Hirdetés
Fórum
- Grubber új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Napraforgó ára új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- AKG támogatás új
- Egészséges életmód, sport szabadidő... /fotelból nézve is/ új
Cikkajánló
Vége a trükközésnek: december elsejétől elindul a továbbfejlesztett tengelysúlymérő rendszer
Akár 650 ezer forint is lehet a büntetés._fill_540x300_0.jpg)
206 hozzászólás
Válasz #55. hozzászólásra
ez mind szép
Válasz #53. hozzászólásra
Pedig itt van:
http://johndeeredistributor.hu/index.php/Mezogazdasagi-gepek/Termekek/Szalastakarmanyozas/Balazok/Kiskocka-balazok
Válasz #53. hozzászólásra
jd parts
Válasz #52. hozzászólásra
hülye jd katalógus azt mondja, h sehol semmi
Válasz #49. hozzászólásra
Hogy-hogy már? A mai napig forgalmazza ezt jd és a kite, és viszik is.
Válasz #50. hozzászólásra
Hát jó kérdés. Felénk anó a RAU féle verziót cibálták föleg a szója tarlóban . De, szépen kiváltotta mára a rövid tárcsa. Talán azért mert azt szélesebb körben lehet alkalmazni.Hát kinek hogy.
Válasz #47. hozzászólásra
Így kevés.Nállam,és a trakimmal,hogy dolgozik.
Válasz #45. hozzászólásra
mondj egy rugóátmérő, szélesség, hosszúság és anyagkeresztmetszet méretet, akkor tudok valamit mondani... mert a 459-es hez már nem hoznak semmit sem
Válasz #42. hozzászólásra
Aranyos és látom többen elöszedték, ha jól emlékszem az IH nak volt már hasonló munkaeszköze de kb 25-30éve. Még annó valamilyen szakkönyvben bukkantam rá nyilván. Lehet hogy az a "csőrős" IH huzta IKR sárga kaszni fehér fülke, a tipusára nem emlékszem.
Válasz #42. hozzászólásra
igy dolgozik:
Válasz #42. hozzászólásra
Én szerintem a grubbernél mindegy a kapás részénél, hogy milyen márka, mert azoknak bírni kell és mind egyforma beállítással készülnek. A tömörítésnél vannak különböző megoldások.
Válasz #41. hozzászólásra
Szóval hol is gyártanak jó minőségű rugót?
Válasz #40. hozzászólásra
Van fordított példám is. A 3+1 fejes landsberg vf ekének (aminek 150-180 LE kellene itt) a 3 fejes részét húzzuk a 110 LE-vel, és voltak rajta gyenge részek, pedig tényleg extra masszívnak és jónak tűnt.
Válasz #40. hozzászólásra
Bizony ez ma magyarország, és ez ma a mi kereskedői" elit" közösségünk. Na ezért léptem a pájáról.
Válasz #40. hozzászólásra
Egy ilyesmit letesztelnék,akár hazait is.
Válasz #40. hozzászólásra
vásárlók , bocsi
Válasz #39. hozzászólásra
de mikor a kereskedő eladta nem mondta, h azaz eke kicsi és vékony lesz a böhöm traki mögé
nem elfelendő, h vannak várlók akik egy lóerőkategóriával kisebb vázú ekét megveszik a traktorjuk mögé, vigyorogva, h 1 millát megspóroltak, nekimennek a 55-60 AK földeknek és eltörik a vázat, leszaggatnak róla elemeket. mikor kiverik a dilit, h adtak érte 4 millát, mondják, h ön 120 lovas géphez vette és 160 pacissal húzta iszonyú körülmények között
Válasz #36. hozzászólásra
Na ilyesmiről beszéltem ! Van gebac a nyugati féltekén is.
Válasz #30. hozzászólásra
ezerrel
a könnyebb rögtörők tkp a rugós védelemmel vannak ellátva, míg a nehéz rögtörőknél nem kell semmilyen védelem, beállítod a munka mélységbe és dolgozol véle
Válasz #35. hozzászólásra
jó a sorrend, csak jól is kell csinálni :-)
Válasz #31. hozzászólásra
kékek ekeszár felfogatókonzola nem birta a hazai kötött földeket....javítóflekkk
Lemken konzolLemken konzol 2
Válasz #33. hozzászólásra
De nem kellene a rugóanyagot először edzeni, majd utána visszaereszteni?
