers, azt fogom húzni kukorica után is, gyönyörű repesztő munkát végez, nem forgat át semmit S fent marad a szár, és még költeni sem kell semmit.
Az agrisem lazítója is hasonlóan jó lenne,ha olyan lenne.
Válasz R Sándor #6092. hozzászólásáraPedig búzát is lehet vetni utána no Till ben. Ha van talajélet már ősszel is látványos a bomlás, tavaszra meg a szárcsonkok és csutkákon kívül minden eltűnik.
Válasz R Sándor #6092. hozzászólására2020-ban volt olyan táblám ami 167mázsát adott. Learattam, kapott egy sor Cultust majd tavasszal egy magágykészítés és ennyi.
Főleg majd most, a topline szuper XL -el ez mégjobban kell,hogy működjön.
Válasz kis Zombi #6098. hozzászólásáraTavasszal nem szabad hengerezni mert ahogy írod, felkeményedik. Sekélyen kell dolgozni, azt pedig csak maximum az eszköz saját hengere zárja. De legjobb ha nincsen tömörítő a magágykészítőn, pl Nza multiva ésatöbbi...
Válasz golyó 2 #6093. hozzászólására12,7 tonnás (nettó) kukorica után szárzúzás (12 l/ha) Gruber (25 centis osztású 4 cm széles kapákkal) kb 12-15 centi mélyen jártak a kapák, közte jó ha 10 centin átroppant ( mélyebben nem bírta húzni az MTZ. Felső 5-8 centibe volt az összes szármaradvány.
Tavasszal sekély RT utánna henger. Ebbe vetettem 3,5 centire a forgót. Vetéskor rendesen látszott a kukorica sora, kb 25-30%-a a töveknek a helyén volt. A talajfelszín olyan kemény volt, hogy közelről is alig láttad hol ment a traktor.
Eredmény 3,8 t nettó, minimál inputtal. Abban az évben 4,2 t volt a szántós rekord a környéken, lényegesen több inputtal, nyeresége nem volt több hektáronként, mint nekünk.
Sajnos nem fényképeztem le, de sikerült egy kukorica tő közepébe belevetni a forgót, és ott is kikelt :-))
Válasz endypapa_20120 #6050. hozzászólásáraAkik teljes területükön szántás nélkül termelnek, és munkájukról érdemi információval tudnak szolgálni!
20 Fő
Laci8670
Ká01
golyó 2
kis Zombi,
Berend Ferenc,
MrPoke,
tothgazda,
Sk Laci,
Feco,
#bandi,
Wilde,
szanberg,
mimre,
olasz_kapo,
GREVEN,
.Richard.,
Praetor
Drisa
Gazda12
Medárdkert01
Válasz KovácsBalázs #6094. hozzászólásáraEnnyi. Előny ha jól zúz az asztal és a kombáljn is.
Válasz termelo #6086. hozzászólására
Válasz R Sándor #6092. hozzászólásáraGolyó 2 nek igaza van, működik!
2019 ben 12t/ha-os, 2-2,5 méteres szárú kukorica után( Sy orpheus), 1 grúber+ tavaszi rt után, napraforgó 3,4 t/ha.
Válasz R Sándor #6092. hozzászólásáraPedig működik, igaz még nem volt üzemi 13 tonnánk , de 10 felett már igen.
Válasz golyó 2 #6089. hozzászólásáraKöszönöm mindenkinek ,azért kérdeztem mert kalászos és napra után tök egyszerű a forgatás nélküli müvelés , de a 100- 130 mázsás kuki után meg sem próbálom.
Válasz termelo #6084. hozzászólásáraVégre egy értelmes hsz.
Hasonló záróegység van az én vetőgépemen is, ha nedves a talaj, visszanyílik utánna a magárok, direktvetéskor, pedig nálam nem magas a talajok agyag tartalma. Előművelő hullámos tárcsa nincs a gépen.
Válasz MTZ1221.3 #6088. hozzászólásáraJó neked. Nekem a frissen átvett földeken jobban megállt a víz, mint ami már régebb óta műveltem. Sokkal jobban ragadt benne a munkaeszköz hengere is. stb....
Válasz R Sándor #6042. hozzászólásáraA 400-ból változó 80-120 ha a kuki. 2023-ban 87 ha.
