Hirdetés
Fórum
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése új
- Őszi mély és középmély szántás vagy forgatás nélkül művelni??? új
- Műtrágya árak új
- AKG támogatás új
- Húsmarhatartás a Kárpát-medencében új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Grubber új
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Figyelem! Így alakul 2024-ben a mezőgazdasági biztosítások támogatása
Típustól függően 40-70 százalékos támogatásra lehet számítani.
456 hozzászólás
Válasz #155. hozzászólásra
Várni a csodakormányunk állitólagos intézkedésére
Nem az integrátor a fontos hanem a tények .Mit lehet tenni?????
Válasz #153. hozzászólásra
Melyik integrátor?
Fedezetvásárlást követel az integrátor ahova leszálitottam a kukoricát , vismajor igazilásom van, de ö állitólag tovább szálitási szerződése van mit tudok tenni??????
Válasz #150. hozzászólásra
Benne van a közleményben: Magyar Fejlesztési Bank.
Válasz #146. hozzászólásra
takszövetkezetet próbáld meg idén ők voltak a legnormálisabbak és gyors is
Kedves tojásos ezt a közleményt énis olvastam de nemtudom melyik bank finanszirozza???
Válasz #148. hozzászólásra
Volt, de inkább kétszer, mint egyszer sem.
ha volt már bocsi
A Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kedvezményes forgóeszköz hitelfelvételi lehetőséget hirdet - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
A Kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium segíteni akar azoknak a gazdáknak, akik az év második és harmadik negyedévében a katasztrófa- és elemi károk – árvíz, vihar, belvíz, jégeső, fagy stb. – miatt súlyos helyzetbe kerültek, vállalkozásaik ellehetetlenültek, további mezőgazdasági tevékenységük folytatása is kérdésessé vált.
A természeti csapással sújtott gazdaságok száma meghaladja a 26 ezret, a károsodott mezőgazdasági területek nagysága pedig a 790 ezer hektárt a nemzeti kárenyhítési rendszerbe történt kárbejelentések valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz érkezett vis maior bejelentések alapján. A gazdaságok jelentős része oly mértékben károsodott, hogy állami beavatkozás nélkül további működőképességük kérdésessé vált.
Az MFB Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramból a mezőgazdasági termelők kedvezményes, éven túli forgóeszköz hitelt vehetnek fel, amelynek keretösszege összesen 6 milliárd Ft.
Hitelkérelmet a vis maior igazolással, vagy az agrárkár enyhítő juttatásra vonatkozó igazolással rendelkező mezőgazdasági termelők nyújthatnak be.
A konstrukció kedvezményes, méltányos és arányos. A hitelre a mezőgazdasági termelők a károsult mezőgazdasági területük nagysága, valamint az elhullott állatok /szám, fajta, kor, nem szerint kiszámolva/ alapján jogosultak.
A hitelösszeg ügyfelenként szántó és legelő után legfeljebb 200 000 forint hektáronként, ültetvény után legfeljebb 500 000 forint hektáronként, állatok után legfeljebb 200 000 forint.
A hitel összege 1 - 50 millió forint között lehet.
A hitel futamideje maximum 5 év, amelybe az 1 év türelmi idő is beletartozik. A forinthitel kamatának mértéke jelenleg mintegy 6%. A hitelekhez az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezessége, mint fedezet kapcsolódhat.
Hitellehetőséget keresnék én is melyik az azegy bank?
Válasz #144. hozzászólásra
Nekem a "méhecskésnél" mondta az ismim,hogy lesz vmi jó (6%),de bővebbet még nem tud,majd szól,ha kirajzolódik minden.
Eddig egy bankot találtam mely foglalkozik, az új hitellel, ha tud valaki mely bankok foglalkoznak vele, minél előbb ossza már meg velünk.
Válasz #130. hozzászólásra
Ptk. 281. § (2) Az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást - biztosíték hiányában - megtagadhatja, ha
a) a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával időközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart;
b) a másik fél vagyoni viszonyainak időközben bekövetkezett jelentős megromlása folytán a viszontszolgáltatás veszélyeztetve van;
c) a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezethiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn.
(3) A szolgáltatás megtagadására jogosult fél elállhat a szerződéstől, ha a biztosíték nyújtására megfelelő határidőt szabott, és az eredménytelenül telt el.
Ez az ún. "visszatartási jog". A további beszállítás megtagadható, ha a korábban teljesített áru ellenértékének megfizetésével a másik fél késedelembe esik.