Válasz #33. hozzászólásra
jd459 kisbálázó rendfelszedő rugók.
Válasz #28. hozzászólásra
milyen tipusról lenne szó?
minden acél, rugóacél hőkezelése egy fontos folyamat, aki betartja a technológiai előirást, anyagminőség, hőfok, idő annak az előállított terméke sokáig birja a munkát, aki csak mondva és festvecsinált olcsó terméke van az elhajlik, vagy ridegre edzve eltörik
Válasz #27. hozzászólásra
az a kettő inkább 6 féle állítási lehetőség(3 a rugónál meg 3 amin fordul az egész felfogatás ott is lehet 3 helyre rakni a csavart
Válasz #22. hozzászólásra
Az észrevétel helytáló. Az eredeti is szétszakadt csak az átadás előt jön a kétségbe esett javító program és a festék.Ha viszont már ki ment a vas akkor utánna jött a beavatkozás arra hivakozva hogy igy mégjobb lessz a gép. Sajna ma a verseny miatt sokszor eggy új tipus használat közben van véglesre csiszolva.Csak a garancia, címszó allat van mind ez megcsinálva pl.
Válasz #25. hozzászólásra
mw,helti= IH ,omikronon látszik valami hogy gondolkoztak is és nem másoltak. Mért szerinted az csavarorsós rögtörő tárcsára való?
VARITRAK .... mond ez valakinek valamit?
Válasz #24. hozzászólásra
Hol gyártanak, hajtanak jó minőségben rugót Magyarországon, főleg keleti részén? Rendfelszedőhöz érdekelne elsősorban.
Újszilváson szoktuk hajtatni (a kisebbik cégnél), de nem az igazi.
Visszaeresztik a hajlítás után, de állításuk szerint a magyar rugóanyaggal dolgoznak, az meg nem olyan jó mint a német és ezért nem igazán alaktartó.
A rugókat tényleg csak visszaereszteni kell?
Válasz #23. hozzászólásra
az omi rögtörije is állitható, 2 fokozatú előfeszítése van a húzórugónak
A hazai vs nyugati kérdés nem egyszerű és nem is lehet feketén/fehéren válaszolni rá. Tény, hogy a marketingvakítás nagyon is működik nálunk is, talán még hatékonyabban mint nyugaton. Én ennek a gyökereit valahol a kádár éra végén kialakult beidegződésben látom, amikor mindenki azt harsogta, hogy ami hazai az szar, bezzeg ami nyugatról jön be, az már igen. Akkor talán sok esetben volt is alapja. De én azon a véleményen vagyok, hogy adjuk már meg az esélyt az itthoniaknak is és ne írjuk le őket azonnal egy legyintéssel. Annál is inkább, mert mint élelmiszer előállítók elvárnánk a hazai lakosságtól, hogy preferálja a hazai árut segítve ezzel a mi megélhetésünket. Gondolom ennyit a másik oldal is megérdemel.
De a gépvásárlás összetett kérdés, Van olyan, akinél a pénz nem számít ezen belül is aki maga dolgozik vele, az nagyon megnézi mit vesz meg, aki meg nem , megkérdi hova viszik el. Akinek kevesebb van, annak általában a hazai gyártású gépek maradnak, és alapjában véve nem is biztos, hogy rosszul jár vele, mert vannak jó hazai gyártmányok is. Nyugatiból is lehet szart emlegetni, számomra talán az agyon-ajnározott kongskilde germinátor a legjobb példa, amiből nem láttam még olyan példányt, amit egy szezon után ne kellett volna megerősíteni (írhatnám azt is, hogy újra összerakni)
Válasz #23. hozzászólásra
az mw, helti egyik sem hasonlit a omi-ra, az inkább ih zanzásított változata lenne a kisebb.
Válasz #19. hozzászólásra
, azt mondta a gyártó, h ez igy van kitalálva, nehogy már felülbíráljam a,it ő kitalált.
igen ezzel a témával egy sárgatárcsagyártónál találkoztam , 5.6... 5.6 ráadásol keresztmetszetben még vagy 20-30 %al alul méretezve
egyik cimborám bevásárolt valami pályázatban egy ilyen gépet, egy csavarboltos meggazdagodott belőle, szinte minden csavarneműt kikellett cserélni 8.8, 10.9 esre
Válasz #18. hozzászólásra
itt nem homok van és mégis tud dolgozni, ha kell megy bele tengelyig, azok azih klónok amiket csinálnak azok is így vannak sulyba 1400kg henger nélkül,de sokkal gagyibb megoldások vannak rajta pl az MW de a helti is ugyanaz, pl a henger ...nem kombinátor hogy rugóállítású legyen sokkal job ez a talajkövetős rugófeszítéső. itt le is dobták az MWről egyből
Válasz #20. hozzászólásra
miért is kell túlméretezni? az ereeti ezekszerint amiről "másolják, másolták" gyönge volt?
