Hirdetés
Fórum
Terményszárító és kapcsolódó berendezései
Létrehozta: Mf-es , 2010-10-14 18:35:33
Kedvencekhez
Segítség
- Grubber új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Egyedi munkaeszközök házilag új
- Gaspardo vetőgép-munkaeszközök. új
- Agrártámogatások kifizetése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Napraforgó ára új
Cikkajánló
Vége a trükközésnek: december elsejétől elindul a továbbfejlesztett tengelysúlymérő rendszer
Akár 650 ezer forint is lehet a büntetés._fill_540x300_0.jpg)
980 hozzászólás
Válasz bandigh #779. hozzászólásáraBizony, bár 1 szezon tapasztalata után tudom, hogy a tároló magában kevés, minimum anyagmozgató gép kell! Azt sajna nem tudom egy siló mibe fáj,azt viszont igen, hogy egy épület mibe!
Tudtok siló árát, nem konkrétan szárítósat, hanem csak simát?
Válasz Gergő1220 #777. hozzászólásáraA csarnok olcsóbb az már önmagában is vizsgálandó kijelentés. Ha m3-re vetíted, akkor azt feltételezed h mindig fel van tolva 3m magasra sarkosan az egész? Vagy eleve másfélszer akkorát csinálsz? És a csarnok még nem fogja meglevegőztetni magát. Se kipakolni magából sokszáz tonnát. Úgy értem, nem az van, hogy két gombot megnyomsz, és némi várással meg van rakva egy kamion.
Válasz bandigh #776. hozzászólásáraHa elfogadnám, hogy ez a technológia jó, a számolásod akkor sem jó, mert üzemelési költség villany, fűtőanyag, munkabér, vagy a Te időd, az neked is elmegy, és akkor még a beruházás amortizációt, ne adj isten hitelköltségeket nem is mondtam, szóval nem 4,5 millió marad évente, hanem jó esetben 2. Annyi tapasztalatom azért van, hogy mi 20 évig szárítottunk konténeres szárítóval, az olyasmi mint a silószárító csak 30 db kis perforált konténerrel. Szóval ahol vastag réteget kell szárítani ott nem lehet homogén nedvességtartalmat elérni, a befújáshoz közel mindig szárazabb lesz az anyag, mert az mozdulatlan. Ha a szárítólevegő előtt vékony rétegben folyik az anyag, az sem egyszerű, de úgy már megoldható az egyenletes szárítás. 40-50 fokos levegővel szárítottunk, a két méteres konténerben fél métert csökkent a terményoszlop magassága a szárítás végére, a konténer alját ki se szedtük sose mert az alig száradt. Volt rész ami 10-es-re száradt mire az átlag kijött a 13. Mert hiába 14,5 szabvány és úgy el is áll évekig, de a felvásárlóknak 13-as kell. Egyébként eladó a rendszer pici pénzért, mazochistáknak, 4-120T/nap .
Ebben szerintem megéri vagy nem az a lényeg hogy ez egy tároló-szárító rendszer, így kell nézni. Ha csak a szárító értékét nézed akkor nyilván ez soha nem térül meg. Akkor kell ebben gondolkodni, ha 100%-ban ki tudod használni a siló tárolót.
Ha sima siló tárolót építesz akkor is kell, vagy egy plusz siló üresen amibe áttárolgatsz hogy legyen mozgatva a termény, vagy kell mindbe szellőzőpadozat, akkor is ha ki van tisztítva a termény, ez nélkülözhetetlen.
Ehhez képest nem kerülhet olyan sokkal többe a égőfej stb.
Persze a csarnok olcsóbb, de annak is van hátránya.
Válasz Pont #774. hozzászólásáraÉrtem én, csak ennek a mennyiségnek a szárítása jelenleg 4,5 millió, 10 év alatt az 45 millió!