Válasz #140. hozzászólásra
Egyébbként még nem adtam fel,
1 biztos a fedezetvásárlást felejtsék el
2 jövöre sz*rt sem veszünk tőlük
3 ha mégegyszer valaki adásvételit nyom az orunk alá, az lesz rá a válasz, hogy törölje fényesre vele a valagát.
Válasz #140. hozzászólásra
Sajnos a szerződésben a ragaszkodik a céghely szerinti bírósághoz, amivel szerintem az ügyvégei le vannak spanolva.
Válasz #137. hozzászólásra
Na, ezt hívják a joggal való visszaélésnek (amit egyébként a törvény szintén tilt). Adásvételi szerződés kötése esetén még a megtévesztés sem kizárt, hiszen a felvásárló nyilvánvalóan tisztában volt vele, hogy magad termelte termény értékesítésére szerződtél. Éppen ezért egy perben a bíróság nem valószínű, hogy elfogadná ezt az érvelést.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az agrárkár-enyhítést szabályozó rendelet, november 10.-ei hatályba lépéssel, két ponton is módosult.
A korábbi 10 nap helyett a termelő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett jégeső-, belvíz-, téli és tavaszi fagykárt, a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az MgSzH illetékes területi szervéhez.
A rendeletben történt másik változás a belvízkár meghatározásához kapcsolódik.
Az új fogalom szerint belvízkárnak számít az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízelborítás miatt
a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása, vagy a termésképzésre alkalmatlan növények számának aránya) meghaladja az ötven százalékot;
az ültetvényekben okozott kár (a kipusztult, vagy a termésképzésre alkalmatlan, illetőleg a csökkent termőképességű növények tőszámának aránya) meghaladja a tíz százalékot.
A káreseményeket továbbra is az MgSzH által közzétett nyomtatványon lehet bejelenteni, melyet az alábbi linken érhetnek el:
Válasz #137. hozzászólásra
Még most is szét lehet nézni a határba milyen rossz a helyzet,csak hát el kell hagyni az íróasztalt, vagy addig elfoglalja valaki attól félnek?
A GN, az MVH-felé benyújtott területalapu, nem elég bizonyíték?
Válasz #136. hozzászólásra
Elküldtem én is a levelet,hogy nemtudom teljesíteni,és a válasz az volt,:mivel az adásvételi szerződésbe nem volt feltüntetve,hogy egy adott területen termelem,és adom el,ezért nem veszik figyelembe.
Válasz #134. hozzászólásra
Hogy vis maior esetén ne lehessen fedezetvásárlásra vagy kötbérfizetésre kötelezni, ezt a jelenleg hatályos törvények is biztosítják:
Ptk. 200. § (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
Ptk. 246. § (1) A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis.
Ptk. 289. § Ha valaki fajta szerint meghatározott maga termelte dolog szolgáltatására kötelezi magát, de azt egészben vagy részben nem képes szolgáltatni, nem köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól beszerezni. Ez a szabály a szerződésszegésért való felelősséget nem érinti.
Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítása abban lehet előrelépés, ha tisztázza az eljárásjogi kérdést, hogy a gazda hogyan tudja igazolni, hogy a nem teljesítésért nem felelős: "A javaslat arra is kitér: elegendő, ha a vis maiorra hivatkozó termelő a szükséges igazolásokkal együtt értesíti a másik szerződő felet erről a körülményről."
De amin ez a módosítás sem fog változtatni: "Jogvita csak akkor keletkezik, ha az vitatja a termelő állítását." Tulajdonképpen most is ez a helyzet. És a gazdák azért, hogy legalább a pénzük egy részéhez minél gyorsabban hozzájussanak, nem mernek bíróságra menni az igazukért.
Válasz #134. hozzászólásra
Piros pont nekik! Vegre foglalkozik valaki a parasztokkal!
valami mezőgazdasági bizottságon átment a módosító javaslat és a héten vagy jövő héten kerül a parlament elé. tehát módosítják az agrárpiaci rendtartásról a törvényt. nem kötelezhetnek kötbér és fedezetvásárlásra a módosítás után ha igazoltan nem tudsz teljesíteni..
Válasz #132. hozzászólásra
Mi volt ?
Csak a Jakab utolsó mondatait hallottam,hogy a parlament tárgyalni fogja a fedezetvásárlások ügyét...
nézzétek az M1-et
Válasz #129. hozzászólásra
A gond az,hogy ebben is csak a terményértékesítési szerződés van,nem az adásvételi.
