Őshonos növényfajok fognak a Föld körül keringeni

Hazánk a nemzetközi űripar meghatározó szereplőjévé vált az utóbbi időben. Ennek a fejlődésnek újabb mérföldköveként 2025 második felében valósul meg egy biológiai űrmisszió, amely során az Elon Musk nevéhez kötődő SpaceX Falcon-9 rakéta a Mission Possible űrkapszulát, benne a Mátyás Bence által alapított Genesis Sustainable Future MayaSat-1 biológiai inkubátorát állítja poláris pályára.

Ehhez a misszióhoz csatlakozott az Első Hazai Űrkongresszust is jegyző Orion Űrnemzedék Alapítvány, amely révén 100 gramm 23 fajta növényi magot visznek fel az űrbe. Kevesen tudják, hogy 1980-ban már Farkas Bertalan is végzett növényekkel kapcsolatos kutatást a Szaljut-6 űrállomáson az Oasis növénytermesztési berendezésen.

Az űrnövény-kutatás kettős célt szolgál: egyrészt a földi mezőgazdaságban, másrészt az űrélelmezésben is hasznosíthatóak a kutatási eredmények. A 100 gramm növényi maggal kapcsolatos kutatás az Orion Űrnemzedék Alapítvány által létrehozott Csillagváros Kft. budapesti laborjában kezdődik 2025. második felében.

Mission Possible űrkapszula, a Nyx űrhajó demonstrációs változata az Exploration Company németországi üzemében – fotó: Exploration Company

95%-kal kevesebb víz, 99%-kal kevesebb föld kell

A Csillagváros Kft. ügyvezetője, Valent Petra hangsúlyozta, hogy növénykísérleteik célja az élelmiszerforrások diverzifikálása és az éghajlatváltozás extrém hatásainak ellenálló növények előállítása. A farm innovatív technológiája 95%-kal kevesebb vizet, 99%-kal kevesebb földet használ, miközben időjárástól függetlenül, vegyszermentesen biztosít kiszámítható hozamot.

A kutatófarm az űrhajósok táplálékának előállítására is fókuszál. „Kísérleteinkkel olyan tápanyagforrásokat hozhatunk létre, amelyek űrutazások során is alkalmazhatóak lehetnek. Ez kulcsfontosságú a jövő űrmisszióihoz” – mondta Utasi Lőrinc agrármérnök. Hozzátette, hogy az űrkolonizációhoz szükséges növénytermesztési technológiák fejlesztése is kiemelt céljuk. A növények nemcsak táplálékot nyújtanak az űrben, hanem színeikkel és gondozásukkal pszichológiai támogatást is biztosítanak az űrhajósok számára.

A Csillagváros Kft. 2022 december óta üzemelteti a vertikális farmot, amelyben 150 négyzetméteren termelnek növényeket. A farmon 5 független hidropóniás egység működik, felszerelve tápanyag-keringető és tápoldatozó rendszerrel, klímával, szén-dioxid adagolóval és felügyeleti rendszerrel.

Magasszintű technológiai és szoftveres környezettel támogatják a kutató folyamatokat, amelynek keretében saját nevelési receptúrákat is kidolgoznak. A kft. nemrégiben létrehozta az EGREEN Farming Solutions brandjét, amely kifejezetten kereskedelmi célra és mezőgazdasági hasznosításra állít elő növényeket.

Fenyőfalvi Anett és Mátyás Bence a partnercégek képviselői körében – fotó: Orion Űrnemzedék Alapítvány

Mission ImPossible Elon Muskkal

A Csillagváros Kft. vertikális farmján végzett kísérletek logikus kiegészítése és tudományos kapcsolata az, ha valós űrkörülményeknek kitett növényi magokat használnak fel az űrkolonizációs kísérletekben. E célból a vertikális kutató farmot működtető Orion Űrnemzedék Alapítvány együttműködési megállapodást kötött a Genesis SFL cégcsoporttal, melyet a nemzetközi tudományos életben komoly sikereket elérő Mátyás Bence alapított és irányít. A

The Exploration Company német cég által életre keltett Mission Possible űrkapszulában elhelyezett MayaSat-1 biológiai cubesat tartalmazza a földi növények magjait, amelyek valós űrutazásra készülnek, a világon először poláris pályán a Föld körül fognak keringeni.

