Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR412.37 FtUSD390.47 FtCHF443.26 FtGBP495.29 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #bandi #5852. hozzászólásáraTe viszont biztos Magyarországról írsz mert ahelyett hogy értelmeznéd amit elolvasol egyből légből kapottan vádaskodsz. Amerikában a hagyományos művelés nem a szántást jelenti hanem azt, hogy maximum 30% mulcs marad a föld felszínén. Én fordítóval olvastam igaz de ebből az jött ki, hogy már 1 alkalommal is ha megfagy a föld javul a szerkezet. A 10 cm-es mélység a magágy végett érdekes, az eketalpról nem volt szó a cikkben én ezt nem is állítottam.
De
A konzekvencia az egészből az, igazából téged nem érdekel, hogy a talajszerkezetre milyen eddig számodra ismeretlen dolgok lehetnek hatással csak az, hogy találj valamit amivel bazztathatod a másikat aki esetleg tájékozottabb.
Válasz termelo #5849. hozzászólásáraNem tudom melyik országból írsz, de Magyarországon az 600 hektáros az nem egyszerű paraszt a semmiből, és a “diplomások” sem 2000 hektárosok, pedig sokmindent jól csinálnak.
Legalábbis errefelé. Ami cikket betettél, ott a talaj fagyasztgatásával szórakoztak, és ebből levontak valami következtetést, de itt -13 fokról +5 fokra kiolvadó ciklus sajnos elég ritkán van, nemhogy az gyakran előforduljon. A hagyományos művelést hasonlítják össze a no-tillel, míg hazánkban sokan kultivátoroznak, vagy más mulcshagyó műveletet végeznek ami nincs vizsgálva. Meg egy 10 centi mélységből vett talajminta átalakulását nehéz úgy értelmezni, hogy a fagy bizony lerendezi az eketalpat, mivel 5 télből egynél ha megfagy annyira a talaj egyáltalán.
Válasz termelo #5849. hozzászólásáraA bio/öko részét sokan kihagytuk,abban teljesen igazad volt.
A hangnem/stílus volt kicsit fura,de értem amit írsz.
Mondjuk az ilyen szituációk elkerülése végett nem kommentelek sokszor. Viszont jobb az úgy.
Válasz mimre #5830. hozzászólásáraÉn egy egyszerű paraszt vagyok ahogy az ismerőseim java, mi 5-600 hektárokig jutottunk a semmiből. A diplomás ismerőseim 2000 hektártól fölfelé vannak. Tőlük szoktam informálódni és ezen felül szeretek olvasni is. Ha valami érdekel külföldi oldalon is megnézem fordítóval ennyi.
Azt tartom fontosnak, hogy az ember ne a véleményét mondja el mert az nem tudás nincs mögötte hivatkozás. Amit én írok annak utána is lehet nézni de erre nem veszitek a fáradtságot kiragadtok belőle valamit aztán kapom az osztást. Pl. én ezt írtam:
Az eketalp is szét van cikizve de egy normális tél után amikor 40 cm re átfagy a föld utána kell megnézni.
Ha intelligens vagy és ételmezed is amit olvasol akkor ebben van ellentmondás?
Én nem mondtam, hogy idén télen vagy hogy mindegyik télen de a kolléga már felhúzott az értetlenségével, bocs.
Válasz MrPoke #5827. hozzászólásáraDehogy sok, 500 hektár csak ha visszaosztod a 70 táblával kijön komoly 7 ha átlagba.
Szerintem a hatékonysággal sincs baj mert a földek blokkszerűen vannak azon belül egymástól nincsenek mesze, nem kell sokat vonulni csak sok a darab. Ne sajnálj, ekkora területre 1 állandó traktorosom van így sem tudok neki egész évben munkát adni.
Én szeretek dolgozni, folyamatosan fejlesztem a gépparkot is. Mint már írtam ennek a fenntartására megy el a támogatás.Pl. ősszel rendeltem egy vatta új 750A-t.