Nekem búzára. szójára,kukoricára,is lett kötve adás-vételi szerződésem,még febr,márc,-hónapban.A búzát rendje,módja szerint le is szállitottam,de a vételárra még a szerződésben válalt 30 bankinapontúl sem fizetett kénytelen voltam bizományos árúval kompenzálni amit jó nagy áron számoltak,igaz.hogy majd jövőévre meg lesz az összes nyövényvédőszerem.De van ismerősöm akinek a mai napig nem fizették ki a leszállitott búza felvásárlási árát 60 bankinap is eltelt.Információim szerint a kft fizetési gondokkal küzd.Hogy bizhatnék ezzek után abban,hogy a többi leszállitott terményemet kifogják fizetni,és mikor? Amig ezt apár sort irtam döntöttem szerződés ide vagy oda aki fizet az vihet.
kft
Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását kezdeményezte három kormánypárti képviselő azért, hogy a termelők vis maior esetén ne legyen kötelesek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására. A javaslat semmissé tenné az olyan szerződéses kikötést, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (azaz vis maior) miatt képtelen termelő köteles a hiányzó terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani.
E kikötés semmissége a szerződés egyéb rendelkezéseinek érvényességét akkor sem érintené, ha a felek máskülönben nem szerződtek volna – mondja ki fideszes Jakab István és Font Sándor, valamint a kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás indítványa. A törvényjavaslat a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a korábban megkötött szerződések esetén is alkalmazni kell a hatálybalépés után esedékessé váló szolgáltatások tekintetében.
Az indítvány indoklásában az előterjesztők rámutatnak, hogy a Magyarországot idén sújtó rendkívüli időjárási körülmények miatt a mezőgazdasági termelőket 100 milliárd forintos nagyságrendű kár érte, az árvíz, a belvíz és a jégverés sok helyen megakadályozta a termés időben történő betakarítását, illetve részben vagy egészben megsemmisítette azt. Mindez szerintük felszínre hozta a mezőgazdasági termények piacán érvényesülő szerződéses rendszer ellentmondásait.
A kormánypárti képviselők hangsúlyozzák: a termelőket piaci körülmények számos esetben olyan terményértékesítési szerződések aláírására kényszerítették, amelyek egyes rendelkezései a jó erkölcsbe ütközőnek minősülnének egy perben. E szerződések ugyanis fedezeti vásárlásokra kötelezik a termelőket olyan esetben is, amikor a szerződött terménymennyiség vagy annak egy része a termelőnek fel nem róható okból nem termett meg.
A képviselők javaslatukban abból indulnak ki, hogy az elháríthatatlan külső ok miatti kockázatokat, veszteségeket a terménypiac összes szereplőjének viselnie kell, e kockázatok kizárólag a termelőkre hárítása „a társadalom által elítélendő, és így a jó erkölcsbe ütközik”, ami megalapozza a kikötés semmissé nyilvánítását. Mindez azonban nem eredményezne teljes mentesülést a szerződéses kötelezettségek alól. Amennyiben a termelőt csak a termények egy részén érte vis maior kár, a szerződésben foglaltakat arányosan teljesítenie kell. Ha ezt elmulasztja, jogszerűen kötelezhető fedezeti vásárlásra – idézi előterjesztést az MTI. A javaslat arra is kitér: elegendő, ha a vis maiorra hivatkozó termelő a szükséges igazolásokkal együtt értesíti a másik szerződő felet erről a körülményről. Jogvita csak akkor keletkezik, ha az vitatja a termelő állítását.
Forrás: agromonitor.hu
sziasztok olvasom a hozzászólásokat.Mivan akkor ha odaszállitom a búza terményt,és a szerzödési feltételeknek megfelelöen a banki 30 nap fizetési felszólitás ügyvédileg megkülve.Mégsem fizet,de a többi szerzödésre pl:kukorica igényt tart, de én már nem bízom benne ,és másnak adom aki csönget.
Helo
Válasz #119. hozzászólásra
Nagyon szomorú, hogy a pénztelenség miatt a gazdákat rá tudják kényszeríteni arra, hogy ne érvényesítsék a jogaikat. De amíg senki sem vállalja fel a pert, addig ez nem is fog megváltozni!