És nem beszél senki kisérleti módszerekről, mert usában a ‘70-es években már szárítottak silóban! Az meg 50 éve volt. Csak akkor még vékony rétegben, szakaszos kiürítessel, mert nem voltak nagy ventillátorok, nagy silók, meg pc vezérelt rásegítőfűtés amivel el lehet kerülni az alsó réteg túlszárítását.
Válasz Pont #774. hozzászólásáraEz nekem is a bajom, hogy nem akarok kísérleti patkány lenni! Nálam 1-200 tonnáról lenne szó, de nekem annak a bedöglése ugyan olyan anyagi Krakk lenne, mint egy nagynak 10000 tonnányi! Azért is félek, mert ahogy írod minden cigány a saját lovát dicséri!
Viszont ha találnék olyan megoldást, ami mondjuk még ebben az évezredben megtérül, és ahogy bandigh is írta + tárkapacitás, akkor lehet legalább annyit megérne, hogy megnézni a cég egy-két munkáját termelőnél aki nem biztos, hogy elégedett annyira, vagy igen...
Válasz bandigh #773. hozzászólásáraNem tudom mit töröltél ki, engem nem zavar senki véleménye. Mint mondtam nem ismerem a silószárítókat, ebből fakad a bizalmatlanságom feléjük, és mivel jelenleg pl. 1000 tonna kukorica az 60 000 000 Ft. ha ennyi bedöglik az mindenkit kivégez, nem csak a rossz technológiára költött pénz veszik el. Egyébként bírom az olyan gyártókat lehetnek akár termésnövelő anyagot gyártók, növény védőszer gyártók, gépgyártók, akik a gazdák pénzén kísérleteznének előszeretettel.....
Válasz Pont #771. hozzászólásáraInkább kitöröltem a kiselőadásomat
Nem akarok belebeszélni, aki elhiszi az használja, minden másra ott a sima szárító. Mindenesetre ha tudok, meg fogok egyet csinálni, aztán évente ha a szárításra elköltött pénz felét megspórolom már megérte, a tárolókapacitás meg amolyan pozitív mellékhatás
Válasz Pont #771. hozzászólásáraKöszönöm a táblázatot! Nem is akarok vele szórakozni, csak mondjuk ha le tudom vágni, közben mondja az esőt és más munka volna még kinn, mondjuk vetés, akkor tudom-e mondjuk 5-10 napig odázni a szárítóra szállítást.
Egyébként idén volt erre először lehetőség, hogy le tudjam billengetni, de nem is túrtuk fel 2,5 méterre szinte maradt ahogy a kocsiról leszaladt.
Válasz A.I. #769. hozzászólására
Nem lehet ezzel játszani, le kell szárítani rendesen. És egyébként a legtöbb gond a szeptemberi kukorica szárítással van, mert ha kint 30 fok van lehetetlen lehűteni az alá, bemegy a tárolóba a 30 fokos kukorica, iszonyú tömegbe, nem fog magától visszahűlni, vagy rögtön el kezd erjedni, vagy mikor a felszálló meleg levegő kicsapódik a már lehűlt tetején, visszavizesedik erjed stb. bogárból is több van még szeptemberben. Az igazi jó szárító idő az a száraz 15 fok alatti külső hőmérséklet....
Válasz szanberg #767. hozzászólásáraSajnos csak villany van és ahogy látom annyira nem is tudom(akarom) bővíteni, hogy akár egy mobil szárítót is elbírjon.
Olyanról van valamelyikőtöknek tapasztalat vagy valami írásos anyag, hogy mondjuk 18as vízzel meddig áll el erjedés nélküli mondjuk 2 méter vastagon így ősszel a kuki, mondjuk már nem nyári meleggel, de nem is fagyos időben!
Válasz szanberg #766. hozzászólásáraHát igen, az sok! Az már nem térül meg, ahhoz tényleg kell akkor inkább egy traktor!
