Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója 2023 áprilisa óta nem ért el ekkora mértéket mint most novemberben, amely – a növényi olajok nemzetközi jegyzésének miatt – 0,5%-kal emelkedett októberhez képest.

A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, novemberben átlagosan 127,5 pontot ért el, ami 5,7%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, bár még mindig 20,4%-kal elmarad a 2022. márciusi csúcstól.

A FAO növényiolajár-indexe 7,5%-kal nőtt novemberben októberhez képest, amely már a második nagy emelkedést jelenti két hónapon belül, és 32%-os növekedést az egy évvel korábbi szintet tekintve. A pálmaolaj nemzetközi ára tovább növekedett azon aggodalmak közepette, hogy a délkelet-ázsiai erős esőzések a vártnál alacsonyabb termést indukálnak. A szójaolaj világpiaci ára a globális importkereslet hatására emelkedett, míg a repce- és napraforgóolaj jegyzései a globális ellátási kilátások romlása miatt nőttek.

A FAO tejtermékekre vonatkozó világpiaci mutatója megtartotta felfelé ívelő pályáját novemberben is, októberhez képest 0,6%-kal nőtt, ami a teljes tejpor iránti globális importkereslet élénkülését tükrözte. A vaj ára új rekordszintet ért el az erős kereslet és a szűkös nyugat-európai készletek közepette, míg a sajtok ára a korlátozott exportelérhetőségek miatt emelkedett.

Búzát aratnak Szerbiában

Búzát aratnak Szerbiában – fotó: © FAO/Blagoje Grujic

A többi alindex csökkenést mutatott novemberben. A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe 2,7%-kal esett, és 8,0%-kal múlja alul az egy évvel ezelőtti értékét.

A búza világpiaci ára lejjebb kúszott az enyhébb nemzetközi importkereslet és a déli féltekén folyamatban lévő betakarítások generálta kínálata miatt. A kukorica világpiaci ára stabil maradt, ahogy az erős brazíliai és mexikói belföldi keresletet (utóbbinál az Amerikai Egyesült Államokból irányából) ki tudta ellensúlyozni a kedvező dél-amerikai időjárás, az ukrán szállítmányok iránti kereslet csökkenése és a folyamatban lévő amerikai aratás miatti szezonális nyomás.

A FAO rizsfélékre vonatkozó árindexe 4,0%-kal volt alacsonyabb novemberben a felerősödött piaci verseny, a betakarítási nyomás és az árfolyam-ingadozásokból fakadóan.

A FAO cukorárindexe 2,4%-kal volt kevesebb októberhez képest, amelyet az indiai és thaiföldi préselésszezon kezdete befolyásolt. Ezzel enyhültek a cukornád jövő évi termeléskilátásaival kapcsolatos aggodalmak Brazíliában, ahol a közelmúlt esőzései javították a talaj nedvességtartalmát.

A FAO húsárindexe 0,8%-kal csökkent novemberben, elsősorban a sertéshús európai uniós jegyzésének visszaesése miatt, tükrözve a bőséges kínálatot és a tartósan visszafogott globális és hazai keresletet. A juh- és baromfihús világpiaci ára enyhén csökkent, míg a marhahús nemzetközi jegyzése stabil maradt, mivel a megnövekedett brazil exportárakat ellensúlyozták az alacsonyabb ausztrál jegyzések.

További részletek itt olvashatók.


Csökkenés a gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított arányában

A FAO szintén pénteken közzétett új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés című kiadványa szerint a globális gabonatermelés 2024-ben várhatóan az előző évhez képest mintegy 0,6%-kal, 2841 millió tonnára csökken. Októberhez viszonyítva rontottak az előrejelzésen, de ez még ezzel együtt is a második legnagyobb termelésmennyiségnek számítana.

A világ búzatermelése 2024-ben várhatóan – a 2023-as szinttel egyezően – 789 millió tonna lesz, míg a kukorica kibocsátása az előző évhez képest 1,9%-kal, 1271 millió tonnára csökken, az EU-ban és az USA-ban a vártnál alacsonyabb termés miatt. A FAO előrejelzése a világ 2024/25-ös rizstermelésére vonatkozóan némileg módosult, 0,8%-os éves növekedést jelezve, ami rekordmagasságú 538 millió tonnát jelent.

2025-ben a lágybúzaárak visszatarthatják az őszi búza termésének területi bővítését az északi féltekén. Oroszország kulcsfontosságú búzatermesztési régióiban az elégtelen esőzések miatti aszály kihat a vetésre. Ezzel szemben Kínában és Indiában a kedvező talajnedvesség és a kormányzati támogatási politikák, valamint a jövedelmező árak várhatóan ösztönzik a bevetett területek bővülését.

A déli féltekén a szemestakarmányok vetése zajlik. A kezdeti jelzések arra utalnak, hogy Argentínában a szárazság és a levéltetvek által terjesztett kukoricabetegség kockázata miatt a kukorica vetése csökkenni fog. Brazíliában a kukorica termőterületeire vonatkozó eredeti tervek, amelyeket a visszatérő esőzések ösztönöztek, nem változtak. Dél-Afrikában az előzetes várakozások szerint a rekordárakból adódóan a fehér kukorica vetésterületének növekedése ellensúlyozza a sárga kukorica vetésterületének zsugorodását.

A világ gabonafelhasználása az előrejelzések szerint 0,6%-kal, 2859 millió tonnára nő 2024/2025-ben, a rizs és a búza élelmiszerként való fogyasztásának növekedése miatt. Egy jelentős, októberi felülvizsgálat szerint a globális gabonakészletek 0,7%-kal csökkennek a nyitó szinthez képest, így a globális gabonakészlet felhasználási aránya 2024/25-re 30,1% lesz, ami ugyan kevesebb mint az előző évi 30,8%, de még mindig „megfelelő ellátási kilátást” jelez globális szinten.

A gabonafélék nemzetközi kereskedelmét 2024/25-ben 484 millió tonnára prognosztizálják, ami 4,6%-kal kevesebb tavalyhoz képest. A búza és a kukorica globális kereskedelmi mennyisége várhatóan csökkenni, míg a rizs kereskedelme növekedni fog.

További részletek itt olvashatók.

Az Agrárpiaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A rendszeres elemzéseken túl a jelentésben a 2024-es mezőgazdasági árupiacokról is szó esik, valamint kitér a 2025-ös globális árupiacokat érintő bizonytalansági tényezőkre.

Indexkép: pixabay.com