vagy jön az olcsó elmélet, hogy puha , kisszakitószilárdságú anyagok túlméretezesével kilehet váltani a nyugati aktorok művét.
ez teljesen igaztalan dolog, hiába az anyaghízlalás puha anyagokkal, a szilárdság nem változik.
Válasz #14. hozzászólásra
92-93 körül emléxem arra a nevada ekére, egy 2 fejes 47 e ft volt
Üdv! Mivel tudjátok hogy dolgoztam a "kereskedői" vonalban is. Nem árt tudni nagyon sok nagynevűnek mondható cég, a keleti "bolkk"-ban gyártat eggyre több részegységet a gépeikhez. Érthető hisz olcsóbb. A hazai próbálkozások, nehezen tőkehiány és a nagycégek nyomása(szabadalmi védetség stb)miatt nagyon nehezen érvényesülnek. És bizony a mai napig is termelődnek jó mérnökök kis hazánkban. A gyártói üzletpolitika pedig ma arrol szól. Vedd meg a gépet,évente a vételár 10százalékát költsd a gépre(alkatrész szerviz stb)majd 5 év után kezdj matekolni az eladásán. De erröl már írtam. A hazai gyártók pedig minimális eltéréseket beépítve próbálnak valahogy érvényesülni.És a "túlméretezett strapabíró" marketingel próbálnak piachoz jutni.Nekem ez volt a tapasztalatom.
Válasz #14. hozzászólásra
Ha már itt tartunk, a terra-kombis tárcsát a gyártónál személyesen rendeltük meg, mert kicsit egyedi volt. Kérdezgettünk tőle ezt-azt, és kicsit nagyképűen mondta, hogy én mérnökember vagyok, tudom hogy kell! Na azóta folyamatosan emlegetjük ezt amikor javítani kell a tárcsát.
Mellékesen legtöbb helyre 5.6-os csavarokat rakott. Ezeket a forgalomból is ki kellene vonni.
Viszont viszonylag olcsó volt. Ha egy kicsit jobban odafigyelt volna, kicsit drágábban teljesen jó gépet adhatott volna el.
Válasz #16. hozzászólásra
rögtörivel állítólag 1650kg, de azzal a zártszelvény falvastagsággal , csőtávtartóval nincs a közelében, de homokon jó, felénk egyik vásárló még hidat is épitett a megpatkolt vázra, hogy birjon dolgozni
"A gond a tervezésnél van. illetve annak hiányánál. fejlesztés (nem csak lemásoljuk a nyugati gyártót az itthon beszerezhető anyagokból"
Ez nem lehet gond.
Idehaza minden olyan alapanyag beszerezhető amiből a nyugati gépek készülnek.
Ezért is van, hogy sok nagyon komoly cég iszonyú teherbirású hídelemektől, a kőfejtőben dolgozó markológépek kanalain át sok érdekes dolgot gyártat kis hazánkban.
Válasz #15. hozzászólásra
mi baj van a tömegével?
Válasz #14. hozzászólásra
pedig az omi tárcsa sem arról híres, hogy a tömege szétnyúzza a gumiabroncsokat
nekünk van egy 2003-as omikron középnehéz tárcsa 2.8as, de eddig még semmi baja nem volt, és szépen dolgozik ,az ih-nál sokkal szebben . Van még egy mezőgépes nevadai farmer nevezető ekének a koppintása(aki csinálta munkaidőbe is ezt csinálta csak a gyárba
),az is jó ,sokan a 6-7 milliós ekével nem szántanak úgy...jó ez beállítás kérdése ,de lehet jól dolgozni egy olcsó eszközzel is
Válasz #12. hozzászólásra
, az egyik legnagyobb probléma az, hogy a vevők egyrésze maga alakitja ki a gépek árát.
mielőtt még belemegyek egy anyagismereti órába
Pista aki profi lakatos, mindegy hogy gyengébb, vagy erősebb anyagot varr egymáshoz,a lényeg, h "olcó" legyen a gép, hogy sokat lehessen eladni, de azzal, h gyönge a minőség, hamarabb törik, kopik csak a MAGYARGÉPGYÁRTÓK renoméját rontja.Utánna azt hiszik az emberek, hogy hazai viszonylatban drágább pénzért is mindenki gyengét gyárt, igy szépen befejezik a parasztizálást, vagy átpártolnak valami lelakott 20-30 áves nyugati lekvárra.