Válasz A.I. #765. hozzászólásáraA gázolajossal ha nem vagy nagyon szem előtt el lehet bujkálni, de a gázhoz komoly tervezés engedélyeztetési procedúra van, ami ugyan annyiba kerül mintha egy nagy szárítót építessz kb... kell az elpárologtató, amit ha 100-150 tonna kukoricát szárítassz évente nem fog ingyen kihozni a gáz szállító, mert ehhez mennyiség kell ám. Megvenni megy 10milliókért szerintem nem fér bele...
Ezeket mérlegeld!
Illetve ha telephelyeden van gáz, akkor lehet vezetékes is a téma, ahhoz nem kell csak egy gáz fogadó szekrény, reduktorokkal egyéb biztonsági berendezésekkel.
Válasz A.I. #765. hozzászólására3x120 kell egy nagyobbacska mobil szárítónak szerintem. Nekünk a mobil régen 22-23 tonnás volt, 3x160 amper volt, de a tartályos gáz elpárologtatója is ott volt még mellé, ami 24 kw-ot vett fel, valamint az üzem egyéb dolgai, rá volt számolva de sokkal kevesebbel nem biztos, hogy stabil lett volna...
40-50-70kw-os villanymotor kéri az ampert
Válasz szanberg #763. hozzászólásáraIgen lehet, talán annyi, hogy villany van jelenleg 3x25,de kb 3x50ig bővíthető, bár nem tudom, hogy mekkora az igényük a szárrítóknak, de így nem kell akkor elé a traktor, ha jól gondolom, meg a gázt már nézegettem mobil tartály sem tűnik megoldhatatlannak lehet olcsóbb mint az olaj.
Válasz bandigh #761. hozzászólásáraUgyan így jártam 17 volt szeptember közepén! Nem mellesleg simán mehet a búza utánna, ha ilyen hamar kerülhetne!
Nem mellesleg jelzem nálam nem évi 100 hektárakon lenne kuki, hanem 10-20 között, és nem a dunántúli meg hajdúsági 12 -16 tonna, 10 az itt már jó!
Csak mint írtam, nem bérszárrítonak, de megveszik szívesen, csak az ár az...
Vetésforgó meg 2 növényből nincs! Így kell a kuki, nem mellesleg jó bevételt is hoz a többihez képest, legalább is idén tuti.
Válasz A.I. #762. hozzászólásáraSzerintem akkor egy kis mobil szárítót kell venned, amit traktor tud húzni, fűtőolajos, 50-es MTZ elhajtja, nem kell ipari áram meg papír meg akármi...
tizenpár tonna belefér, egy nap két kohóval kiengedsz belőle, pár nap alatt megoldod a 10-12hektár kukoricádat.
Ezeknek a csiga paláston szokott lenni egy perforált rosta lemez, ami kiszedi a törtszemet, apró szemetet, ha pedig fent a csiga tetején van egy ciklon is, akkor az meg kiszív minden port és lihát belőle tökéletesen. Egyre kell figyelni, kombájn ne darálja a csutkát nagyon, ennyi.
Ez lehet jó megoldás esetedben.
Válasz szanberg #760. hozzászólásáraIgazad van, csak az a gond, hogy most is a legközelebbi aki vállalt bérszárrítást az 35 km, tehát 2 traktor 1 Z kombájn nagyon nem győz meg!
Úgyhogy vágás 18-19 vízzel lebillentés saját tárolóba, majd egyszerre majd a 10 Ha után felrakás elszállítás. Azt még megcsinálta bértisztításba, így el tudtam adni szabadpiacon 55 Ft-rt, de 2 ha kinn maradt, mert mocsár volt!
Tegnap reggel fagyon elvágva egy kis kombájnnal, mert az könnyebb ugye, meg kihúzni is könnyebb, ha elakad! Gyengén is lett, mint a többi lett 10 tonna a 2 ha róla, csak hogy bérszárrítástár nem vállal az sem aki eddig csinált, de megveszi 50 Ft-t! Hát köszi! TEHÁT AZ ÁR NEM FELJEBB, HANEM LEJJEBB MEGY?