Foglalkozom a talajélettel is csak én elolvasom az újabb ezzel kapcsolatos kutatásokat és nem a levegőbe beszélek.
Pl.:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0167198722002264
(A fagyasztási-olvadási ciklusok hatása a talajszerkezetre különböző talajművelési és növénytakaró-gazdálkodási gyakorlatok mellett)
Annyit szeretnék hozzá fűzni a fagyhatarhoz hogy nem azért 80 cm mert addig fagy le, hanem azért mert addig biztos hogy soha nem fagy le !! Egyébként vízműveknél dolgoztam 28 évet . ( diploma nélkül )
Válasz #bandi #5836. hozzászólásáraAZ elmúlt 8 évben sem volt. Akkor vezették az új hálózatot a vízre nálunk, sikerült a barmoknak úgy átfúrni az út alatt hogy nálam 30 centire jött ki a föld alatt. Azóta sem fagyott szét. Sőt pár éve árkoltak a laposokban, és ott néha kilátszott a fő vezeték. Dobtak rá kevés földet és annyi.
Válasz Gandhy #5831. hozzászólásáraAz eke már 15 centin is kifagy 40 centi átfagyásához hetekig normális minusznak kell lenni, az meg nem most volt..
Azért teszik 80-ra, mert ott a büdös életben nem fagy el, az tuti. Meg hogy ne sérüljön olyan hamar, ha bármit csinálsz. Amúgy itt az utcán kb 30 centi föld van a nyomóágon, de még nem volt baja
Válasz Gandhy #5833. hozzászólására"Javaslom olvass utána, sokat segíthet pl. fagyhatár 80 cm in Hungary "
Alapvető tényt közöl , amihez hozza teszi, hogy olvasson utána.
Mindenki tudja ,hogy miért van 80centire letéve a víz és szennyvíz.
Nem kell hagyni! Lehet folytatni!
Normális stílusban.
A diploma van vagy nincs kerdésre csak annyit, hogy ha van is több diplomája ,akkor is lehet normálisan beszélgetni.
Válasz Gandhy #5831. hozzászólásáraFagyhatárt ő hozta fel amit senki nem kérdőjelezett meg. Szóval nem értem hogy miért kell magyarázni a bizonyítványt.
Tudjuk hol vezetik a vizet. Ez IS egy ilyen lekezelő hozzászólás
A fagyhatár hol releváns?
Nagyon rég volt már amikor az eke kifagyott.
Válasz mimre #5830. hozzászólásáraFüggetlenül attól, hogy van-e diploma, vagy nincs, a fagyhatárban igaza van, ezért is vezetik a vizet, szennyvizet 80 centi alatt és nem a felszínen. Az egy másik helyzet, hogy rég volt már olyan hideg, hogy lefagyott volna addig.
A régi hűvös teleken egyszer volt, hogy szántás közben déli fél 12-re kifagyott az eke, tavaszig fel sem engedett.
Had kérdezzem már meg , hogy mekkora végzettség és tapasztalat áll a tudásod mögött?
Semmi negatív ,csak szeretném érteni hogy mekkora tudás kell ,hogy valaki ennyire értse a mezőgazdaságit.
40 centis fagyott talaj mikor volt már?
Ezen télen
volt 1centi fagyott talaj vagy 4napig.
Válasz Sz_Pisti #5822. hozzászólásáraHa intenzíven akarsz átállni akkor 2 év gabona sekély műveléssel. Ezután napraforgó ekkor már mehet direktbe a gabona. Kukoricát 15 év után sem merem elvetni minimál művelés nélkül.
Mért tart 60 napig? Alul vagytok akkor gépesítve. Vagy túl sok a föld....
