Hirdetés
Fórum
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- OVP-20 régi szovjet gyártmányú magtiszítógép... új
- Szója termesztése új
- Napraforgó vetőmag új
- Epertermelés új
- Lucerna telepítése, termesztése új
- AKG támogatás új
- Agrártámogatások kifizetése új
Cikkajánló
346 hozzászólás
Sajnos én az utóbbi 20 évben nem láttam már.
Sajnálom.
Tyúkhúr. (Stellaria media L.Will.)
(Veronica Hederifolia L)
Veronika, borostyánlevelű, vagy repkény.
Válasz #39. hozzászólásra
Köszönöm!!!
Válasz #40. hozzászólásra
Valemelyik veronika faj.
Válasz #40. hozzászólásra
ez mi lehet?
Ez van sok a repcémbe.
Válasz #38. hozzászólásra
Nekem kelés előtt 0,5-0,7 kg Sencor + 1 l Dual Gold keveréke szokott beválni, állományban pedig a Bassagran meg bármely graminicid kellő hatást vált ki A kollégáim viszont a Titus-ra esküsznek
Parlagfű és fenyércirok ellen, burgonyában mivel érdemes és hatásos védekezni??? Szabadforgalmazású szerre gondolok. Sajnos tavaly sok problémát okozott.
Köszönöm...
Válasz #31. hozzászólásra
Itt a tanyán ennek írmagja sincs.
Tea az van a szekrénybe viszont......
Válasz #35. hozzászólásra
Üdv, igen beléndeknek is nevezik,szép napot.
Válasz #34. hozzászólásra
Felénk bilindök-nek mondják.
Csattanó maszlag (Datura stramonium)
Nekem csak így vannak meg a gyomok,nem tudok mást feltenni ha valakinek csírázáskori képei is megvannak szívesen veszem ha felteszi.
Válasz #32. hozzászólásra
Akkor miután fölKELsz kezdheted berakni,
Valahogy úgy kéne feldobni egy gazból sorozatképeket hogy keléstől magozásig.
Én egy olyan gyomnövényt szeretnék mutatni, ami nem olyan elterjedt, de felénk elég komoly gondokat okozott, főleg a száraz évekbe a kukoricában.
EZ a borsmenta.
Állományban nem lehet irtani, csak visszafogni.Nálunk a kalászos tarlón totál gyomirtás + lazítózás. Ez elég jól kivitte, bár a totál gyomirtó után 4 héttel is még halvány zöld volt.
Fenyércirok (Sorghum halepense L. Pers.)
ÉLETFORMÁK
Raunkier rendszere az alap, Ujvárosi által átdolgozva és részletezve. Az életforma a kedvezőtlen körülményekhez való alkalmazkodást jelzi.
I. Egyévesek (planta annua, THEROPHYTA) jelük: T vagy Th. A kedvezőtlen időszakot mag alakban vészelik át, ez lehet a téli hideg, vagy a nyári szárazság. A felosztás további alapja, mikor csíráznak, kelnek, és mikor érlelnek magot.
T1 - Ősszel csiráznak- tavasszal magot érlelnek, a tőlevélrózsa telel át. Kora tavaszi, áttelelő egyéveseknek is nevezzük a csoportot, sekélyen gyökereznek, a szárazsághoz alkalmazkodtak. Fényigényesek, a csirázási hőmérsékleti optimum 10-12, 14 °C. Mediterrán területekről és Ázsia forró pusztáiról származnak.
Valódi Tl csoport: Holosteum umbellatum, Thlaspi perfoliatum, Veronica polita, Veronica hederofolia, Veronica triphyllos, Lamium purpureum, Arabidopsis thaliana. Év közben még kellő csapadék hullása esetén sem kelnek, egy csírázási periódusuk van évenként.
Több csírázási periódusuk van a lehulló csapadék után tömegesen kelnek:
Stellaria media, Capsella bursa pastoris, Veronica persica, Lamium amplexicaule, Anthriscus cerefolium, Poa annua, Senecio vulgaris Cohen, Holliady Jensen. Solymosi szerint a rezisztens biotípusoknak nem egy, hanem 2-3 csirázási maximumuk van, pl. Senecio vulgaris. Ez a megállapításuk a más életforma csoport tagjaira is vonatkozik.