Nem tudom, hogy máshol is így megy e ez, tehát országos jelenség vagy csak rossz helyen vagy rossz időben vagyok!?
Hát ezért az elgondolás hogy szárítani kéne magunknak!
Jah igen előtte még ugye illene kirostálni.
Válasz szanberg #759. hozzászólásáraÉn sem közvetlen tenném bele, hanem egy rostán átküldeném, ami ugye már drágább rendszer, de anélkül is müködne. Van olyan felhordó aminek az egyik szakasza perforált, és/vagy egy ciklont beraksz a rendszerbe, a java retket kiszívja. Meg betároláskor úgyis fújod alulról a silót, stb. Usába több tengerit megszárítottak már mint amit a magyar valaha fog, ők mondják hogy a legolcsóbb szárítás. NEM bérmunkás meló, nem az van hogy folyamat hozzáj befelé a 22-es anyagokat váratlanul, meg kell tervezni, mikor aratsz, meg hogy tárolsz be, satöbbi. Ha pl szeptember 25-én beletettm volna a 18,2-es kukoricàt, amikor odakinn volt vagy 20+ fok, meg poolt az út, hidd el már száraz lett volna mire most leszedte a többség. A talaj meg 1 hónapja fellazítva. Az hogy másnál akkor még 25 volt a tengeri az ne az én hibám legyen, mindenki olyan fajtát meg termesztéstechnológiát, műtrágyaadagot választ, ami megfelel neki. Ha belefér, hogy jó évjáratban is csak oktober végén lehet egyáltalán belevágni, amikor már szopásgyanús a klíma is meg a talajmunka is, akkor eleve úgy kell készülni, nem meglepetés.
Kisebb volumenben egy mobil szárító jó lehet de fel kell készülni arra, hogy aratás nem fog haladni, napi 50 tonna kukorica kerül majd be a magtárba úgy, hogy kint 3 fok van az meg 30 fokos, télen majd lehet inasozni vagy áttárolni mert be fog indulni, de mindenképpen átjárkálni, gereblyézni a tetejét hogy a hőhidakat megtörjed.
Akinek csak pár hektár van, annak haladós lehet egy ilyen is, de annak pont nem éri meg, ahol már nagyobb a volumen de nem 2000 tonna, hanem mondjuk a fele, ott meg már az a gond, hogy túltesz a körülmény a mobil szárítón, de folyamatosat telepíteni meg nem éri meg, mert 20 év alatt sem térül meg.
Tudom, mert 10 évig volt mobil tornyunk, abból is a nagyobb fajta, ami már nem is mobil volt igazából, meg 6 szezont toltunk(illetve még tolunk) a mostani folyamatos üzeművel.
Mindegyik jó, egy szemszögből de amúgy meg egyik sem az.
Akármilyet épít az ember mindig kicsi, ami meg nem lett volna az arra nem volt fedezet, egyszerűen irreális beleugrás lett volna, főleg, hogy tároló sem lett volna elég mögötte. Egy magtár nem magtár ha szárítózik az ember, de még 3 sem, az a helyzet. Igaz nem is hittem volna, hogy van itt ennyi kukorica, korábban mondjuk nem is volt míg nem volt hová vinni, mert 50km-re furikázni megint csak bajos.
Szóval én azt mondom, ha van hová bevinni ésszerű távolságon belül, akkor had menjen a kombájn és hordani befelé ezerrel, utána meg mehet a talajmunka és kész is van az ember, nem pedig karácsonyig szárítani majd aztán keccsolni a földekkel, nem jó munkákat végezni...
Válasz bandigh #758. hozzászólásáraSzerintem ez teljesen nem járható út!!!
Itt ősszel mióta emlékezetem tudom, de még az öregek is!!!! egyszer volt olyan, hogy száraz kukorica. 2018-ban, mikoris 13-16 között jött be a java neki. Mert meleg volt ősszel. Előtte sem, azóta sem. Mindig mancs van, köd van, baxakodás van, látom a szárítón, hogy mit jelent amikor a relatív páratartalom 99,7%-on van.