Ez a 25km es szórás katasztrófa, nem hatékony, nem lehet minden táblát heti rendszerességel felügyelni. Sajnálom, hogy ilyen feltételek közt kell dolgoznotok, és ennyit azért a rossz megélhetésért. (Sokat szoktál panaszkodni biztos rosszúl megy)
Szerintem kezdj el komolyabban foglalkozni a talajélettel és térjünk vissza erre a beszélgetésre 5 év múlva.
Válasz MrPoke #5821. hozzászólásáraAz, hogy mennyire tapossuk össze a földet az nem műveléstől hanem az évjárattól, főleg csapadéktól függ. Már mondtam, hogy nem csak szántunk.
Ha besüllyed az művelési mélységtől független pl. tárcsázottba vetett aratáskor térdig nyomvályús lehet de nem mindegyik tábla és nem mindegyik évben.
Ne a te gazdaságod szemszögéből nézd! Itt 25 km-en belül van 70 tábla a homoktól a szikesig.
Írtad, hogy 2-3 nap alatt végzel egy munkafolyamattal. Nekem ez ősszel kb. 60 nap, minden nap!
Te jó körülmények közt repesztesz nyári gumival nekem meg kell a négy-évszakos hogy lassan mindenhova odaérjek.
A szántás szerkezetéről meg annyit ameddig az MTZ-s kisparaszt leszedi a 13-14 tonna kukoricáját addig annyira nem lehet rossz
Válasz termelo #5820. hozzászólásáraNem érted.
Abba a talajba lehet direktbe vetni úgy hogy az felvegye a versenyt a szántottal ami olyan mint az erdő talaja. Kézzel könnynen ásható. Amíg ez a talajszerkezet nincs meg nem lesz eredményes a direktvetés.
A min-till földön mikor elmegy a kombájn nem hagy nyomot, szépen visszarugózik.
A szántott föld sosem lesz olyan jó szerkezetű mint egy no-till-es föld.
Én már csak direktbe vetek kukorica után és nagyon jól eredményekkel. Nálam már a felső 10cm -nek egy 8-as osztályzatott adnék.
Válasz MrPoke #5819. hozzászólásáraA műveletlen föld általában azért nem lesz kemény tavaszra mert a téli fagy miatt morzsalékos lesz a szerkezete sőt, sok ember bár nem tudja a helytelen művelési gyakorlatát is sokszor a fagy hozza elfogadható szintre.
Az eketalp is szét van cikizve de egy normális tél után amikor 40 cm re átfagy a föld utána kell megnézni.
Az itteni szakiskolában már süldő koromban mentek a direkt-vetéses kísérletek.(Állami megrendelésre)
Kukorica kukorica után sorközbe középre és akkor még nem is volt FurrowForce.
Az itteni talaj bármilyen művelési módra alkalmas csak pl. egy takarónövény nem minden esetben nő meg. Ha nincs csapadék akkor kontra-produktív mert nem javítja a talaj szerkezetét viszont a maradék vizet is kiszedi utána meg művelhetetlen lesz szóval duplán lábon lövöd magad.
A másik gond, hogy aratás után annyira széttapossuk a tarlókat (kivéve napraforgó), hogy a direkt-vetőgép nem tudja lekezelni a térdig érő nyomvályúkat.
Válasz termelo #5818. hozzászólásáraIgen sokan így hiszik, aztán bambán állnak a nyitott magárkok előtt, a nem fejlődő vékony kukoricák láttán. De ha még fel is tuningolják a vetőgépet mindenféle direktvető eszközzel akkor sem lesz belőle termés.
Azért nem véletlenül szántanak, grubereznek, vésőekéznek, topdown stb nagyon sokan én ezeket a gépeket mind 1 kategóriába sorolnám.
A no-till vagy a forgatás nélküli talajművelés nem azt jelenti, hogy a műveletlen kemény földben is ugyanúgy fejlődnik a növény. A lényeg, az hogy biológiával, takarónövényekkel stb egy olyan talajszerkezett hozunk létre ami magától is annyira laza mint egy szántott.