Válasz #7. hozzászólásra
Az itthon gyártott nyugati gépek (VN, Claas, McHale, vagy alaktrészek pl. ZF) nyugatiak. Az, hogy a józsi mikor hegeszti törökszentmiklósra megy biciklivel a gyárba reggel, vagy Harsewinkel-be, teljesen mindegy. Kint is ugyanaz a keleteurópai végez fizikai munkát, mint itthon. De igazából nem is műlik rajta semmi.
pont ezt nem értik meg a hazai gyártók. nem attól fog tudni jó gépet gyártani, hogy hegeszteni tud, vagy megeveszi a nagyobb/vastagabb/drágább/stb. vasat, vagy hegesztőt. Egy gép nem azon műlik, hogy ki hegeszti vagy csavarozza össze, ma már nem az a világ van, mint anno a Dacia idejében, hogy nem húzzák meg a csavarokat, vagy nem teszik bele az adott alkatrészt. Ez mind-mind minőségbiztosítással rendezhető.
A gond a tervezésnél van. illetve annak hiányánál. fejlesztés (nem csak lemásoljuk a nyugati gyártót az itthon beszerezhető anyagokból), koncepció, próbagyártás, tesztelés, nyúzópróba, javítások, újabb tesztek, és végül sorozatgyártás.
Ez a gépgyártás. nem az a bohóckodás, hogy várjuk amíg beesik egy gazda, hogy neki kellen egy gép, aztán valamit kiötlünk, a lényegi részeket megvesszük az axiáltól, aztán hozunk a kert végéből vasakat, és addig hegesztjük, amíg nem hasonlít egy tárcsára, vagy ekére, vagy hasonlóakra.
"Nálunk ezzel szemben a cégtulaj rendszerint lakatos, vagy esztergályos, és ma is ott hegeszt a munkásai között. "
, sokszor egy szakmunkásvezetőnek jobb rálátása van az eszközök kialakítására, a problémák megoldására., gyakorlatiasabbak 
.
Ez tulajdonképpen jó is meg nem is.
Legalább egy hozzáértőember van a vezetésben
Nem akarok megbántani mérnököket!
Válasz #5. hozzászólásra
igen a másik komoly probléma a gyártóknál a tőkehiány...igy fejlesztésre nem nagyon jut pénz, csak menet közben derül ki a hiba, de ez ugyanigy van a nyugati nagycégeknél is, idehozzák a szupi gépeiket és a hazai földek : nádudvar, komádi, térségében könnyedén elvéreznek, pedig a knowhow-ba jócskán beletoltak lovettát.
Válasz #7. hozzászólásra
ugy tudom, h az orosz aki megvette a vn-t, az bezárta a mosoni gépgyárat.
Válasz #7. hozzászólásra
a nagyobbak már jobban bírják a témát.könnyű leírni, h a hazai nagygyártók nem képesek versenyezni a nyugati ujdonságokkal... igy van, mert mig az ajándékokkal elhalmozott vásárlóközönség megveszi a "gyenge" nagynevű nyugati portékát( mert furcsa módon odakint 10 év alatt nem megy tönkre, idehaza 1-2 év és mehet felújításra), addig a hazai gyártók csak törülgethetik a szemüket, hogy ők nem adhatnak hajókirándulást az olcsóbb fejlesztésű gép mellé.
vn... kisparaszti birtokora találta ki az osztrák, gyenge törékeny dolog, amit lehetett alulméreteztek rajta
milyen okos fejlesztésekre gondoltok?
a legtöbb nyugati, vagy mostmár Európa-i gyártó ugyanonnét veszi az alkatrészek nagyrészét, csak másabb körítést, vázat, szint ad hozzá.
Válasz #5. hozzászólásra
És mi a véleményed a nyugatiak által forgalmazott hazai gyártású cuccokról, gondolva itt pl. a vogel-noot talajművelő gépeire, vagy a claas hazai gyártású részegységeiről? Gondolom van még egy pár hasonló példa.