Az űrutazás során a magokat ért hatásokat és következményeit vizsgálják, hogy az űrbéli életre alkalmas növényeket nemesítsenek.

Palánták a vertikális farmban – fotó: Orion Űrnemzedék

Mátyás Bence kutató, a MayaSat-1 inkubátor megalkotója elmondta: „A Mission Possible keretében poláris pályán lehetőségünk nyílik biológiai minták vizsgálatára, amely számos hasznos információval szolgál. Rakományunk többször is áthalad töltött részecskékkel teli zónákon, ezzel mimikálva a hosszabb űrutak során fellépő stresszt, amely a biológiai organizmusokat terheli. Ezen körülmények hatására érdekes genetikai változásokra lehet számítani, amelyek segíthetnek a fajok vagy fajták szelekciójában, valamint hozzájárulhatnak a klímaváltozásra való felkészüléshez”.

Az Orion Űrnemzedék Alapítvány elnöke, Fenyőfalvi Anett így nyilatkozott:
„A magyar űrnövény-kutatás hosszú múltra tekint vissza. Már 1887-ben Mágocsy-Dietz Sándor vizsgálta a gravitáció nélküli növényi viselkedést, az 1960-as években Jókay-Ihász Lajos készítette el az első űrélelmiszert a Glenn-misszió számára, míg 1980-ban Farkas Bertalan végzett növényi kísérleteket az Oasis berendezéssel a Szaljut-6 űrállomáson. Büszkeséggel tölt el, hogy Alapítványunk is folytathatja ezt a páratlan tudományos örökséget.”

A kincset érő biológiai inkubátort rejtő táska – fotó: Exploration Company

Az oktatás és a tudomány-kommunikáció szintén stratégiai jelentőségű az Alapítvány számára. Az Első Hazai Űrkongresszus után 2025 januárjában megrendezik az első magyar Space Charity gálát, februárban pedig a világ első űrbiológiai tudományos konferenciáján, a Genesis Space Bioscience konferencián partnerként vesznek részt, amelyet a Genesis SFL szervez.

A MayaSat-1 egy 10 cm X 10 X 10 cm-es kocka alakú, az űrutazásra kifejlesztett biológiai inkubátor, amely alkalmas arra, hogy magok az űrutazásban ne sérüljenek. A súlya 298 gramm.

Az Orion 100 grammos projektje keretében több magyar partner is hozzájárult a misszió magtömegéhez, értékes növényi magokkal támogatva a kutatást.

A Bakonyerdő Zrt. nyír, vadalma, fekete fenyő, vadkörte és erdei fenyő magokat biztosított, az Etyeki Kúria Borászat Chardonnay szőlőmagokkal, a Kalocsa Tanya homoktövis magokkal, a Levander Tihany pedig levendula magokkal járult hozzá a kísérlethez. Emellett a SpaceABC közreműködésével közös kutatás zajlik majd az orvosi zsilíz magjával kapcsolatosan.

Magok – fotó: Orion Űrnemzedék Alapítvány

„Amikor partnereket kerestünk, olyan együttműködőkre esett a választásunk, akik elkötelezettek nemcsak az innováció, hanem a fenntarthatóság, a biodiverzitás megőrzése és a jövő élelmezési kihívásainak megoldása iránt is. Ezek a magok kiemelt jelentőségűek, hiszen az „űr-fajták” kifejlesztése az Alapítvány céljait is erősíti: az űrtudományok hétköznapi alkalmazásának bemutatását.

Az ilyen kutatások lehetővé teszik, hogy az űrtechnológia praktikus, mindennapi problémákat megoldó innovációkat nyújtson, miközben inspirálja a társadalmat az űrkutatás lehetőségeinek megismerésére, és új STEAM ismeretterjesztési irányvonalakat teremtenek az oktatásban úgy, mint például vertikális gazdálkodás, élelmezésbiztonság vagy űrkolonizációs növénytermesztés témakörökben.” – említette Fenyőfalvi Anett.

Indexkép: The Exploration Company