Én úgy csinálom, hogy puszta kézzel megnézem meddig tudok leásni. Ha ez nincs meg a vetési mélység 2* ese akkor valami talajművelésre szükség van.
Válasz termelo #5816. hozzászólásáraRadócz keveri a magágyat meg az őszi talajmunkát. Alapvetően a könyvekben leírt magágy mélysége stimmelni szokott csak ugye ott úgy kezdi szántsunk ősszel 20cm mélyen az meg már a múlté.
Viszont megfelelő odafigyeléssel és évek alatt el lehet érni azt, hogy tavasszal művelés nélkül van olyan talajszerkezet mintha kombinátorozva lenne. Persze ekkor már mehet a no-till.
Válasz Gandhy #5808. hozzászólására2 éve egyik szomszédom a búzatarlót kínozta egy új Pallada rt-vel, meg is néztem a munkáját, 12 egy tucat. Majd bevetette takaróval, amiből, ha ki is kelt valami, azt elnyomta az árvakelés. Tavasszal szintén tárcsázta, kombinátor, kukorica. Olyan csövek voltak, hogy ismerve a folyamatot, leesett az állam. Simán hozta a környék üzemi átlagát. Mélyfekvésű rétiföld.
Válasz endypapa_20120 #5805. hozzászólásáraValamivel el kell tüntetni a szármaradványokat. Meg nincsenek jó vetőgépjeink sajnos.
A tervem az, hogy búza után trágyázott grúberozottba simán tudok spc-vel kukoricát vetni.
De kalászos után kalászost is tudok majd gruberozottba. Kukorica után sajnos szántanom kell még.
Válasz .Richard. #5802. hozzászólásáraUtána néztem tényleg 1.5-2 méteret ír. Mi szántunk nem adunk neki egyre több nitrogént inkább egyre kevesebbet, az ára miatt. Eddig mindíg meg vagyunk elégedve a terméssel. Pedig van igazi homok földjeink is
7405 hozzászólás
Válasz Hús Futár #5854. hozzászólásáraNe is mond a popcorn-t! Volt 20 hektár amit lezúztunk
Nincs, nem adok, nem is volt
Valaki tudna adni egy kis popcorn mert az enyém már elfogyott de ezt a csim bumm cirkuszt nem szeretném itt hagyni
Válasz #bandi #5852. hozzászólásáraTe viszont biztos Magyarországról írsz mert ahelyett hogy értelmeznéd amit elolvasol egyből légből kapottan vádaskodsz. Amerikában a hagyományos művelés nem a szántást jelenti hanem azt, hogy maximum 30% mulcs marad a föld felszínén. Én fordítóval olvastam igaz de ebből az jött ki, hogy már 1 alkalommal is ha megfagy a föld javul a szerkezet. A 10 cm-es mélység a magágy végett érdekes, az eketalpról nem volt szó a cikkben én ezt nem is állítottam.
De
A konzekvencia az egészből az, igazából téged nem érdekel, hogy a talajszerkezetre milyen eddig számodra ismeretlen dolgok lehetnek hatással csak az, hogy találj valamit amivel bazztathatod a másikat aki esetleg tájékozottabb.
Válasz termelo #5849. hozzászólásáraNem tudom melyik országból írsz, de Magyarországon az 600 hektáros az nem egyszerű paraszt a semmiből, és a “diplomások” sem 2000 hektárosok, pedig sokmindent jól csinálnak.
Legalábbis errefelé. Ami cikket betettél, ott a talaj fagyasztgatásával szórakoztak, és ebből levontak valami következtetést, de itt -13 fokról +5 fokra kiolvadó ciklus sajnos elég ritkán van, nemhogy az gyakran előforduljon. A hagyományos művelést hasonlítják össze a no-tillel, míg hazánkban sokan kultivátoroznak, vagy más mulcshagyó műveletet végeznek ami nincs vizsgálva. Meg egy 10 centi mélységből vett talajminta átalakulását nehéz úgy értelmezni, hogy a fagy bizony lerendezi az eketalpat, mivel 5 télből egynél ha megfagy annyira a talaj egyáltalán.
