A növekvő urbanizáció és a fokozódó emberi tevékenységek korában a falusi és városi kertek – bár nem helyettesíthetik a természetes élőhelyeket – kulcsszerepet játszanak az ember által módosított környezet biodiverzitásának megőrzésében és növelésében [1]. Emellett a magán- és közösségi kertek igazoltan jótékony hatással vannak az emberek mentális egészségére, például erősítik a jólét érzetét [2], miközben számos élőlény számára élőhelyként szolgálnak.

Kimutatták, hogy még az egészen kicsi, de elérhető táplálékforrásokban gazdag kerti élőhelyek is jelentősen növelik a rovarok diverzitását, és támogatják az olyan ökológiai szolgáltatásokat, mint a beporzás és a biológiai növényvédelem [3]. Ezen túlmenően a városi és vidéki kertek a klímaszabályozásban is fontos szerepet játszhatnak [4,5].

A kertek valódi természetvédelmi potenciálját azonban elsősorban a tulajdonos(ok) kertgondozási gyakorlata határozza meg. Éppen ezért lényeges kiemelni, hogy az intenzív kertgazdálkodás – például a szintetikus növényvédő szerek rendszeres és széles körű használata, valamint a túl gyakori fűnyírás – káros hatással lehet a kertek élővilágára, sőt, a kert közvetlen környezetére is [6,7].

Kulcsfontosságú tehát megtudnunk, hogy a kerttulajdonosok kulturális és szociális háttere, a kert természetes környezetéhez való viszonyuk, valamint kertészkedési céljaik hogyan befolyásolják kertgondozási szokásaikat.

Kutatási projektünk egy kérdőívvel indult 2021-ben Magyarországról, melyet online terjesztettünk mezőgazdasági termelők és kerttulajdonosok körében. A projekt 2022 végére nemzetközivé bővült: Magyarország mellett további nyolc európai ország csatlakozott hozzá (Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Románia, Szlovénia, Szlovákia). Ekkor a kibővített, immár tíz nyelven elérhető kérdőívet a résztvevő kilenc országban egységesen, három hónapon keresztül népszerűsítettük a kerttulajdonosok körében.

A kutatás fő célja

A közép- és kelet-európai kertészkedési szokások és azoknak a kerti biodiverzitás fenntartására gyakorolt hatásainak feltárása.

A kutatás jelentősége

Kutatásunk új távlatokat nyit a kerti biodiverzitás, a kertek jellemzői és a kertészkedési gyakorlatok közötti bonyolult összefüggések megismerésére, valamint megalapozza a közép- és kelet-európai kertészkedés szociológiai mozgatórugóit vizsgáló jövőbeli kutatásokat.

A kisvárosokban élő kerttulajdonosok kevesebb figyelmet fordítanak a fenntartható kertészkedési praktikákra, mint a nagyvárosokban vagy vidéken élő társaik – fotó: pixabay.com

Főbb eredményeink

A kutatás keretei között eddig három tudományos cikkünk jelent meg. Az első kérdőívünket összesen 463 töltötték ki Magyarországról, míg a második kérdőívünket, a kilenc országból összesen, 5255 kerttulajdonos töltötte ki.

I) Varga-Szilay, Z., & Pozsgai, G. (2022). Plant growers’ environmental consciousness may not be enough to mitigate pollinator declines: a questionnaire-based case study in Hungary. Pest Management Science (Wiley, SJR indikátor: D1), 79(4), 1284–1294.

  • A növényvédő szerek használata sokkal általánosabb és szélesebb körben elterjedt a mezőgazdasági termelők és a kerttulajdonosok (kertészkedők) körében Magyarországon, mint azt előre prediktáltuk.
  • Eredményeink rávilágítottak egy potenciális veszélyforrásra: a beporzóbarát kertek ökológiai csapdává válhatnak a beporzók számára, mely veszély abban rejlik, hogy a pollen- és nektárgazdag növények olyan kertekbe vonzzák a beporzó (és egyéb) rovarokat, ahol a növényvédőszer-maradványok akut mérgezéssel és szubletális károkkal veszélyeztetik őket.


II) Varga-Szilay, Z., Fetyko, K. G., Szovenyi, G., & Pozsgai, G. (2024). Bridging biodiversity and gardening: Unravelling the interplay of socio-demographic factors, garden practices, and garden characteristics. Urban Forestry & Urban Greening (Wiley, SJR indikátor: D1), 97(128367).