Fagymentes téli napokon is fejlődnek. A talaj herbicidekre érzékenyek, a felső rétegből gyorsan felveszik a vegyszereket. Lebomláskor elsőnek kelnek. De! Kelhetnek a felső rétegből akkor is, ha abból a herbicid csak kimosódott az alsóbb rétegekbe, ezért jelzőnövényekként is tekinthetjük őket. Előfordulásuk: őszi gabonavetésekben, repce, szőlő, gyümölcs, lucerna, főleg újtelepítésű, táblaszéleken, ahol jobbak a fényviszonyok.
T2 - Ősszel kelő nyár eleji egyévesek. Ősszel vagy tavasszal csíráznak, nyár elején érlelnek magot, tipikus un. gabona gyomok. Optimális csírázási hőmérsékletük igen alacsony, 4-8 °C. Kettős alkalmazkodásúak, hosszabb életűek, gyökérzetük erősebb, így nagyobb szárazságot is elviselnek. A telet csíranövény és mag alakban egyaránt átvészelik. Papaver rhoeas, Centaurea cyanus, Consolida orienlalis, Consolida regalis, Bromus fajok, Scleranthus annuus, Agrostemma githago, Matricaria chamomilla, Anthemis austriaca, Anthemis arvensis, Galium aparine, Bifora radians, Adonis aestivalis, Rununculus arvensis, Alopecurus myosuroides, vicia fajok, Apera spica venti.
T3 - Tavasz végén csíráznak és nyár elején vagy ősszel érlelnek magot. Optimális csírázási hőmérsékletük 8-14°C. Egyformán védekeznek a téli hideg és a nyári szárazság ellen. Tavaszi gabonagyomok, közel állnak a T4-hez, de a kapásokban, így a kukoricában is tömegesek. Sinapis arvensis, Raphanus raphanistrum, Avena fatua, Sisymbrium (Descurainia) sophia, viola arvensis
Gyökér herbicidek hatására a T2 és T3 csoport szinte teljesen eltűnhet, a levélen át felvehető készítményekkel szemben több toleráns, rezisztens faj is van. A dinitro anilin csoporttal szemben pl. a keresztes virágú gyomnövények toleránsak.
T4 - Tavasszal kelnek, nyár utolján érlelnek magot, un. nyárutói egyévesek. Optimális csírázási hőmérséklet: 18-30 °C. A T1 csoport ellentéte, a nyári szárazságot jól elviselik, sőt igénylik, de a legkisebb hidegre is elfagynak, a 0 °C-ot sem viselik el. A tél ellen mag állapottal védekeznek.
Hibiscus trionum, Amaranthus retroflexus, Amaranthus chlorostachys, Trifolium arvense, Chenopodium album, Chenopodium hybridum, Stachys annua, Polygonum lapathifolium, Polygonum persicaria, Bilderdykia convolvulus, Ambrosia elatior, Solanum nigrum, Datura stramonium, Erigeron canadensis, Matricaria inodora, Echinochloa crus galli, Setaria glauca, Setaria viridis, Xanthium italicum, Galinsoga purviflora, Sonchus oleraceus, Sonchus asper, Lactuca serriola, Portulaca oleracea, Salsola kali, Panicum miliaceum.
II. HT - HEMITHEROPHYTA (kétévesek, planta biennis). Az első évben csak tőlevélrózsát fejlesztenek, a generatív szervek csak a második évben fejlődnek ki. Van egyéves alakjuk is. Tavasszal későn kelnek, nyáron még felerősödnek, nagy tőlevélrózsát és erős, raktározó gyökereket fejlesztenek. A magérleléshez szükséges erőt hosszabb ideig gyűjtik, s még a nagy nyári szárazság előtt érlelnek magot. Az egyik telet mag, a másikat levélrózsás alakban élik át. Életükben egyszer virágoznak és teremnek, majd elpusztulnak. Pl. Carduus nutans, Arctium lappa, Daucus carota, Melilotus officinalis. Előfordulásuk: főleg parlagokon, legelőkön.
