Sokak álma, hogy legyen egy kis kerti tavuk. Azonban a legtöbben rögtön el is vetik ezt az ötletet, hiszen azt gondolják, hogy nagyon költséges, és bonyolult egy kerti tó létrehozása és fenntartása a kertben. Azonban ez nem feltétlenül van így. Természetesen, ha egy hatalmas tóra vágyunk, az minden bizonnyal sok munkával és kiadással fog járni. De egy aprócska kis kerti tó segít, hogy még különlegesebb legyen a kertünk, és el tudjunk lazulni a látványától egy hosszú munkanap után is. Mindezt pedig nagyon gyorsan el tudjuk készíteni, saját magunknak. De akár esőkertünk is lehet, és így fel fogjuk tudni használni az esővizet a növényeink számára.

Így legyen saját tavad

Nagyon fontos, hogy az első lépés a kerti tó megtervezése legyen. Ehhez pontosan fel kell mérni a kertünk adottságait, és megrajzolni, hogy pontosan hol lenne a kerti tó, és mekkora területet foglalna el.

Arról is nagyon fontos meggyőződni, hogy az adott terület alkalmas-e a tó kialakítására, például nincs-e alatta vezeték vagy gyökér. Amikor mindezekről meggyőződtünk, következhet a tó kijelölése. Ezt a legegyszerűbb mérőszalag segítségével megtenni, majd elkezdeni ásni a gödröt, az előre meghatározott formájúra és méretűre.

Miután elkészült a gödör, helyezzünk geotextilt vagy tófóliát az aljára és a falaira, különben a tó vize nagyon hamar el fog szivárogni. Ügyeljünk arra is, hogy a fólia szélei túlnyúljanak a gödör szélén, és szorosan illeszkedjenek, majd a túlnyúló részeket ollóval távolítsuk el.


A fóliát rögzítsük az ásott gödör falához, majd alaposan simítsuk el, hogy ne legyenek rajta ráncok vagy redők, és helyezzünk kavicsot vagy homokot a gödör aljára. Ezzel egyrészt stabilizálni tudjuk a fóliát, másrészt meg tudjuk általuk formázni a tó medrét.

kerti tó

A kerti tavat úgy tudjuk kialakítani, ahogy az a legjobban illik a kertünkhöz. Fotó: Shutterstock

Nagyon fontos, hogy ha nem pocsolyát akarunk a kertünkbe, akkor feltétlenül telepítsünk a tóba megfelelő méretű vízpumpát és szűrőrendszert is. Ezek segítenek fenntartani a víz keringését és tisztaságát, valamint biztosítják a megfelelő oxigénszintet a tóban élő növények és halak számára, amennyiben halakat is szeretnénk a tavunkba. Márpedig a tó halak nélkül nem sok örömet fog okozni.

Ezután lépjünk pár lépést hátra, és szemléljük meg a tavunkat. Nyugodtan telepítsünk még a tóba növényeket, illetve díszítsük a kerti tó környezetét kavicsokkal, sziklákkal vagy más dekorációs elemekkel.

Az esőkert is remek megoldás

Mivel az eső mostanában ritka vendég, amikor pedig eljön, akkor egyszerre óriási mennyiség hullik le, amelyet a növényeink már nem tudnak hasznosítani, sokan hordókba gyűjtik az esővizet. Azonban van még egy megoldás, amely átmenet a kerti tó és az esővíz gyűjtő edény között. Ez pedig nem más, mint az esőkert.

Az esőkert nem a kert egészére vonatkozik, hanem annak csak egy részére. A célja, hogy összegyűjtse az esővizet, és rövid ideig tárolja azt. Ez azt jelenti, hogy átlagosan két napig tárolhatjuk benne a vizet, a mélysége pedig maximum 30 cm lehet, máskülönben már nem esőkertről, hanem kerti tóról beszélünk, amely nem látja el azokat a  feladatokat, amelyek miatt az esőkertet kitalálták. Az esőkertnek kinevezett terület nem üres, hiszen ide ugyanúgy növényeket tudunk ültetni, mint a kert többi részébe. Azonban erre a területre nagy vízigényű növények kerüljenek, többnyire évelő fűfélék formájában.