Válasz termelo #5849. hozzászólásáraA bio/öko részét sokan kihagytuk,abban teljesen igazad volt.
A hangnem/stílus volt kicsit fura,de értem amit írsz.
Mondjuk az ilyen szituációk elkerülése végett nem kommentelek sokszor. Viszont jobb az úgy.
Válasz Balázs. #5837. hozzászólásáraKöszönöm, hogy megértetted miről beszélek. Már ezért megérte kommentelni
Válasz mimre #5830. hozzászólásáraÉn egy egyszerű paraszt vagyok ahogy az ismerőseim java, mi 5-600 hektárokig jutottunk a semmiből. A diplomás ismerőseim 2000 hektártól fölfelé vannak. Tőlük szoktam informálódni és ezen felül szeretek olvasni is. Ha valami érdekel külföldi oldalon is megnézem fordítóval ennyi.
Azt tartom fontosnak, hogy az ember ne a véleményét mondja el mert az nem tudás nincs mögötte hivatkozás. Amit én írok annak utána is lehet nézni de erre nem veszitek a fáradtságot kiragadtok belőle valamit aztán kapom az osztást. Pl. én ezt írtam:
Az eketalp is szét van cikizve de egy normális tél után amikor 40 cm re átfagy a föld utána kell megnézni.
Ha intelligens vagy és ételmezed is amit olvasol akkor ebben van ellentmondás?
Én nem mondtam, hogy idén télen vagy hogy mindegyik télen de a kolléga már felhúzott az értetlenségével, bocs.
Válasz MrPoke #5827. hozzászólásáraDehogy sok, 500 hektár csak ha visszaosztod a 70 táblával kijön komoly 7 ha átlagba.
Szerintem a hatékonysággal sincs baj mert a földek blokkszerűen vannak azon belül egymástól nincsenek mesze, nem kell sokat vonulni csak sok a darab. Ne sajnálj, ekkora területre 1 állandó traktorosom van így sem tudok neki egész évben munkát adni.
Én szeretek dolgozni, folyamatosan fejlesztem a gépparkot is. Mint már írtam ennek a fenntartására megy el a támogatás.Pl. ősszel rendeltem egy vatta új 750A-t.
Foglalkozom a talajélettel is csak én elolvasom az újabb ezzel kapcsolatos kutatásokat és nem a levegőbe beszélek.
Pl.:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0167198722002264
(A fagyasztási-olvadási ciklusok hatása a talajszerkezetre különböző talajművelési és növénytakaró-gazdálkodási gyakorlatok mellett)
Válasz MrPoke #5829. hozzászólásáraHa úgy lenne ahogy állítod az itteni legelő se lenne széttaposva mert még soha nem volt művelve. (No-Till)
Válasz R Sándor #5844. hozzászólására
Válasz R Sándor #5844. hozzászólására
Annyit szeretnék hozzá fűzni a fagyhatarhoz hogy nem azért 80 cm mert addig fagy le, hanem azért mert addig biztos hogy soha nem fagy le !! Egyébként vízműveknél dolgoztam 28 évet . ( diploma nélkül )
Válasz Gandhy #5839. hozzászólásáraIgen
Válasz mtz1221 #5841. hozzászólásáraPraktikus megoldás. Jobb, mint a földszélén kupacba hordott 2 éves ukrán kukorica.
Válasz Gandhy #5839. hozzászólásáraNem kell a száritásért/tárolásért fizetnie a gazdájának.
Válasz #bandi #5836. hozzászólásáraNem írtam, hogy milyen mélyen, csak annyit, hogy 3 óra alatt szánthatatlanra fagyott.
Válasz Balázs. #5837. hozzászólásáraAz ott kukorica a háttérben?