III.Évelő növény (planta perennis): Áttelelő szervek a talajban vagy a vízben.
GEOPHYTA. Az áttelelő szár vízszintes, tarack vagy rhizoma, rajta rügyek vannak, melyek a növény terjedését szolgálják. A legnehezebben irtható növények.
G1 - Rizómás vagy tarackos fajok, de nevezték szártarackos fajoknak is. Feladata a raktározás is, a tarackon csomók vannak, pikkelylevelek, mely alatt rügyek találhatók. Követik a nedves talajt, a tarackok emeletes elhelyezkedésűek.
Equisetum arvense, Achillea millefolium, Tussilago farfara, Sonchus arvensis, Sorghum halepense, Polygonum amphibium, Urtica dioica, Agropyron repens, Cynodon dactylon, Phragmites communis, Calamagrostis epigeios.
G2 - Gumós fajok, a földbeli szár a raktározásra módosult, helyenként megvastagszik, s a közbülső részek évenként elpusztulnak (orsó alakú gumó). A Mentha fajokat sorolja ide Korsmo. Ujvárosi a köztes rész elpusztulását nem tapasztalta. Irtásuk nehéz.
Pl. Stachys palustris
G3 - Több elnevezést is találunk, pl. szaporítógyökeres fajok, gyökértarackosak vagy tarackszerű gyökerű fajok. A főgyökéren és a gyökérágakon is találhatók járulékos és rejtett rügyek, s a gyökér minden részéből képes új növényt fejleszteni, a hajtás 50-60 cm-ről is kihajt. A rügyek elhelyezkedése rendszertelen, vagy mindenütt találhatók, vagy csak a talaj felső rétegében. A gyökerek mindig lehatolnak a nedves talajrétegekig. Gyors elszaporodásuk miatt jelentősek, kevés faj ér el gyakran nagy borítást. Föld alatti részeik raktároznak is. Convolvulus arvensis, Lepidium draba, Rubus caesius, Cirsium arvense, Calystegia sepium.
G4 - Hagymás fajok, melyek hagymával vagy sarjhagymákkal terjednek. Jelentőségük kicsi, megjelenésük általában a rossz talajművelésre, a talajmunkák elmaradására utal. Pl. Ornithogalum, Gagea, Muscari comosum
HEMIKRYPTOPHYTA. Az áttelelő szerveik függőlegesek, a talaj felszínén tőlevélrózsa van, vagy a talajban nem mélyen helyezkednek el. Általában vegetatív úton, önállóan szaporodni nem képesek. Az egész csoport jelentéktelen a szántókon, megjelenésük általában a mérsékelt talajmunkára, vagy elmaradására utal.
H1 - Bojtos gyökerűek. Sem a föld feletti, sem a föld alatti rész nem képes szaporodni, a gyökéren nincsenek járulékos rügyek. Pl. Caltha palustris, Lolium perenne, Ranunculus acer.
Nedves réteken fordulnak elő, az angolperje pillangósokban, szőlőben is.
H2 - Indás évelők. Ez a föld feletti szaporodó képesség kisebb a Geophyta csoport tagjaihoz képest. A földön fekvő szár a csomókon legyökerezik és levélrózsát fejleszt. Trifolium repens, Rununculus repens, Poa trivialis, Potentilla anserina
H3 - Karógyökerűek, melyek feldarabolva szaporodásra képesek. Rügyeket ill. rejtett rügyeket viselnek, némelyik csak a feldarabolás után fejleszt rügyet. A talajmunkát mégis rosszul tűrik. Coronilla varia, Falcaria vulgaris, Symphytum officinale, Taraxacum officinale, Cichorium intybus, Rumex crispus, Melandrium album.
H4 - Karógyökerűek, melyek feldarabolva sem képesek szaporodásra. A karógyökéren nincs rügy. A szántóföldön nem életképesek, megjelenésük a rossz talajművelés jelzője. Ononis spinosa, Eryngium campestre, Reseda lutea.