Az esőkert csökkenti az elszivárgó víz mennyiségét, és párolgás útján juttatja vissza azt a légkörbe, másrészt szűri és tisztítja a talajba jutó esővizet, amely kitűnő lehetőség a talaj minőségének javítására. Az esőkertben ráadásul olyan állatok is képesek megélni, amelyek a sima kertekben nem. Így sok bogár, béka és madár lelhet itt otthonra.

Az esőkert azonban nem kerti tó. A kerti tó folyamatosan vízzel van telítődve, így az ott élő állatok is életvitelszerűen élnek ott. Ezzel szemben az esőkertben csak pár napig áll a víz, és rendszertelenül telik meg vele.

Az esőkert ötlete mindössze harminc évvel ezelőtt fogalmazódott meg. 1990-ben jött létre az első lakossági felhasználásra szánt esőkert a marylandi Dick Brinkerben. Itt a hagyományosan alkalmazott szennyvíztároló tavat helyettesítették egy beültetett földterülettel. Egy közeli lakónegyedben minden ingatlan részére létrehoztak egy körülbelül 30 négyzetméteres esőkertet, mely nagyban csökkentette az esőzések után a csatornába kerülő vízmennyiséget.

Az esőkert azért csökkenti az elszivárgó víz mennyiségét, mert csupán addig gyűlik benne a víz, amíg a talaj telítetté nem válik. Ha eléri a vízmennyiség a talaj felszínét, az párologni kezd.

Az esőkert ezen kívül javítja a talaj minőségét, hiszen a talaj megszűri a vizet, és ahogy az egyre mélyebbre hatol a talaj rétegeiben, úgy tudnak a növények a gyökereiken keresztül minden számukra szükséges tápanyagot kivenni belőle.

kerti tó

A kerti tóba akár növényeket, halakat is tehetünk. Fotó: Shutterstock

Az esőkert segítségével az esővízben lévő szennyeződések nem kerülnek be a csatornába. Szétterülnek a kijelölt talajrészen, így könnyen el tudnak bomlani.

Így legyen könnyedén esőkerted

Esőkertet az év bármely szakaszában készíthetünk, ám a növények beültetése szempontjából a tavasz és az ősz a legalkalmasabb rá. Első lépésként át kell gondolni, hogy a kertünk alkalmas-e esőkert kialakítására. Az esőkertet ott érdemes kialakítani, ahová a kertbe általában lefolyik az esővíz. Ha van egy lejtős rész a kertben, ahol a nagyobb esőzések után megáll a víz, máris megtaláltuk az ideális helyet az esőkert részére. Fontos, hogy legalább 10 méterre legyen a házunktól, vagy bármilyen építménytől, hogy nehogy kárt tegyen bennük.

Ha megoldható, irányítsuk oda az ereszcsatornák egy részét is, hogy a tetőről is oda tudjon folyni a csapadék. Ehhez árkokat is építhetünk. Az esőkert szegélyeihez használhatunk térköveket, melyek nem csak praktikusak, de nagyon dekoratívvá tudják tenni azt. Érdemes egy túlfolyót is kialakítani, hogy ha túlságosan sok a csapadék, a felesleges vízmennyiség tovább tudjon folyni és ne mélyítse el túlságosan az esőkertet.

Az esőkertek alakjának csak a képzeletünk szabhat határt. Azonban, ha gyermek van a családban, a biztonsága érdekében nagyon fontos, hogy be legyen kerítve és egyedül még véletlenül se tudjon oda bejutni.

Az ideális talajkeverék az esőkert számára  60%-ban homokot, 20%-ban komposztot és 20%-ban felső talajt tartalmaz. A nem áteresztő talajrészt el kell távolítani, és áteresztő talajra kell cserélni. Az esőkert talaja alá tett kavicsréteg tovább szűri a talajba beszivárgó vizet.

Mivel az esőkertben csak időszakosan van jelen a víz, olyan növényeket érdemes oda telepíteni, amelyek jól viselik a telített talajt, de a szárazságot is. A fák is kitűnőek az esőkertben, hiszen nagy mennyiségű vizet képesek felvenni, de a különféle páfrányok is nagyon jól fogják ott érezni magukat. Miután elültettük a növényeket, takarjuk le a talajt kavics mulccsal. A szerves mulcs nem alkalmas erre, hiszen azt könnyen elmosná az esővíz.

Az esőkert tehát egy természetes és dekoratív módja az esővíz megőrzésének és hasznosításának, míg a kerti tó kiváló arra, hogy a kertünk igazán szép, különleges és pihentető legyen.