Válasz KovácsBalázs #6087. hozzászólásáraMondjuk min-tillre nem kell átállási idő, csak csinálni kell.
Több területem volt (vásárlás, vagy csere miatt) ami egyik évben még szántva volt másik évben meg kapta az egy sor 8cm mély rövidtárcsázást és ment bele tavaszi kultúra, vagy még ősszel gabona. Sosem vált el a régi és az új terület egymástól. Illetve sosem volt rosszabb termésátlagom, mint a környék átlaga.
Válasz termelo #6086. hozzászólásáraMár nem bírom szótlanul...
Nem mintha be kéne védenem MrPoke-t.
Hidd el kell az átállási idő, nem is feltétlenül a nyitott magárok végett (az a fekete öves no/min tillesekkel is előfordulhat ha nem jókor, nem megfelelő magnyomóval csinálja), az csak a jéghegy csúcsa, hanem a talajodnak kell átállnia. Magyarázkodni teljesen felesleges. A szántás elhagyása már csak a következménye folyamatnak nem az eredője.
El kell menni konferenciákra, találkozókra, farm látogatásokra, ha már van egy alapvető mögöttes minimális tudás/érdeklődés, sokat segíthet valamilyen agráregyetemen szerzett mikrobiológiai, biokémiai, növénytani, növényélettani stb ismeret is.
Szívesen segítünk, adunk tanácsot amit láttunk magunk ill mások kárából is, nem hittem el de tényleg mindenkinek magának kell kitapasztalnia mit bír/szeret a földjei, gazdasága.
Válasz MrPoke #6085. hozzászólásáraMár bocs de egyetlen Amerikai oldalon sem találtam 5-10 év átállási időt amit írtál
Én mindent elhiszek amit mondasz ha mutatsz róla képet vagy videót.
Lássuk: Furrow Froce utáni nyitott magárok ha prezentálod nyertél
Válasz termelo #6084. hozzászólásáraCsak aztán kinyílk. :D Szép az elmélet :)
Válasz MTZ1221.3 #6083. hozzászólásáraNem marad magárok mert mindkét oldalról összeszakad:
https://www.precisionplanting.com/products/product/furrowforce
Itt egy magyarul is:
https://www.youtube.com/watch?v=qDkByTCFOBI
5 perc magasságában elmondja miért nem lesz tökéletes termés ha mulcs van a mag közelében
Válasz termelo #6076. hozzászólásáraNem szeretnék bele szólni, csak a magárok megnyílás problémáját nem biztos, hogy megoldja a Furrow Force sem minden esetben. Mivel hiába van megnyomkodva oldalról a magárok fala, ha egy szerkezet nélküli agyonművelt/taposott/nedvesebb területen az agyag hőre zsugorodása okán ki fog nyílni a magárok. Persze ez nem mindenhol van így, de általánosan nem tökéletes egyik záró szerkezet sem. A talajnak is alkalmasnak kell lennie hozzá, mind nedvesség tartalom, mind agyagtartalom esetén is.
Norannak volt fenn egy videó talán, ahol egy agyontaposott és agyonművelt területen látszott a cipzár szerű magárok megnyílás. Hiába a csúcs szuper gép, ha a körülmény nem volt megfelelő nem működött. Átálláshoz idő kell sajnos.
Válasz termelo #6080. hozzászólására2x kompaktorozni(lúdtalpkapa) öngyilkosság, tök mindegy milyen a talaj és a technológia.
7 centin meghúzod, készít egy tökéletes magágyat 2 centi vastagon, ha meghúzod még1x, 5 centis duplán tömör réteget kapsz. Persze, bár értelmetlen, de lehet. A forgó szokott 2x kapni, ott az elsőkör alá kell állítani a mélységet, kicsit rögösebb, de az a kukoricát kevésbé zavarja.
Válasz Praetor #6079. hozzászólásáraMindegy csak termeljünk eredményesen
Válasz MrPoke #6078. hozzászólásáraTökéletesen igazad van sőt még egy nedvesbe elkent magágy is hidegrázáshoz vezet. És ez mindegy hogy forgatásos vagy a nélküli. 2021ben a szomszédomnál olaszos lazító után ment vetés előtt kétszer a kompaktor és olyan betont varázsolt, hogy 4 cm mélyen a szomszédos kukoricák gyökerei összeértek de lefelé nem mentek.
