A NASA méréseinek kezdete, vagyis 1880 óta, 2023-ban volt a legmelegebb nyár a Földön – közölte szeptember 14-én közzétett jelentésében az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (NASA). De vajon mi lehet a szomorú rekord oka, és hogyan tehetünk azért, hogy ez a tendencia ne folytatódjon tovább?
Az idei nyár szomorú rekordokat döntött
A globális felmelegedés sajnos már nem csak a könyvekben létezik. A NASA New York-i Goddard Űrkutatási Intézetének tudósai szerint idén június, július és augusztus hónapok együttesen 0,23 Celsius-fokkal voltak melegebbek, mint bármely más nyár a NASA nyilvántartásában.
A NASA vizsgálatai nagyon széleskörűek, mivel több tízezer meteorológiai állomás felszíni levegőhőmérsékleti adatai, valamint a hajókon és bójákon elhelyezett műszerek tengerfelszínen mért hőmérsékleti adatai alapján állapították meg, hogy az idei nyár hőmérsékleti rekordot hozott.
A globális felmelegedés egy idő után ellehetetlenítheti a mezőgazdasági termelést is. Fotó: Shutterstock
Josh Willis, a NASA sugárhajtómű-laboratóriumának (JPL) éghajlatkutatója és oceanográfusa elmondta, hogy nagyrészt a kivételesen magas tengerfelszíni hőmérséklet a felelős a nyári melegrekordért - tudjuk meg a bumm.sk írásából. A tengerfelszín hőmérsékletének emelkedését részben az El Nino éghajlati jelenség visszatérése is fokozta, és sajnos arra a következtetésre jutottak, hogy a 2023-as nyár melegrekordjával a globális felmelegedés hosszú távú tendenciája folytatódik.
A júliust nem csak mi éreztük forrónak
Két hőmérsékleti világrekord is megdőlt júliusban, melyeket a kaliforniai Halál-völgyben mértek. A Kalifornia és Nevada határán található Halál völgye – vagyis a Death Valley – nem véletlenül kapta ez a nevet, mivel itt nagyon gyakran emelkedik a hőmérséklet 50 Celsius-fok fölé.
A Death Valley a legszárazabb és legforróbb amerikai nemzeti park, egyben a Föld egyik legforróbb területe. A hegyekkel körülvett óriási völgyben az éves csapadékmennyiség kevesebb mint 50 mm. Azonban, annak ellenére, hogy az időjárás egyáltalán nem mondható kedvezőnek, mégis, sokféle állat és növény talált otthonra a völgyben, és ezernél is több növényfaj honos a Nemzeti Parkban. Ezek közül huszonegyet, mint például a kék virágú halálvölgy zsályát, sehol máshol nem lehet megtalálni. Ez a sokszínűség annak köszönhető, hogy a parkban háromféle élőhely is megtalálható: a sivatagi, az erdei és az alpesi.
Ilyen időjárási körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy az IFLScience beszámolója szerint július 4-én itt dokumentálták a Föld egyik legmelegebb napját, július 17-én pedig a történelem legforróbb éjfélét. A Halál-völgyben 48,9 Celsius-fokot rögzítettek éjfél körül.
De nem ez volt a legmelegebb, amit itt regisztráltak, mivel 1913. június 10-én például 56,7 Celsius-fokot mutatott itt a hőmérő. A most mért adatokat ugyan még meg kell erősíteni, de Jeff Mastersnek, a Yale Climate Connections meteorológusának semmi kétsége az új csúcs felől. Ennek oka pedig nem más, mint hogy most kezdődött meg az El Niño időszaka, a ciklusonként ismétlődő éghajlati jelenség, ami globálisan nézve melegebb időjáráshoz vezet. Könnyen előfordulhat, hogy ez a klímaváltozással kombinálva újabb rekordokat eredményezhet.
A hatást a saját bőrünkön is érezzük
Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt – tudjuk meg a hvg.hu írásából.
Annak ellenére, hogy a globáis felmelegedés ellen ma már számos intézkedéssel próbálnak tenni, a világ mégis a 2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felé halad. Ezek a számok pedig túlmutatnak magukon, hiszen könnyen lehet, hogy 2030-ra kétmilliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 Celsius-fokot. Ehhez pedig azért is nehéz hozzászokni, mert idáig csak igen kevés területen voltak kitéve ilyen magas átlaghőmérsékletnek az emberek, az állatok és a növények. Ez pedig azt okozhatja, hogy akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb helyek felé.
A hőmérséklet emelkedése és a csapadék mennyiségének csökkenése óriási hatással van a mezőgazdasági termelésre. Fotó: Shutterstock
De még mindig nem lenne késő, hiszen ha sikerülne azonnali lépéseket tenni a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt tartása érdekében, azzal 80 százalékkal lehetne csökkenteni az elvándorlók számát. Sajnos már így is nagyon sok terület vált élhetetlenné India és Nigéria területén.
India lakosságának az utóbbi években szélsőséges hőhullámokkal kell szembenéznie, 1991 és 2018 között a nyári hőség miatt történt halálesetek számának emelkedése pedig sajnos szintén a globális felmelegedés számlájára írható.
A The Guardian által szemlézett kutatást vezető Tim Lenton, a brit Exeteri Egyetem munkatársa szerint hiba az, hogy a globális felmelegedés költségeit gyakran pénzügyi értelemben fejezik ki. Látni kellene, hogy az éghajlati vészhelyzet kezelésének elmulasztásából eredő emberi költségek is hatalmasak.
Csi Hszu, a kínai Nankingi Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja kiemelte, hogy a növekvő hőmérséklet miatt emelkedhet a halálozási ráta, és még a termékenység csökkenésére is hatással lehet. De természetesen a mezőgazdaságra is hatással van, mivel csökkenhet a termelékenység és a termésátlag is.
Nem véletlen, hogy az emberi civilizáció 13-25 Celsius-fok közötti éves átlaghőmérsékletű területeken virágzott a legjobban, hiszen itt volt a legmagasabb a termésátlag és a gazdasági növekedés. Jelenleg mintegy hatvanmillióan élnek az ilyen éghajlati kereten kívül. A globális átlaghőmérséklet minden egyes 0,1 fokos emelkedésével további 140 millió ember kerül élhetetlen éghajlati körülmények közé.
A kutatók szerint, ha nem változtatunk, akkor 2030-ra kétmilliárd, 2090-re pedig 3,7 milliárd ember kerül az „éghajlati résen" kívülre, de ha a helyzet még ennél is rosszabb, akkor a globális átlaghőmérséklet akár még 3,6 fokkal is emelkedhet, és a világ népességének csaknem fele élhetetlen éghajlati körülmények közé kerülhet.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