Válasz #bandi #5836. hozzászólásáraAZ elmúlt 8 évben sem volt. Akkor vezették az új hálózatot a vízre nálunk, sikerült a barmoknak úgy átfúrni az út alatt hogy nálam 30 centire jött ki a föld alatt. Azóta sem fagyott szét. Sőt pár éve árkoltak a laposokban, és ott néha kilátszott a fő vezeték. Dobtak rá kevés földet és annyi.
Válasz mimre #5830. hozzászólásáraItt volt párszor 1cm
Válasz Gandhy #5831. hozzászólásáraAz eke már 15 centin is kifagy 40 centi átfagyásához hetekig normális minusznak kell lenni, az meg nem most volt..
Azért teszik 80-ra, mert ott a büdös életben nem fagy el, az tuti. Meg hogy ne sérüljön olyan hamar, ha bármit csinálsz. Amúgy itt az utcán kb 30 centi föld van a nyomóágon, de még nem volt baja
Válasz mimre #5834. hozzászólásáraJól van. Nem volt semmi cinizmus részemről abban, amit írtam. Sajnálom, ha így értetted.
Válasz Gandhy #5833. hozzászólására"Javaslom olvass utána, sokat segíthet pl. fagyhatár 80 cm in Hungary "
Alapvető tényt közöl , amihez hozza teszi, hogy olvasson utána.
Mindenki tudja ,hogy miért van 80centire letéve a víz és szennyvíz.
Nem kell hagyni! Lehet folytatni!
Normális stílusban.
A diploma van vagy nincs kerdésre csak annyit, hogy ha van is több diplomája ,akkor is lehet normálisan beszélgetni.
Válasz mimre #5832. hozzászólásáraMinden egyszerű tény számodra lekezelő vélemény? No de hagyjuk is.
Válasz Gandhy #5831. hozzászólásáraFagyhatárt ő hozta fel amit senki nem kérdőjelezett meg. Szóval nem értem hogy miért kell magyarázni a bizonyítványt.
Tudjuk hol vezetik a vizet. Ez IS egy ilyen lekezelő hozzászólás
A fagyhatár hol releváns?
Nagyon rég volt már amikor az eke kifagyott.
Válasz mimre #5830. hozzászólásáraFüggetlenül attól, hogy van-e diploma, vagy nincs, a fagyhatárban igaza van, ezért is vezetik a vizet, szennyvizet 80 centi alatt és nem a felszínen. Az egy másik helyzet, hogy rég volt már olyan hideg, hogy lefagyott volna addig.
A régi hűvös teleken egyszer volt, hogy szántás közben déli fél 12-re kifagyott az eke, tavaszig fel sem engedett.
Válasz termelo #5825. hozzászólásáraNagyon durván osztol mindenkit és elég sok topicban.
Had kérdezzem már meg , hogy mekkora végzettség és tapasztalat áll a tudásod mögött?
Semmi negatív ,csak szeretném érteni hogy mekkora tudás kell ,hogy valaki ennyire értse a mezőgazdaságit.
40 centis fagyott talaj mikor volt már?
Ezen télen
volt 1centi fagyott talaj vagy 4napig.
Válasz termelo #5824. hozzászólására"Az, hogy mennyire tapossuk össze a földet az nem műveléstől hanem az évjárattól, főleg csapadéktól függ. "
De igen mivel minél jobban aprítod a talajt annál jobban fog tömörödni.
Válasz Sz_Pisti #5822. hozzászólásáraHa intenzíven akarsz átállni akkor 2 év gabona sekély műveléssel. Ezután napraforgó ekkor már mehet direktbe a gabona. Kukoricát 15 év után sem merem elvetni minimál művelés nélkül.
Válasz termelo #5824. hozzászólásáraMindegy, nem fogod megérteni, csak akkor ha csinálod.
Mért tart 60 napig? Alul vagytok akkor gépesítve. Vagy túl sok a föld....