Továbbá egy tisztító mindenképpen szükséges lenne elébe, mert hiába tiszta a kombájn alól az anyag, rengeteg liha és poros anyag kijön még a legjobb gépek után is, nem is gondolná az ember mikor látod a pótkocsin arany tisztának.
Válasz tajbor89 #757. hozzászólásáraSíktárolót, manitut, mobilszárítót mennyi takar be?
Ha így szárítod, akkor nem a november végi ködben kell lekinlódni, hanem amikor még jó idő van, meg meleg. Ebben az időben nyilván nem megy a dolog, csak ha adsz hozzá pár fok plusz hőt. Amúgy nem is kell sok, nehogy az alja túlszáradjon. A lényege inkább az, hogy fele áron megszárítod mint bérbe, aztán egyben tudsz majd értékesíteni, mondjuk 1000 forinttal többért. Kijön az valahol..
A mi éghajlatunkon ezzel a hideglevegős technológiával maximum konzerválni lehet télen át, aztán júniusra esetleg megszárad...
de ha értékesítésre termelsz és nem saját felhasználásra, akkor szerintem ez nem egy járható út.
A seedimexes árakat ismerve egy ilyen 3-400 m3-es silót nem takarna be 20 millió, de lehet hogy keveset mondtam. Engedélyeztetés alapozás is megvan 5 körül.
Válasz bandigh #755. hozzászólásáraAz csak szellőztetésre jó!
Válasz Gergő1220 #754. hozzászólásáraLehet olyanra gondol, ahol csak néhány csík van az alján a betonba téve, az más téma
Válasz Pont #752. hozzászólásáraEljut mindenhová ha egyenletes az anyagvastagság azért kell terményterítő.
Mindennek több oldala van ha áttárolással szellőztetsz akkor egy silónak mindig üresen kell állnia, és az áttárolással még nem szárítasz.
Válasz kolbász #732. hozzászólásáraEz bizony így működik a kis mobil szárítóknál.
de vígasztaljon, hogy most a nagyobb teljesítményű folyamatos üzemű rendszerek sem tombolnak, mindenhol csökkent teljesítménnyel dolgoznak a szárítók.
Megoldás: hűtősilót kell tenni mellé amibe két kohó kukorica belefér. Magyarul, esetedben 300 mázsás kapacitással, kieresztessz belőle egy kohóval, elkezded hűteni majd rá a másodikat és mire a harmadik torony leszárad addig ki tudod tárolni az előző kettőt. Műszakonként egy kohónyi időt nyersz vele, ami elég jó dolog azért.
A 25 fokos kukorica az a baj, hogy meleg. Ha nagyobb mennyiség van 2 méter felett tárolva akkor azt át kellessz inasozni ha jövő májusig tárolóban marad, de mindenképpen párszor átjárkálni a tetejét, hogy ne alakuljon ki hőhíd-ból eredő kicsapódás, ami megköti a tetejét kérgesre neki.
Válasz Gergő1220 #749. hozzászólásáraCsak ismételni tudom magam, hogy valamilyen szinten biztos működik a dolog, de azért az sem véletlen, hogy nem ilyet látunk mindenhol.
Nem értek hozzá, de a silószárítónál nem érzem ugyan úgy, hogy mindenhova el tud jutni a szárítólevegő, mint a hagyományos szárítóknál. Van mifelénk egy befújathatós tornyos telep, vész esetére vették, ha bedöglene az anyag. Nagyjából sosem használják, eleve 60 KW-os villigénye van, és sokkal olcsóbb, gyorsabb jobb, megoldás áthúzatni egyik toronyból a másikba.
Válasz Gergő1220 #749. hozzászólásáraAz ára az mondjuk igen vaskos ahogy látom, ennyiből betonozunk barátot egy fix rendszernek!