H5 - Ferde rhizomások, melyek feldarabolva szaporodnak, de gyakran elpusztulnak. A gyökértörzs rövid, a rügy a csúcson található. Althaea officinalis, Plantago lanceolata, Plantago maior, Artemisia vulgaris, Chrysunthemum vulgare, Chelidonium maius.
Ch - Chamaephyta - félcserjék, törpecserjék, a szár 10-30 cm, pl. Thymus fajok
Ph - Phanerophyta - fák, Rosa gallica.
Válasz #14. hozzászólásra
Neked is van? A franc esne belé, nem egyszerű eset. Én sima 2,4 d-vel szoktam lepörkölni, de sajnos nem tartós megoldás, most hallottam, hogy 1 liter/ha bromotril + 1 liter/ha tomigan keverékével jól lehet védelkezni, de én is idén próbálom először.
Válasz #22. hozzászólásra
tavaly német gazdák voltak nálunk farmot nézni, és az egyik föld szélén látták a kendert... Volt is nagy érdeklődés, hogy az mi????
De mikor elárultam nekik, hogy előbb kapnának füstmérgezést, mint bekábulást, már lebiggyedt a lelekesedásük...
Ha valakinek akad egy kis vadkender akkor bizniszelhetünk
Válasz #20. hozzászólásra
Nem is vettem annak,de itt a környéken Mari néni ezeken a neveken ismeri... szerintem tájegységenként lehet más elnevezése is,írjatok ha tudtok.
Válasz #18. hozzászólásra
nem kötözködésnek írtam, csak leírtál egy növény nevet, majd utána zárójelbe egy másikét, és végül magyarázatnak egy harmadikét...
egy kicsit nagy volt a kavar...
Válasz #14. hozzászólásra
Sült marhaszelet mellé köretnek,párolva állítólag kiváló...
Válasz #17. hozzászólásra
Én azt ÍRTAM,hogy parlagfű,de itt vadkendernek ,szentkirályi gaznak mondják..
Válasz #15. hozzászólásra
de meg ne keverj senkit, mert a kép amit beraktál, az a parlagfű (ambrosia elatior), de véletlenül sem vadkender (cannabis sativa), ami egy teljesen külön növény, még csak nem is hasonlít a parlagfűre...
Így néz ki:
Válasz #15. hozzászólásra
Ez naprában a legszebb :)))
Csicsóka gondom van egy táblámban ,most kukorica lesz benne ,valami megoldást tudtok ajánlani?
Válasz #11. hozzászólásra
Addig is élvezd maximális morális támogatásomat az ötletedért
Válasz #11. hozzászólásra
Igen a kis sziklevelesen ha feltöltjük a képeket azzal sokat segíthetünk szerintem!
Köszönöm, folytatom csak egy kis időm legyen,de lehet mire mindent feltöltök nyugdíjba megyek.
Válasz #5. hozzászólásra
Qrva jó ötlet a topic!
Ez pedig az a növény ami nekünk a legtöbb problémát okozta eddig.
Igazán hatásosan a mondákkal ellentétben tövestül csak a KLOPIRALID- hatóanyag irtja!!!
Búzában: a COLOMBUS EC , LONTREL , és hasonló hatóanyag AMINOPIRALID -al a GENIUS vagy TALTOS is hatásos lehet . Említésre érdemes még az MCPA -hatóanyag is!
Kukoricában: COLOMBUS EC , LONTREL , GALERA...
Repcében:GALERA,LONTREL,IKARUS...
A többi hatásosnak mondott hatóanyag(ilyen pl.:a 2.4D hatóanyag) , csak átmeneti megoldást nyújt a gyökereket nem pusztítják , nagyobb foltok esetében részleges megoldást nyújtanak csak!!!
Jó ötlet! Csak így tovább!
Disznóparéj karcsú (Amaranthus cholorstachys Willd.)
Disznóparéj fehér (Amaranthus albus L.)
Foltos bürök (Conium maculatum L.)
Mezei aszat. (Cirsium arvense L. Scop.
Válasz #2. hozzászólásra
Üdv,köszönöm.
Remélem mások is segítenek létrehozni.
Válasz #1. hozzászólásra
Üdvözlöm a kezdeményezést!