Ez a 25km es szórás katasztrófa, nem hatékony, nem lehet minden táblát heti rendszerességel felügyelni. Sajnálom, hogy ilyen feltételek közt kell dolgoznotok, és ennyit azért a rossz megélhetésért. (Sokat szoktál panaszkodni biztos rosszúl megy)
Szerintem kezdj el komolyabban foglalkozni a talajélettel és térjünk vissza erre a beszélgetésre 5 év múlva.
Válasz termelo #5825. hozzászólásáraA fagy nem a jogszabálytól függ, én azt írtam ami a realitás, például idén.
Válasz #bandi #5823. hozzászólásáraJavaslom olvass utána, sokat segíthet pl. fagyhatár 80 cm in Hungary
Válasz MrPoke #5821. hozzászólásáraAz, hogy mennyire tapossuk össze a földet az nem műveléstől hanem az évjárattól, főleg csapadéktól függ. Már mondtam, hogy nem csak szántunk.
Ha besüllyed az művelési mélységtől független pl. tárcsázottba vetett aratáskor térdig nyomvályús lehet de nem mindegyik tábla és nem mindegyik évben.
Ne a te gazdaságod szemszögéből nézd! Itt 25 km-en belül van 70 tábla a homoktól a szikesig.
Írtad, hogy 2-3 nap alatt végzel egy munkafolyamattal. Nekem ez ősszel kb. 60 nap, minden nap!
Te jó körülmények közt repesztesz nyári gumival nekem meg kell a négy-évszakos hogy lassan mindenhova odaérjek.
A szántás szerkezetéről meg annyit ameddig az MTZ-s kisparaszt leszedi a 13-14 tonna kukoricáját addig annyira nem lehet rossz
Válasz termelo #5820. hozzászólására10 centi sem fagy át, nemhogy 40.
Válasz MrPoke #5821. hozzászólására A szántás elhagyása után hány év alatt jutottál el idáig?
Válasz termelo #5820. hozzászólásáraNem érted.
Abba a talajba lehet direktbe vetni úgy hogy az felvegye a versenyt a szántottal ami olyan mint az erdő talaja. Kézzel könnynen ásható. Amíg ez a talajszerkezet nincs meg nem lesz eredményes a direktvetés.
A min-till földön mikor elmegy a kombájn nem hagy nyomot, szépen visszarugózik.
A szántott föld sosem lesz olyan jó szerkezetű mint egy no-till-es föld.
Én már csak direktbe vetek kukorica után és nagyon jól eredményekkel. Nálam már a felső 10cm -nek egy 8-as osztályzatott adnék.
Válasz MrPoke #5819. hozzászólásáraA műveletlen föld általában azért nem lesz kemény tavaszra mert a téli fagy miatt morzsalékos lesz a szerkezete sőt, sok ember bár nem tudja a helytelen művelési gyakorlatát is sokszor a fagy hozza elfogadható szintre.
Az eketalp is szét van cikizve de egy normális tél után amikor 40 cm re átfagy a föld utána kell megnézni.
Az itteni szakiskolában már süldő koromban mentek a direkt-vetéses kísérletek.(Állami megrendelésre)
Kukorica kukorica után sorközbe középre és akkor még nem is volt FurrowForce.
Az itteni talaj bármilyen művelési módra alkalmas csak pl. egy takarónövény nem minden esetben nő meg. Ha nincs csapadék akkor kontra-produktív mert nem javítja a talaj szerkezetét viszont a maradék vizet is kiszedi utána meg művelhetetlen lesz szóval duplán lábon lövöd magad.
A másik gond, hogy aratás után annyira széttapossuk a tarlókat (kivéve napraforgó), hogy a direkt-vetőgép nem tudja lekezelni a térdig érő nyomvályúkat.
Válasz termelo #5818. hozzászólásáraIgen sokan így hiszik, aztán bambán állnak a nyitott magárkok előtt, a nem fejlődő vékony kukoricák láttán. De ha még fel is tuningolják a vetőgépet mindenféle direktvető eszközzel akkor sem lesz belőle termés.
