Összesítette az elmúlt kilenc esztendő ökológiai célú szelektív halászatának eredményeit a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. A törpeharcsák fogása visszaesett, a busáké azonban nem.

A busa- és törpeharcsa-állomány jelentős táplálék- és élőhely-konkurenciát jelent az őshonos halainkkal szemben, hiszen előbbi még felnőtt korban is az őshonos halivadék táplálékát – a planktont – fogyasztja, utóbbi magát a halivadékot is. Ráadásul mindkét faj nagy csapatokban járva kitúrja élőhelyükről őshonos halainkat. Ezért az ökológiai célú szelektív halászat, mely 2015 óta zajlik, elkerülhetetlen a Tisza-tó életében. Akkor még egyetlen halász 12.000 kilogramm törpeharcsát fogott ki a Tisza-tóból, 2016-ban három halász 5500 kilogramm busát és 18.000 kilogramm törpeharcsát fogott.

A törpeharcsa fogási eredménye évről évre jelentősen emelkedett, majd 2018-ban elérték a rekordfogást, amikor hét halász 84.500 kilogramm törpeharcsát fogott a Tisza-tavon törpeharcsafogó varsával és -csapdával. A kifogott mennyiség azóta csökken. A 2022-es fellendülés után tavalyra a fogás visszaesett majdnem az első halászattal töltött év eredményére.

A csökkenés okai között szerepelhet a faj szisztematikus, évek óta tartó folyamatos halászata, valamint egy vírusos megbetegedés is.


A busa halászata hektikusabb képet mutat, aminek oka részben a piaci bizonytalanság; a halász ugyanis annyi halat fog ki, amennyit el is tud adni. A kezdeti néhány tízmázsa után 2020-ban jelentősen megnőtt a kifogott busa mennyisége, mely egyelőre nem mutat határozott csökkenést. Ennek oka valószínűleg a klímaváltozás, ugyanis a felmelegedés elősegítheti a busa szaporodását.

Forrás: pecaverzum.hu

Indexkép: Shutterstock