Ezt Takács László, az Ongai Kulturális Egyesület elnöke, az idén 15. alkalommal megrendezett, nagy sikerű Quintessence Pálinkaverseny versenyigazgatója és főszervezője mondta portálunknak. Az idei megmérettetésre 2402 minta érkezett Magyarországon kívül Romániából, Szlovákiából és Horvátországból összesen 151 településről, ami abszolút rekord a pálinkaversenyek hazai- és nemzetközi történetében. Az is rekord, hogy csupán a minták 18%-a került a döntőbíró csúcszsűri elé. A nevezett pálinkák és párlatok minősége ekkora mintaszám mellett is sokat javult, az aranyérmesek aránya 18-ról 23%-ra nőtt, a hibás tételeké pedig csökkent, 20% alatt maradt.
Tagadhatatlan: a versenyek továbbra is fontos szerepet játszanak a minőség megőrzésében, de Takács László szerint átfogó intézkedések nélkül nehéz lesz újra növekedési pályára állítani az iparágat.
– A Quintessence Pálinkaverseny hosszú évek alatt fejlődött a kezdeti, helyi jellegű megmérettetéstől országos, sőt nemzetközi szintig – bocsátotta előre Takács László. – Az első versenyre 2010-ben került sor, az volt vele a fő célunk, hogy a bírálat kizárólag szakmai alapokon nyugodjon és ne külső tényezők, kevésbé hozzáértők, például országgyűlési képviselők, polgármesterek vagy állatorvosok döntsék el az eredményeket. Ezért a kezdetektől olyan struktúrát építettünk ki, amely képes a folyamatos fejlődésre, megújulásra, miközben magas szakmai színvonalat képvisel. Minden évben bevezettünk valamilyen újítást, hiszen a célunk nemcsak a verseny permanens népszerűsítése volt, hanem a kulturált pálinkafogyasztás terjesztése is.
Takács László, az Ongai Kulturális Egyesület elnöke, az idén 15. alkalommal megrendezett, nagy sikerű Quintessence Pálinkaverseny versenyigazgatója és főszervezője – forrás: Quintessence
Takács László hangsúlyozta: a pálinka minőségének kulcskérdése a megfelelő alapanyag. Egy rosszul kezelt, nem megfelelően lepárolt párlat akár kifejezetten káros is lehet az egészségre.
Iparági vonatkozásokra áttérve azt mondta: sajnos, az utóbbi években a pálinkakultúra fejlődése megtorpant és maga a szektor gazdasági szempontból is stagnál.
– Ehhez az elmúlt években több tényező is hozzájárult – szögezte le az elnök. – Az egyik legnagyobb problémát a gyümölcs árának növekedése jelenti. A pálinka előállítása már alapból sem olcsó folyamat, hiszen a minőségi gyümölcs drága és ez kihat az elkészült termék árképzésére is. Az időjárási és éghajlati változások szintén hatással vannak a termelésre. A korábban stabil termésű gyümölcsösökben egyre gyakrabban alakulnak ki olyan időjárási anomáliák, amelyek csökkentik a terméshozamot. A kereskedelmi főzdékre is egyre több adó- és adminisztratív teher nehezedik, ami miatt a boltokban a pálinka nem tud versenyképes áron megjelenni. Változnak továbbá a fogyasztói szokások is. Az árérzékenyebb vásárlók gyakran inkább olcsóbban előállítható szeszes italokat választanak, például vodkát vagy gint.
Tíz házi készítésű pálinkából mindössze kettő-három éri el azt a minőségi szintet, amit a mai fogyasztók elvárnának – forrás: Quintessence
Ugyanakkor nem mindenki szerint pozitív tendencia a magánfőzdék gyorsuló térnyerése sem.
– E tény komoly kihívást jelent a kereskedelmi főzdék számára. Bár a pálinkaversenyekre főleg a minőségi párlatokat előállító profi magánfőzők neveznek, az országos helyzet vegyes képet mutat. Tíz házi készítésű pálinkából mindössze kettő-három éri el azt a minőségi szintet, amit a mai fogyasztók elvárnának. Sok esetben a magánfőzés nem csupán saját fogyasztásra történik, hanem féllegális módon egy második főzdeként működik. Ez nemcsak a kereskedelmi pálinkafőzdéknek jelent problémát, hanem az államnak is, hiszen az ellenőrzés hiánya miatt az adóbevétel is csökken – fogalmazott Takács László.
A szakember szerint több szempontból is szükség lenne módosításokra a szektor működését meghatározó szabályozást illetően. Az egyik ilyen szegmens a gyümölcsök beszerzése. Jelenleg ugyanis a kereskedelmi főzdék csak magyar gyümölcsöt használhatnak pálinka alapanyagnak, de ha az időjárás miatt nem áll rendelkezésre megfelelő forrás, akkor érdemes lenne megfontolni a döntéshozóknak az import engedélyezését.
A pálinka minőségének ellenőrzését is szigorítani kellene. Az ellenőrzések visszaállítása és a NAV hatáskörének kiterjesztése a magánfőzők esetében fontos lépés lehet ezen az úton.
Takács László szerint elengedhetetlen a jogszabályok modernizálása, a minőségellenőrzés szigorítása és a fogyasztók szemléletformálása. Csak így lehet biztosítani, hogy a pálinka, mint hungarikum, elfoglalhassa méltó helyét a hazai és a nemzetközi piacon – forrás: Quintessence
– A piac jelenlegi helyzetének rendezéséhez szükség lenne továbbá egy átfogó pálinkastratégia kidolgozására, amely meghatározná a főbb célokat és a fejlesztési irányokat – magyarázta Takács László. – Ha már annyira büszkék vagyunk a pálinkakultúránkra, akkor igenis, legyen egy sajátosan magyar ízvilágra épülő világmárkánk. Nem biztos, hogy ennek kajsziból kell készülnie (az viszont nem kérdés, hogy bármelyik gyümölcs mellett döntünk is, valamelyik fajta mellett mindenképp le kellene tenni a voksot), de ha mégis, akkor az alapanyaghiányos években alternatíva lehetne, hogy lehessen behozni az országba és feldolgozni külföldi gyümölcsöt is. S ahogy mondtam, elengedhetetlen a jogszabályok modernizálása, a minőségellenőrzés szigorítása és a fogyasztók szemléletformálása. Csak így lehet biztosítani, hogy a pálinka, mint hungarikum, elfoglalhassa méltó helyét a hazai és a nemzetközi piacon.
| A hagyományos gyümölcsök, mint a szilva, a kajszibarack és a Vilmoskörte, továbbra is dominálnak, de egyre több különleges és egzotikus gyümölcsből készült pálinka/párlat is megjelenik. Az illatos-muskotályos szőlők kedveltek a fogyasztók körében. A vadgyümölcsök népszerűsége is növekszik, ám ezek inkább még rétegtermékek maradnak, nem tudnak nagyobb piaci részesedést elérni. Ugyanakkor a pálinkák egyre gyakrabban jelennek meg fajtajelöléssel, például „Lepotica szilva" vagy „Besztercei szilva" megnevezéssel, ami segíthet a fogyasztóknak a minőség és az ízvilág jobb, szélesebb megismerésében. |
Indexkép: Pixabay
