– Mi változott az elmúlt évtizedben a szőlészet támogatási rendszerében, és hogyan érinthetik ezek a változások a szőlőtermelőket?
– Számos fontos változás történt a szőlő-bor ágazati támogatások rendszerében, amelyek segítik a gazdákat a gazdasági kihívások kezelésében. A KAP Stratégia Tervről szóló rendelet az I. pilléres támogatás keretében minden évben 27,9 millió eurós elkülönített forrást biztosít Magyarországnak, amit kizárólag a szőlő- és borágazat termelői igényelhetnek. Ezenkívül a borászatok is részesülhetnek támogatásban például a borászatban alkalmazott gépek, tartályok, prések beszerzésére. Folyamatban van a borpromóciós tevékenység támogatására vonatkozó jogszabály előkészítése is, amelyben földrajzi árujelzős borászati termékek hazai és külpiaci népszerűsítésére lehet forrásokhoz jutni. Magyarország Stratégiai Terve alapján a támogatások jelentős része – körülbelül kétharmada – a szőlőültetvények szerkezetátalakítására fordítható, de nyitottak vagyunk arra, hogy az egyes intézkedések között a forrásokat az igényeknek megfelelően átcsoportosítsuk.
Egy innovációs támogatás meghirdetése is folyamatban van, amely a borászatban felmerülő új technológiák alkalmazását segíti elő.
– A szőlő-szerkezetátalakítási támogatás valóban kulcsszereplője a magyar szőlészet modernizálásának. Hogyan látja ennek a programnak a hatását, és milyen eredményekkel járultak hozzá a szőlőágazat versenyképességéhez?
– Ahhoz, hogy magas minőségű borászati termék készüljön, kiváló minőségi alapanyagra van szükség, amelyet csak jó állapotú szőlőültetvényen lehet termeszteni. 2010 óta több mint 30 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, ami a teljes magyar szőlőültetvények területének több mint felét jelenti. Évente átlagosan 1000-1200 gazdálkodó részesül a támogatásból. Az intézkedésnek köszönhetően a szőlőültetvények többsége mára megújult és jó termőképességű.
A rezisztens szőlőfajták használata komoly környezetvédelmi előnyöket és egyben költségmegtakarítást is jelenthet - fotó: Shutterstock
Az elmúlt években számos borászati beruházás is megvalósult, illetve folyamatban van, így a strukturális feltételek adottak az ágazat számára a magas minőségű borászati termékek elkészítéséhez. A legnagyobb kihívás jelenleg a borok értékesítése, a megfelelő fogyasztói kereslet felkutatása és eredményes megszólítása.
– A szőlőültetvények megújítása nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is fontos. Hogyan jelennek meg a fenntarthatósági szempontok a támogatási programokban, és milyen zöld innovációkat ösztönöz az Agrárminisztérium?
– A fenntarthatóság kiemelt szerepet kap a szőlőültetvények megújításában, különösen a környezetkímélő megoldások terén. A fajták között számos olyan rezisztens fajta található, amelyek a termesztés során kevesebb vegyszert igényelnek, így segítve elő a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat.
A rezisztens szőlőfajták használata komoly környezetvédelmi előnyöket és egyben költségmegtakarítást is jelenthet. Emellett különböző környezetkímélő gazdálkodási módok (pl. AKG, ÖKO) alkalmazásával a környezeti terhelés tovább csökkenthető. Jelenleg a magyar szőlőültetvények közel kétharmadán alkalmazzák ezen környezetkímélő gazdálkodási módokat.
– A támogatások igénylése és felhasználása gyakran bonyolult adminisztrációval jár a gazdálkodók számára. Milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy egyszerűsítsék ezeket az eljárásokat, és könnyebbé tegyék a hozzáférést?
– A szőlőültetvények szerkezetátalakítására vonatkozó támogatás már 2004 óta elérhető, és azóta folyamatosan egyszerűsítettük az eljárásokat a gazdák igényeihez igazodva. A támogatási kérelmek benyújtása és a kifizetési kérelmek kezelése mára már szinte zökkenőmentessé vált, mivel a gazdálkodók jól ismerik a folyamatokat, és a Magyar Államkincstár is biztosítja a szükséges támogatást a kérelmek benyújtásához. A változásokat az ágazat szakmaközi szervezetével, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával szorosan együttműködve határozzuk meg. A gazdák kérésére jelenleg egy új javaslat tárgyalása is megkezdődött: a szerkezetátalakítási támogatási kérelem benyújtási időszak nyárra történő előrehozása, amiről jelenleg is egyeztetünk a Magyar Államkincstárral és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával.
Indexkép: Györe Dániel
OG-kép: Shutterstock
Ha lemaradt az idei Szőlészet Agroinform webináriumról, itt megnézheti:
_jpg_fill_540x300_0.webp "AGROmashEXPO: megvannak az idei díjazottak")