Aztán jött 50mm és helyretette jó termés lett. De ez pont olyan mint a "papa egész életében ivott meg dohányzott és 80 évig élt"
De lehet, hogy 100 évig él volna egészségesen
Válasz termelo #6077. hozzászólásáraSzerintem mi egymástól különböző, alternatív valóságban élünk.
Válasz termelo #6076. hozzászólásáraCsak attól a kukorica még nem fog fejlődni. Azért nem véletlenül terjedt el a szántás....
Mint írtam többször is, akkor lehet NO-TILL be vetni ha kézzel meg lehet ásni 10cm re a földet. Amíg ez nincs meg addig kell a talajmunka. De már uncsi magyarázni...
Válasz Praetor #6075. hozzászólásáraEketalp kifejezés alapból nem jó mert nedvesbe más művelőeszköz is pl. TopDown nálunk gyúr művelőtalpat.
Egyébként mivel az ország jelentős részén szántanak ha ez minden évben gondot okozna nem ilyen termések lennének. (értelem szerűen a tavalyi évet ne vegyük ide)
A művelőtalp nem minden évben alakul ki de ilyent nem is fogsz találni egyetlen tankönyvben sem mert ez faszság. Persze, hogy nem tudja kimérni tavasszal a művelőtalpat ha ki sem alakult ősszel. De akkor sem tudja kimérni ha ősszel kialakult és a tél megette. Te amiről beszélsz művelőtalp az összességében egy nagyon káros és jelentős terméscsökkenést okoz ritkán
Válasz MrPoke #6068. hozzászólásáraEz az állítás idejét múlt, én jól felszerelt vetőgépet írtam a mai gépeken már mind rajta van a Furrow Force vagy az ennek megfelelő analóg (más gyártók vetőgépein is
pl. Horsch)
Sőt a John Deere még a fent említett magárok záró technika előtt kifejlesztette a tömör vizes nyitott magárok zárásának módját. Több órányi anyag van fent pl. a Youtube-on ennek a problémának a megoldásait szemléltetve.
Stb. Stb. Stb.
Válasz termelo #6074. hozzászólásáraMondd meg akkor, hogy az öregek és a tankönyvek (régiek is) miért tartják gondnak az eketalpat, ha a fagy szétviszi őket. Másrészt egyáltalán hogy tudták az őszi szántás során generált eketalpat tavasszal kimérni?
Az sem baj, ha a talajtípust és a paramétereit is tisztázzuk, mert mindenki a saját körülményeire vetíti mások állítását.
Válasz Praetor #6067. hozzászólásáraÉn pontosan írtam le de megint nem figyeltél oda a részletekre:
hanem ez 10 cm vastag talp volt 
"Ősszel lenyomod a penetrométert, 35 től 45 cm-ig mérsz talpat jön egy kemény tél tavasszal a penetrométer beszalad erőlködés nélkül tövig."
Ha száraz a föld, a művelési mélység alatt végig ugyanakkora az ellenállás
A 30 cm-es ! művelés alatt nem vékony
alatta tövig beesett a penetrométer. Tehát nem, hogy száraz volt a talaj hanem kifejezetten vizes, azért is gyúrta össze ennyire.
Ha száraz év után nézed meg tavasszal a művelési mélységig beesik utána kicsit nagyobb de ugyanakkora ellenállással tudod letolni.
Válasz Gazda12 #6070. hozzászólásáranem tudom elképzelni hogyan lehet 3cm művelni.nincs szalma?nincs semmilyen növényi borítottság? tükörlap sima egyenes területeid vannak?ha van csak egy cm szintkülönbség már lesz ahol jobban belekap,lesz ahol semmit nem csinál.
Válasz R Sándor #6042. hozzászólásáraNálunk kb 30% a kukorica.
Válasz Balázs. #6055. hozzászólásáraAzért nekik Szerbiában más talajok vannak, mint itt Magyarországon. Náluk nincs úgy tönkretéve a talaj sem. Ha jól csinálja tökéletes a munka és valószínű, hogy úgy csinálja ahogy kell.