Válasz bandigh #748. hozzászólásáraNe is mond 17 morzsoltam szeptember közepén! Végül is kb 18-19 jött le 10 tonnás, nah most mindebből volt idén 12 Ha jövőre kb ugyanennyi vetés a terv! Csak ugye szeptember közepén ha levágom senki nem tudta volna fogadni, mert napra ment mindenhol, nekem sem volt szabad hely a tárolóban, nah meg meddig savanyítsam, míg valaki elkezd itt kukoricát szárítani! Egyébként Usankaban mellette van sok helyen a mobil gáztartály is, ami itt is lehet megoldás!
Válasz Pont #745. hozzászólásáraPéldául
Amúgy ezek nagyon nagy teljesítményűek nem olyan sok idő.
Válasz Pont #745. hozzászólásáraSzerintem nagyon is működne a dolog.. Idén is ha nem szívtam volna a fogam a 18,1 tengerivel, szeptember végén le lett volna vágva. Jobb lett volna
Ebbe meg nyugiban a magad csendességében pár nap alatt belevàgod egy kombájnnal, aztán mire leszeded, a víz egyrésze már oda is van. Ennél pont hogy előny, ha nem egy nap alatt vágod tele. Amúgy nem gázoznék, hanem van gázolajos hőlégfúvó, nem kell nagy teljesítményre gondolni, 2-3 celsiust ha emelsz a levegő hőfokán, az már doszt elég neki. Amíg vékonyabb a réteg, akkor tök gyorsan veszti a vizet. Ezért is jobb a nedves fajtát aljába tenni, aztán szépen tölteni felfelé. Odakinn valamilyen szinten muszájból is van ez, mert többszáz kilóméterre vannak a területek, aztán villany az van, szóval szépen csak árammal meg van oldva a dolog. Aztán tárolva is van miben egyúttal. Meg levegőztetve is. Jobb mint szívni a melegen 4 méter vastagon síktárolt cuccban birkozni a gabonainassal.
várnánk=vágnának
Válasz Pont #745. hozzászólásáraVolt eset kb vagy 20 éve akkor is volt már saját kombájn (514), porszáraz napra leszerződött, várnánk, nem fogadták ez így ment hetekig, szarrá ázott, máj közölték, hogy ha ők vágják bérbe akkor szállíthatják had ne mondjam tovább...
Válasz Gergő1220 #736. hozzászólásáraSzerinted mibe kerül egy ilyen betároló csiga? És a kombájnos sem várja meg míg erre rá csurgatsz. Nem azt mondom, hogy nem lehet megoldani, csak legalábbis anyagilag 5000 Tonna alatt nem éri meg. Amit a kolléga mond, hogy viszont nem kell senkihez sem alkalmazkodni, az viszont megfizethetetlenül jó...
Válasz Gergő1220 #743. hozzászólásáraAz a helyzet, hogy ha még a búza benn van szeptember végén akkor már szivacs mert naptár, meg kukit is betenni nem megy! Még műtrágya meg vetőmag meg... Ilyenkor elszabadul a pokol, mert van fedett hely, na nehogy már kinn legyen az ég alatt bármi is!
Meg azért keresgélnek mert próbálnám a legpraktikusabb dolgot kiválasztani!
Válasz A.I. #741. hozzászólásáraCsak mert ha már van elegendő tárolókapacitásod, csak a szárítás miatt silót építeni??
Válasz Gergő1220 #736. hozzászólásáraEmellett is ott virít a ventilátor, ami szellőztet, így gondolom ennek is rácspados az alja!
Válasz Gergő1220 #739. hozzászólásáraIdén lett készen igen, 20x50 de feles egy kollégával! Úgyhogy mondjuk 20x25
Válasz Gergő1220 #737. hozzászólásáraIdén saját tapasztalatból mondom megérte! Plusz költség a rakodás, mínusz az hogy fuvar tároló és föld között max 5 km nem pedig 20-30 km, jah mérlegnél 1 perc, nem egy óra a csúcsforgalomban! Tehát az lenne a legjobb véleményem szerint, ha már a 100 ha alatti gazdák is tudnának tárolni, akkor talán a nagyok is partnerként kezelnének minket, nem pedig... Mindehhez persze első a tárkapacitás, csak már látom, hogy ennek ezzel itt nincs vége.
