Májusi hőmérséklet szélsőségei
Az átlagosnál hidegebb áprilist követően az utolsó tavaszi hónap nagy részét is meglehetősen hideg időjárás jellemezte. Bár május utolsó harmadára országszerte az átlag fölé emelkedett a hőmérséklet, a havi középértékek szinte mindenütt a sokévi átlag alatt maradtak. Ugyanakkor határozott területi különbségek mutatkoztak.
Míg a Dunától keletre eső területeken a hidegebb és enyhébb időszakok okozta eltérések nagyjából kiegyenlítették egymást, addig a Dunántúl nagy részén -1 C fok körüli eltérések adódtak a sokévi értékekhez viszonyítva, ahogy az alábbi térképen látható.
A májusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – Fotó: OMSZ
A hónap első hetének nagyjából átlagos hőmérsékleti viszonyait a második héten markáns lehűlések követték, a „fagyosszentek" idején közel 10 fokkal hidegebbek voltak a nappalok, mint 6-a körül, az éjszakai lehűlés ugyanakkor nem erősödött jelentősen. A hideg időt 18-a után erőteljes, sokfelé 10 fokot meghaladó melegedés követte, kifejezetten nyáriasra fordult az időjárás, és a hónap végéig jelentős lehűlés már nem volt, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A májusi napi minimum- és maximum hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – Fotó: MeteoPlaza
23-án mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán. A Bács-Kiskun vármegyei Fülöpházához tartozó Hattyús-széken 29,8 C fokot regisztráltak kora délután, ami azonban közel 4 fokkal alacsonyabb az eddig, ezen a napon mért legmagasabb értéknél, a 2007. máj. 23-án, Poroszlón rögzített 33,7 C foknál. Ezen a napon a hegyvidéki területek kivételével szinte mindenütt meghaladta a 25 fokot a hőmérséklet maximuma.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. május 23-án – Fotó: MeteoPlaza
A hosszan tartó hideg idő ellenére a késő tavaszi fagyok nem okoztak megpróbáltatásokat az erre érzékeny növényeknek, kiültetett palántáknak. A „fagyosszentek" előtt és alatt átvonult hidegfrontok jelentős lehűlést hoztak ugyan, de fagy kevés helyen, inkább csak az Északi középhegység fagyzugos völgyeiben fordult elő. A havi legalacsonyabb értéket 9-én, a Nógrád vármegyei Zabarban regisztrálták, ahol -1,9 fokig hűlt éjszaka a levegő, ami közel 2 C fokkal marad el a napi hideg rekordtól, az 1941-ben Putnokon mért -3,8 C foktól. Ahogy az alábbi térképen is látható, az ország túlnyomó részén ezen a napon is +3 fok felett maradt hajnalban a hőmérséklet, csak a Duna–Tisza közén csökkent néhol fagypont közelébe, ott fordulhattak elő talajmenti fagyok. A hideg idő lassította legtöbb növény, különösen a kelésben lévő, illetve frissen kikelt „kapások" fejlődését.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. május 9-én – Fotó: MeteoPlaza
Májusi csapadék
Az idén az ország túlnyomó részén nem maradtak el az „aranyat érő" májusi esők, legtöbb helyen az átlagosnál több csapadékot regisztráltak.