Válasz Balázs. #6055. hozzászólásáraNem 5 csak 3cm
ameddig ráver a falusi átlagra addig nemváltoztatok semmit biztossan!
Válasz termelo #6065. hozzászólásáraNem tetszett érteni. Ha valaki megfelelő átállás nélkül nem műveli meg a földjét, csak egy elővágó tárcsával belevet, az könnyen járhat úgy, hogy szétnyítlik a magágy. Szerintem Poke is így értette. Aki sikeresen áttért a no-tillre, ott ez nem probléma, mert a jól takart talaj megfelelően lazult a vetéshez tavasszal is. Gabe Brown még a sorjelzőket sem használja a vetőgépen, mert azt mondja, hogy "too much soil disturbance".
Válasz termelo #6066. hozzászólásáraArrra akrtam utalni ott, hogy az úgy nem megy hogy holnaptól no-till aztán minden szép és jó.
Több éves akár évtizedes előkészület szükséges, hogy valaki egy no-till kukoricát el tudjon vetni. Különben ott lesz a nyitott magárok...
Válasz termelo #6064. hozzászólásáraOlvasd el még egyszer amit írtam. Nem minősítettem az állításodat, de a tartamkísérletek az ellenkezőjét igazolják. Ha van egy vékony elkenődött réteg a szántási mélységben, az nem biztos, hogy eketalpnak minősül. Ha a gyökerek nem tudják már áttörni, akkor viszont biztosan annak számít.
Az őszi/nyári penetrométeres vizsgálat azért is tud fals adatokat mutatni, mert a talajellenállás a talaj víztartalmától is függ. 10 fok alatt nincs jelentős párolgás, és a télen lehullott csapadék nagy része be tud szivárogni. Az őszi és tavaszi penetrométeres vizsgálat nem biztos, hogy összevethető a különböző víztartalom miatt.
Egyébként ha tavasszal a penetrométer zöld tartományban megy le, akkor az azt jelzi, hogy megfelelő vízellátás mellett a gyökerek le tudnak menni a megfelelő mélységig, ergo nincs eketalp. Az lényegtelen, hogy száraz körülmények között mit mértél. Itt felénk az elmúlt évek aszályaiban a nehéztárcsák nem tudtak belemenni a földekbe, csak pattogtak a sok tonnás gépek a föld tetején.
Válasz termelo #6065. hozzászólásárabocs 6060 akart lenni a másik
Válasz Praetor #6061. hozzászólásáraés
Válasz Praetor #6061. hozzászólásáraElőször is én nem gondolom, hogy cikiztem volna a forgatás nélkülit amikor én is használom, sőt mint írtam rendeltem is direkt-vetőgépet mert ebbe az irányba is menni akarok.
Másodszor mondj már egy olyan példát amikor szétnyílik a magárok ugyanis pont te írtad, hogy a
no-tillnél megfelelően lazult a talaj a műveltnél meg tudjuk, hogy az.
Válasz Praetor #6057. hozzászólásáraPont erről beszéltem, én elmondom, hogy mit tapasztaltam te leírod, hogy nincs tapasztalatod majd azt állítod, hogy faszság az én verzióm de te a tiéd nem támasztod alá semmivel.
Most ebből hogy tanuljak?
Válasz mtz1221 #6051. hozzászólásáraÉn azt azért vettem mert egy non stop kő biztosítású ekét akartam vele kiváltani . De ez nem jött össze kb 2 hektárt huztam meg vele ami gyökeres volt ,de szedte össze a gyökeret nem engedte a rugó annyira hátra a késeket hogy elhagyta volna a gazt , így eladtam. annyiért, amenyiért vettem pedig akkor már az új ára 600 000 el több volt . Meg kitaláltam hogy veszek egy mediont , és az a pénz is ment oda. Egyébként van egy lemken achat gruberem meg egy 3 késes lengyel lazítóm is amivel mókolhatok. de elöször kuki asztalt kell cserélnem a forgatás nélküli kipróbálásához . A rota disc asztalok munkája után kérdezősködöm, de nem itt a fórumon hanem környékbeli gazdáltól.