Válasz A.I. #738. hozzászólásáraMost építettél tárolót?
Válasz Pont #735. hozzászólásáraSajnos itt ilyen árakon dolgozik mindenki! Már, ha vállalnak bérbe, vagy bagóért (ma konkrétan 50 Ft- költségek) megveszik és viríthatod a szárrítást is! Tárolni idei évtől magunknak tudunk, illetve mérni is! Így 30 év után elküzdöttük magunkat idáig.
Válasz Pont #735. hozzászólásáraAmúgy az igaz hogy alapvetően terményt tárolni már nem akkora üzlet mint 20 éve volt, Ma már sokkal több embernek van tárolója.
Válasz Pont #735. hozzászólásáraAkkor reális igazán ha amúgy is építenél silót. Szerintem már 2000 tonna körül reális. Ember ehhez nem kell. Meg fogadó garat sem Amerikában így tárolnak be:
Válasz A.I. #729. hozzászólásáraNem a legolcsóbban szárítottak neked, de nem is raboltak ki. 24.-es kukoricát kb. 100 e Ft leszárítani, ha mindent bele veszel. Ha évente megspórolsz 1-2 millió forintot, mikorra térül meg egy saját akármilyen szárító, ha ember is kell pluszba az el is visz mindent, de sok tíz KW kiépítése a villany a ventilátoroknak, gáz stb.. Fogadó garat, mérleg, mert akkor neked kell megraknod a kamionokat. Tárolás, adott esetben átforgatás, rovarirtás gázmesterekkel stb.. Szóval egy ismerősöm megbánta a saját szárítót, mint a kutya amelyik hetet kölykezett, pedig támogatás volt a java. 5-10 ezer tonna felett már nagyon megéri, mert nem arányosan nőnek a költségek....
Válasz A.I. #733. hozzászólásáraVan referencia valahol, popcornt szárítanak vele.
Kértem már egyszer árajánlatot, valami 30% ártöbblet rémlik , más sima szellőztetős rendszerhez képest.
Itt nagyobb teljesítményű ventillátorok kellenek, terményterítő a siló tetején, meg ügye a gáz cucc, plusz szenzorok vezérlő automatika. Ezek drágítják meg.
De ez csak a siló technika összehasonlítása nincs benne az alapozás,betonozás engedélyeztetés, gáztartály, költsége.
Ha azt is beleszámolod tulajdonképpen lehet hogy nem kerül sokkal többe.
Válasz Gergő1220 #731. hozzászólásáraEnnek utána fogok járni jövőre a forgalmazónál, meg valahol csak van tán referenciájuk és ha ott segítőkészek, akkor elmegyek és megnézem! Másik kérdés, hogy vajon mibe fájhat egy ilyen technika?
Válasz gcastle #719. hozzászólásáraCsá kukoricát milyen hőfokon kell szárítani ,90-100-110? A mag hőmérséklet mennyire állítsák,a kuki kb 22-24 a vízze,vissza hűteni meddig szoktátok.Mert ma próbáltuk 150q a szárító és 30 perc volt a töltés,a szárítás 5óra volt ,meg hűtöttem kb 30 percet mag hőmérséklet 25. Sokkalom ezt a szárítási időt a kuki 24 és volt igaz -1 fok volt mikor kezdtük ,ez így jó vagy segíts hogy hogy menne gyorsabban
Válasz A.I. #730. hozzászólásáraPersze hogy életképes! Pont az a lényege hogy nem rövid idő alatt kurva nagy hőmennyiséggel szárít hanem lassan alacsonyabb hőmérségletű levegővel. Sót tulajdonképpen nem is a levegő felmelegítése a cél hanem a szárítása, hogy a befúvott száraz levegő nedvességet vonjon el a terménytől.