Csak a Tisza mentén, a Tiszántúl északi részén és az Északi középhegység keleti vidékein maradt a sokévi átlag alatt a havi csapadékösszeg. Míg a legszárazabb területeken 30 mm-nél kevesebb esett, addig a Dunántúlon és északon nem egy helyen 100, néhol 150 mm-nél is többet mértek a hónap folyamán, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A májusi csapadékösszeg 2023-ban – Fotó: MeteoPlaza
A csapadék jelentős részét záporok, zivatarok adták, helyenként felhőszakadással, jégesővel kísért, heves zivatarok is előfordultak, a síkvidéki területeken átmenetileg belvizek alakultak ki, a dombos, illetve hegyvidéki területeken villámárvizek, sárfolyamok okoztak károkat kisebb körzetekben.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
A hónap első hetében átvonult frontokat nem kísérte ugyan országos csapadék, de többfelé esett. Az ország nagyobb részén azonban száraz idő volt, ami késleltette a magok kelését. A májusi csapadékmennyiség meghatározó része 12-e és 19-e között esett mediterrán ciklon hatására. A következő 3 -4 napban az ország nagy részén egy csepp eső sem esett, utána azonban, 23-án, 24-én ismét sokfelé hozott esőt egy hidegfront. Átmeneti szárazabb időjárás után, a hónap utolsó napjaiban helyi záporok, zivatarok tették sokfelé mozgalmassá az időjárást. A havi csapadékösszeg területi átlaga a hónap végére meghaladta a sokévi értéket, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A májusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – Fotó: MeteoPlaza
Így alakult a talajnedvesség
A hónap utolsó harmadában, a több-kevesebb csapadék ellenére, a melegebb, naposabb időjárás hatására jelentősen növekvő párolgás miatt legtöbb helyen csökkentek a talaj vízkészletei. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma az ország bő háromnegyedén 70 %, az Alföld közepén és az északkeleti vármegyékben nagy területen 50 % alá csökkent.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma május végén – Fotó: OMSZ
A mélyebb rétegekben jelentéktelen mértékben csökkent a nedvességtartalom, legtöbb helyen maradt a telítettséghez közeli állapot. Május végén az 50-100 cm-es mélységben csak Szeged környékén volt 90 % alatt a növények számára hasznosítható víztartalom aránya.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma május végén – Fotó: OMSZ
A talaj vízhiányának a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke az ország túlnyomó részén 40 mm fölé emelkedett, a Tisza mentén, illetve a Tiszántúl északi területein sokfelé, a 60 mm-t is meghaladta, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya május végén mm-ben – Fotó: OMSZ
Növények állapota
Májusban a kapásnövények, illetve a kiültetett palánták esetében a Dunántúlon okozott nagyobb elmaradást a fejlődésben a középső hetek hideg időjárása, keleten inkább a felső talajrétegek kiszáradása jelentett problémát a kiadós esőket megelőzően.
Az őszi vetések szempontjából többnyire kedvezők voltak az időjárási feltételek. A késő tavaszi fagyok, illetve ebből adódó fagykárok szerencsére elmaradtak. A felhőszakadások, villámárvizek, átmenetileg kialakuló belvizek viszonylag kis területen okoztak problémát. A hónap utolsó harmadát jellemző többé-kevésbé napos meleg, kora nyárias időjárás felgyorsította a növényfejlődést, ugyanakkor a gyakran magas páratartalom miatt a növénybetegségek terjedése, kártevők megjelenése is felgyorsult. Az ország nagy részén az átlagosnál csapadékosabb volt a tavasz, csak a Tiszántúlon volt nagy területen annál szárazabb. Ennek is köszönhető, hogy a nyár elején legtöbb helyen nem akadályozza szárazság a növényfejlődést, egy esetleges hosszabb csapadékmentes időszak legelőször északkeleti vármegyékben okozna gondot.
Bőséges esőt kapunk vagy berobban a kánikula? A 30 napos időjárás-előrejelzést ITT olvashatod.
Milyen időt hozott a tavasz?
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2023-as tavasz középhőmérséklete országos átlagban az 1991–2020-as éghajlati normál közelében alakult, de az évszakban több, az átlagnál jóval hűvösebb, illetve néhány melegebb időszak is előfordult. A csapadékos telet követően tavasszal is a szokásosnál több csapadék hullott, országosan mindhárom tavaszi hónapban több csapadék esett, mint a sokéves átlag – írja elemzésében az OMSZ.
2023 tavaszának legjei – Fotó: OMSZ
SZÉLTÉRKÉP, CSAPADÉKTÉRKÉP, HŐMÉRSÉKLETTÉRKÉP
Aktuális időjárás-előrejelzésünket 24 órás, 5 és 30 napos, valamint település szerinti bontásban, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt megtalálja az Agroinform.hu Időjárás rovatában.
Indexkép: Shutterstock
_jpg_fill_540x300_0.webp "Fagyos lesz a hangulat + VIDEÓ")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Hevesgép – A minőségből nem engedünk! + VIDEÓ")
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