Válasz termelo #6059. hozzászólásáraAz aktív talajnyomás vezérlés nagyon jó mindenféle művelési módnál.
Mert így a mélységtartó kerekek nem nyomják feleslegesen meg a földet, így sokkal jobb körülmények közé kerül a mag. Itt sajnos nem értenek hozzá, oda tekerték maxra és jólvan nagyon sok mapraforgó nem kelt ki a túltömörítés miatt.
A többi PP eszköz már szinte parasztvakítás, azoknak nincs akkora termésre gyakorolt hatása.
Esetleg a magtömörítő egység jó még.
Válasz termelo #6056. hozzászólásáraEzzel az állításoddal meg az volt a gond, hogy nem igaz az, hogy _mindegy_ a talajszerkezet egy ilyen gépnél. Ezért reagált erre Poke úgy, hogy aztán csodálkoznak a szétnyílt magárkon.
Válasz termelo #6054. hozzászólásáraEbbe az állításodba azért is kötöttek bele, mert a min- és no-tillesekre próbálsz utalni. De aki eljutott a no-tillig és megfelelően lazult talaja van, ezt nem a téli fagyokkal éri el, hanem azzal, hogy vigyáz a mikro- és makro-aggregátumokra, és a biológiai aktivitásra.
Azok a no-tillesek, akik (!) _szignifikáns_ humusz növekedésekről tudnak beszámolni, azoknál a hó is némileg nehezebben marad meg, és hamarabb is elolvad a területükön, mert a biológiai aktivitás valamennyi hőtermeléssel is jár. Egy konkrét sztori szerint az egyik nitrifikáló bacit például vastag hótakaróval borított vidéken találta meg egy kutató. Egyszerűen érthetetlen volt, hogy a placc közepén abban a kis foltban miért nem marad meg a hó. Így lett megtalálva az az önállóan, szabad légkörből nitrogént megkötni képes baci.
A felfagyás egy külön jelenség, ne keverjük ide, mert nem csak a fagytól, hanem a csapadékviszonyoktól is függ.
Válasz MrPoke #6058. hozzászólásáraVégül nem vettem meg (12 soros a vetőgépem), inkább kértem árat PP szettre arra dobtak 30-at.
Erre dobtam egy hátast úgy hogy egy évig még maradok az eSET-nél az tuti.
Válasz termelo #6056. hozzászólásáraKiténél minden eladó, mindent ajánlanak a vetőgépre. :D
Válasz termelo #6053. hozzászólásáraEzt írtad tegnap:
"...bármit mondok valaki nekem esik mert én nem tartozom se a kizárólag forgatásos se a kizárólag forgatás nélküli csoportba. "
Olvasd el figyelmesen, hogy én mit írtam. Egyedül arra hívtam fel a figyelmedet, hogy nincs itt klikkesedés, hanem az állításaiddal vitatkozott pár kolléga, és tojnak rá, hogy te milyen csoportba sorolod magad.
Az eketalp mérésével kapcsolatosan személyes tapasztalataim nem nagyon vannak, mert nem nagyon méricskéltem. Mi itt magas magnéziumtartalmú kötött réti talajon gazdálkodunk, és ilyenről még nem hallottam, hogy a fagy elintézte volna az eketalpat.
Viszont voltak amerikában tartamkísérletek, hogy milyen mértékű eketalp az, amit a növények és a talajlakók fel tudnak lazítani. Az a baj, hogy nem emlékszem a pontos értékre (hátha valaki aki emlékszik beírja), de van az a tömörödöttségi érték amit 10+ év alatt sem tudtak áttörni a növények és talajlakók. Nem hiszem, hogy 10+ év alatt nem volt elég fagy.
Válasz Praetor #6040. hozzászólására"Egy felszereltebb No till vetőgép a sávtisztítón felül hullámos elővágóval indít ott meg mindegy a talajszerkezet."
Értelem szerűen mivel a vetőgépnek a talajszerkezetre gyakorolt hatása csak a vetési mélységig terjed ezért csak erre a magasságra értettem. Kiténél javasolták a hullámos elővágót a vetőgépre mert az a nyitócsoroszlya előtt annyira megműveli a talajt, hogy direktbe bele lehessen vetni pl. az előző évi kukorica tarlóba. Nem én találtam ki