Balogh József a gazdák védelmében:
„Tud-e segíteni a szaktárca azoknak a gazdálkodóknak, akik a viszontagságos időjárási körülmények miatt nem tudták határidőre betakarítani a termésüket, és ennek következtében a felvásárló cégekkel előre megkötött szerződésekben foglaltakat önhibájukon kívül nem tudják betartani?#8221; – tette fel a kérdést Bács-Kiskun megye 4. sz. választókerületének országgyűlési képviselője.
Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában többek között az alábbiakról tájékoztatta Kunszentmiklós és térsége országgyűlési képviselőjét:
„A polgári jogi szerződések kapcsán figyelemmel kell lenni a hazánkat sújtó rendkívüli időjárási körülményekre . A tárca álláspontja szerint a vis majornak minősülő káresemények súlya és jelentősége olyan mértékű, amely az érintett termelők vonatkozásában a termés megsemmisülése esetén megalapozhatja a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó rendelkezések alkalmazását. (…) A felvásárlási és szállítási szerződésekben szereplő kötbérkikötés jogalapja megkérdőjelezhető, hiszen a Polgári Törvénykönyv alapján kötbérfizetési kötelezettség abban az esetben állapítható meg, ha a kötelezett – olyan okból amelyért nem felelős – nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. (…) A kötbér-fizetési kötelezettség megállapításához tehát nem elegendő, hogy a kötelezett ne, vagy ne szerződésszerűen teljesítsen, hanem az is szükséges, hogy a nemteljesítésért, illetve a késedelmes vagy hibás teljesítésért vétkes legyen. (…) Tekintettel arra, hogy az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bekövetkezése senkinek sem róható fel, ezért a gazdálkodókat nem terheli kötbérfizetési kötelezettség”.
A vis maior esetekben való kötbérfizetési kötelezettség alóli mentesség ha megoldást nem is, de enyhítést mindenféleképpen jelent a természeti károkkal sújtott gazdák problémáira.
Válasz #121. hozzászólásra
Értett a mezőgazdasághoz, én mindkét G betűssel megvoltam elégedve az elmúlt húsz évben.
Válasz #122. hozzászólásra
Addig megoldják azt is, hogy 4 év múlva nem kell eldönteni semmit !!!!!!
Felénk az a helyzet,hogy amit nem tudtál beszállítani az idén azt jövőre kell beszállítani a szerződött áron.
Napránál igaz.
Válasz #121. hozzászólásra
4 év múlva lehet kijelentené,de már késő lesz.
Az a kibaxott nagy helyzet a kormányzat részéről, hogy beszari mind és nincs aki kiálljon mellettünk és ki merje azt mondani amit legalább 50.000 gazda vár, hogy az egész országban Vis Maior van !!!!!!
Innentől kezdve lehet találgatni, hogy vajon miért nem merik ezt kijelenteni.....................na vajon miért !!!!?????
Nem akarom az előzőeket fényezni de Gráf jobban mellénk állt...........
Válasz #119. hozzászólásra
Bingó valahol az utsó mondaodban van a szomorú igazság.
Válasz #118. hozzászólásra
Akkor mit lehet tenni ha beszállítottam a megtermett mennyiséget, és a többin jogvita van????
Megteheti a felvásárló azt, hogy amíg megy a per addig nem fizet semmit, mert azt mondja, hogy várjuk ki a per végét. lehet, hogy 50-50 % ban leszünk pervesztes és pernyertes felek, és ennek alapján lekompenzálja a neki járó kötbért stb.-t a bent lévő árúalapból......sokkal előrébb nincs a paraszt, ha 3 évig egy kanyi vasat sem lát.
Én is így jártam. Volt fedezeti vásárlás a szerződésemben. Azt nem érvényesítették, de kiszámlázták a rájuk eső kötbér felét. Mert ők is tovább szerződték.
Nehezményeztem ezt, és akkor azt mondták válasszak fedezeti vásárlás vagy kötbér 15 %a????
Viszont én folyamatosan jelentettem nekik, hogy mi kár érte a vetésemet.
Tehát a hiányzó mennyiséget ők, még tudták volna pótolni mondjuk júliusi áron.
Erre azt mondta, a nagyfőnök, hogy ok, menjünk bíróságra, de amíg a per tart, addig innen se ki se be semmi.....zálogjogot formál a bevitt árumra...Magyarul lehet, hogy igazam van de b.szhatom...
Válasz #116. hozzászólásra
)
Hát igen, a bíró "faktor" minden perben benne van.