Biztos sokan fogják olvasni. Talán egy-egy gyomot nem is kellene ilyen részletesen leírni, viszont ha képek lennének a különböző fejlettségű állapotáról azt könnyebben fel lehetne ismerni.
Üdv Mindenkinek
Úgy tapasztalom hogy hiányzik a fórum témák közül a gyomokkal foglalkozó, mely képekkel illusztrálva, nagyon sok gazdatársnak adna segítséget, főleg a fiataloknak , de sokszor az idősebbeknek is.
Elmondom miről van szó:
Sokféleképpen hívják a gyomokat tájanként is, egy példa,
nálunk vadpaprikának nevezik a keserűfű (Polygonum persicaria)-t de ha beírod a rendszertani nevét azonnal fogja tudni mindenki miről is van szó.
Gondolom van egy pár növényvédős is az Agroinformosok között akik tanácsot tudnak adni problémák esetén.
Elkezdem, valaki meg folytatja.
Echinochloa crus-galli. (L.) Beauv. (Kakaslábfű)
Magyar elnevezése az angolszász fordításból ered: kakassarkantyú
Szinonima
Panicum crus-galli (L.). Panicum crus-galli L. var. mite Pursh, Pennisetum crusgalli (L.) Baumg.
Más elnevezés: Barnyard millet (Australia), water grass (USA), cockspur grass (Dél-Ausztrália), song chang (Vietnam). Huehnerhirse, Hühnerhirse (German); Cockspur (UK)
Megjelenés
Egynyári, robusztus, pázsitfűféle. Vastag lapított szárak, mely fészekszerűen körülöleli a tövet. Magányosan, egyesével fejlődik, de a korábbi magokból (előző évi) kikelő füvek kisebb egybefüggő telepeket is képezhetnek.
Levélzet: Kedvező körülmények között egy-egy szár elérheti 100 cm-t is. Bütykeinél megtört irányú szárak. A levelek száröleléssel egybefonják a szárat. A szártőnél, illetve a szár alsó része bíborvörös színű. Ezzel elég jól beazonosítható a növény. Vastag durva erőteljes levelek 5-8mm széles.
Virágzat: kalászos, a kalászkák 3-4 mm hosszúak, nagyon tömött fürtvirágzat, melyek gyakran elágazó; füzérvirágzat sűrű és egyenes A virágok pár nap alatt elvirágoznak és a magok igen rövid idő alatt szétszóródnak. Magok: nagyon gyors csírázás 8 nap. Gyors fejlődés.
Kromoszóma szám: 2n=36, 42, 48, 54, 72
Előfordulás
Az egész világon megtalálható (2.500 m szintmagasságig) durva gyomfű, főleg a megművelt területeken jelenik meg. Elterjedése Ázsiából származó rizsmagoktól ered.
Hazánkban június vége július elején jelenik meg. Gyors fejlődése következtében hamar csíraképes magokat nevel.
Talajigény
Bármely talajtípuson nagyon hamar megered. Nagyon jól alkalmazkodik a tápanyagban szegény még a rosszabb vízellátású körülményekhez is. Nagyon kedveli a napos nedves, vízzel teli, iszapos, agyagos, tavak partjait mély fekvésű rétek, legelők talajtípusát is.
De mégis leginkább elterjedését a helytelen fűkezeléssel magyarázható.
Megjegyzés
Nagyon jól alkalmazkodik az alacsony nyíráshoz is, mert ahogy elveszti a magasabb szárait, leveleit, úgy a tönkből kigyomlálva, vagy teljes terület totális gyomirtásával írtható ki.
További fajok 22 db
Echinochloa caudata
Echinochloa colona
Echinochloa crus-pavonis
Echinochloa crus-galli (Közönséges kakaslábfű)
Echinochloa crus-galli convar. frumentacea (Tatárköles)
Echinochloa elliptica
Echinochloa esculenta
Echinochloa frumentacea
Echinochloa macrocarpa
Echinochloa muricata
Echinochloa oryzoides
Echinochloa phyllopogon
Echinochloa polystachya
Echinochloa pyramidalis
Echinochloa stagnina
Echinochloa telmatophila
Echinochloa walteri
stb.