Azért nem véletlenül szántanak, grubereznek, vésőekéznek, topdown stb nagyon sokan én ezeket a gépeket mind 1 kategóriába sorolnám.
A no-till vagy a forgatás nélküli talajművelés nem azt jelenti, hogy a műveletlen kemény földben is ugyanúgy fejlődnik a növény. A lényeg, az hogy biológiával, takarónövényekkel stb egy olyan talajszerkezett hozunk létre ami magától is annyira laza mint egy szántott.
Én úgy csinálom, hogy puszta kézzel megnézem meddig tudok leásni. Ha ez nincs meg a vetési mélység 2* ese akkor valami talajművelésre szükség van.
Válasz MrPoke #5817. hozzászólásáraEgy felszereltebb No till vetőgép a sávtisztítón felül hullámos elővágóval indít ott meg mindegy a talajszerkezet.
Válasz termelo #5816. hozzászólásáraRadócz keveri a magágyat meg az őszi talajmunkát. Alapvetően a könyvekben leírt magágy mélysége stimmelni szokott csak ugye ott úgy kezdi szántsunk ősszel 20cm mélyen az meg már a múlté.
Viszont megfelelő odafigyeléssel és évek alatt el lehet érni azt, hogy tavasszal művelés nélkül van olyan talajszerkezet mintha kombinátorozva lenne. Persze ekkor már mehet a no-till.
stb stb stb....
Válasz Radocz #5812. hozzászólásáraMár kaptam érte a pofámra de a tankönyvben benne van, az Amerikaiban is, ott 5 coll-t ír.
Egy komoly vetőgép elé különben sem mehetsz 5 cm-en ha van sávtisztító azért ha Smarth Depth-es akkor meg azért.
Válasz Gumóka #5814. hozzászólásáraÉn maradjak is csóró inkább.
Válasz mtz1221 #5811. hozzászólásáraCsóró vagyok, még arra se telik
Válasz mtz1221 #5811. hozzászólásáraAhány ház, annyi szokás.
Válasz MrPoke #5794. hozzászólásáraA Talajélet konferencian az Amerikai 10 cm-t mondott.
A következő évben egy másik már csak 5 cm-t.
Hol is van az i-gazsag?
Válasz Gumóka #5791. hozzászólásáraAranymetszést, nem az aranyéren szoktak végezni ???
Válasz Gandhy #5808. hozzászólására2 éve egyik szomszédom a búzatarlót kínozta egy új Pallada rt-vel, meg is néztem a munkáját, 12 egy tucat. Majd bevetette takaróval, amiből, ha ki is kelt valami, azt elnyomta az árvakelés. Tavasszal szintén tárcsázta, kombinátor, kukorica. Olyan csövek voltak, hogy ismerve a folyamatot, leesett az állam. Simán hozta a környék üzemi átlagát. Mélyfekvésű rétiföld.
A növényvilágban "általában" igaz ,hogy akkora a gyökérzet a föld alatt amekkora a növényzet a föld fölött
Válasz MrPoke #5794. hozzászólásáraNa ezért a véleményért most nagyon hálás vagyok. Köszönöm!
Válasz endypapa_20120 #5805. hozzászólásáraValamivel el kell tüntetni a szármaradványokat. Meg nincsenek jó vetőgépjeink sajnos.
A tervem az, hogy búza után trágyázott grúberozottba simán tudok spc-vel kukoricát vetni.
De kalászos után kalászost is tudok majd gruberozottba. Kukorica után sajnos szántanom kell még.
Válasz .Richard. #5802. hozzászólásáraUtána néztem tényleg 1.5-2 méteret ír. Mi szántunk nem adunk neki egyre több nitrogént inkább egyre kevesebbet, az ára miatt. Eddig mindíg meg vagyunk elégedve a terméssel. Pedig van igazi homok földjeink is