De miért te akarsz perre menni, amikor a felvásárlónak van követelése veled szemben? A sorrend az, hogy először jön a fizetési meghagyás, ami ellen 15 napon belül ellentmondással lehet élni, így perré alakul. A felvásárló a felperes, ő fizeti a perilletéket. Neked azt kell bizonyítanod, hogy te a magad termelte terményre szerződtél és a nem teljesítés neked nem felróható. Persze hasznos lenne, ha ebben a sok gazdát érintő helyzetben az érdekképviseletek jogi képviselettel, jogi tanáccsal segítenének. (De a MAGOSZ honlapján a legfrissebb hír, hogy "A HP akadályozza a magyar gazdák pénzhez jutását".
A felvásárló fedezetvásárlása teljesen okszerű, hiszen ő nem hivatkozhat vis maiorra, ő köteles a továbbértékesítési szerződésében a hiányzó mennyiséget mástól megvásárolni. Csak az a kérdés, hogy a többletköltséget van-e kire áthárítania?
Válasz #115. hozzászólásra
Egyébbként nem fenyegetőzik, kijelentette hogy fedezetvásárlást eszközöl.
Válasz #115. hozzászólásra
Az a gáz, hogy ebben az ügyben sok mulik a bíró hozzá állásán is. És ha perre mennénk jönne a fizetési meghagyás ami szívás sajnos, és még akkor ott van az a lehetőség is hogy bukta a per.
Válasz #114. hozzászólásra
Ha bíróságra kerülne a dolog, a szerződéskötés körülményeit mérlegelve lehet hamar kiderülne, hogy az adásvételi szerződés nem is adásvételi szerződés.
Ha a felvásárló annyira biztos lenne a dolgában már rég nem csak fenyegetőzne.
Válasz #113. hozzászólásra
Ha adásvételid van nem számít az időjárás nem számít, hogy veszed, vagy termeled, a lényeg hogy adott mennyiséget adott áron adott időben teljesíts.
Válasz #112. hozzászólásra
ha a lenti törvényre hivatkozunk, akkor nem vagyok felelős az időjárás szeszélyeire, igy nem lehetek felelős a nem teljesitésert, igy nincs kötbér. és erről igazolásom is van (MVH)
Válasz #111. hozzászólásra
És itt a gond én adott árumennyiség eladását vállaltam, ha ezt nem teljesítem akkor jön a ködbér vagy fedezet.
A jogászom szerint az az én gondom, hogy nem termett annyi és nem lehetetlenül el a teljesítés mert a hiányzó mennyiséget tudom pótolni vétellel sajnos.
Válasz #109. hozzászólásra
Ptk. 246. § (1) A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis.
Tehát kötbér is csak olyan okból kérhető, amelyért a kötelezett felelős.
Válasz #109. hozzászólásra
az én szerződésem termékértékesitési, és abban is benne van ami a tiédben, de nincs szó vis maior-ról. gondolom nem számitott senki a kialakult helyzetre.szerinten igaza van SAPSinak, egy biróságon megállna, ha tudod igazolni az ellehetetlenülést.
Válasz #108. hozzászólásra
Te értsd meg, hogy az adásvételi rendelkezik róla, hogy mi van ha nem teljesíted, ezzel eleve kiüti a nem felróhatóságot, és hidd el megnézettem jogásszal és sajnos qrhatjuk, ha nem lépnek valamit a minisztériumban.
Válasz #107. hozzászólásra
Azt értsétek már meg végre, hogy a puszta tény, hogy nem teljesítettétek a szerződésben vállalt mennyiséget, önmagában nem alapoz meg kártérítési felelősséget, légyen szó akármilyen szerződésről.
A kártérítési felelősség feltétele a felróhatóság, ennek megfelelően rendezi a kérdést a 312. § is a teljesítés lehetetlenné válása esetére. A Ptk. 312. § az törvényi hivatkozás, ugye?
Válasz #106. hozzászólásra
1. Sajnos itt mindenkivel adásvételit kötöttek, amiben adott mennyiség eladását vállalod, ha nem teljesíted ködbér vagy fedezetvásárlás.
2. Az állásfoglalás bíoságon sajnos elvérezne 1 törvényi hivatkozás sincs benne.
3. Ha perelek akkor fizetési felszólítás és visz mindent a kalapácsos emberke.
2/3 al a parlamentben a Jakabék kicsit többet is csinálhatnának és gyorsabban.