  • A magyarországi kerttulajdonosok körében széles körben elterjedtek a biodiverzitás megőrzését támogató tevékenységek, például a beporzó rovarok támogatása, különösen a középkorú kertészek körében. Ugyanakkor a biodiverzitást kedvezőtlenül befolyásoló praktikák, mint a háborítatlan területek hiánya, a túl gyakori fűnyírás és a növényvédő szerek túlzott használata továbbra is jellemzőek.
  • Az 55 év feletti, hosszú időre visszanyúló kertészkedési tapasztalattal rendelkező és a hagyományos kertészeti praktikákat alkalmazó kerttulajdonosok körében különösen ritkák a biodiverzitás-barát tevékenységek.
  • A kisvárosokban élő kerttulajdonosok kevesebb figyelmet fordítanak a fenntartható kertészkedési praktikákra, mint a nagyvárosokban vagy vidéken élő társaik.
  • A vizsgált kertészkedési változók és a kertekre jellemző paraméterek olyan hálózatot tártak fel a meglévő pozitív és negatív kapcsoltok alapján, melyben a kerteket négy csoportra tudtuk osztani. Az egyik ilyen csoportban olyan kertek szerepelnek, melyekben többségében a fogyasztásra alkalmas növényeket termesztenek, egy másik csoportba a díszkertek tartoznak, melyek a bennünk fellelhető növények típusa alapján elsődlegesen esztétikai funkciót tölthetnek be, valamint olyan kerteket melyek tulajdonosai a biodiverzitás támogatását a termelés vagy díszkert jelleg elé helyezik.

kert

A beporzóbarát kertek ökológiai csapdává válhatnak a beporzók számára – fotó: pixabay.com

III) Varga-Szilay, Z., Barsevskis, A., Benedek, K., Bevk, D., Jojczyk, A., Kristin, A., Ruzickova, J., Jelaska, L. S., Veromann, E., Vilumets, S., Fetyko, K., Szovenyi, G., & Pozsgai, G. (2024). Improving biodiversity in Central and Eastern European domestic gardens needs regionally scaled strategies. Preprint. Under review.

  • A kertek biodiverzitás-megőrzési potenciálja és értéke Kelet-Közép-Európában jelentős regionális eltéréseket mutat, mind a résztvevő országok között, mind kisebb és nagyobb térléptékben, az országokon belül.
  • A növényvédőszer-használat általánosan elterjedt (átlagosan 52,60%, a legalacsonyabb Szlovákiában 38,88%, a legmagasabb Romániában 69,59%) a kertészkedők körében, és a szociodemográfiai tényezők kevéssé befolyásolják/prediktálják.
  • A több kertészkedéssel töltött idő kevesebb növényvédőszer-használattal és nagyobb kertbiodiverzitási potenciállal jár együtt. Románia kivételével a beporzókat támogató kertészkedők kevesebb növényvédő szert használnak.
  • Az 55 év feletti kerttulajdonosok hajlamosabbak a hagyományos gyakorlatokat követni.

Mivel lehet segíteni a biodiverzitás-barát kertészkedést?

  • A kerttulajdonosok/kertészkedők attitűdjének formálása, érdeklődésük felkeltése és cselekvési hajlandóságuk növelése célzott, rendszeres és magas színvonalú oktatási, valamint közösségi programok segítségével, amelyek a biodiverzitás-barát kertek ökológiai (pl. biológiai növényvédelem támogatása) és gazdasági (pl. pénztárcabarát megoldások) előnyeit mutatják be.
  • Olyan régióspecifikus és a helyi igényekhez igazított környezeti nevelési programokra van szükség, amelyek a társadalom minden rétege számára könnyen elérhető, átfogó tájékoztatást nyújtanak a növényvédő szerek (a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt) rejtett veszélyeiről és a biodiverzitás megőrzésének fontosságáról. A közép- és kelet-európai országokban, a speciális társadalmi igényeknek megfelelően (pl. bizalmi tőke hiánya, elöregedő társadalom, limitált infrastruktúra) egyes társadalmi csoportok bevonásához előnyben kell részesíteni a személyes foglalkozásokat, valamint a tradicionális csatornákon (például tévé, nyomtatott folyóiratok) keresztüli információátadást az online ismeretterjesztéssel szemben.
  • A biodiverzitás-barát kertészkedés társadalmi megbecsülésének és elismerésének növelése (pl. beporzóbarát kert/biodiverzitás-barát kert tanúsítványokkal), valamint a biodiverzitás-barát termékek népszerűsítése (pl. címkék/logók bevezetésével).
  • Az üzletekben és online szabadon elérhető szintetikus hatóanyagú növényvédő szerek elérhetőségének csökkentése és forgalmazásuk korlátozása.

A felsoroltak (bár a listát lehetne még bővíteni) mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy a kerttulajdonosok jobban megértsék kertjük ökoszisztémájának összetettségét és sérülékenységét, és ezen ismeretek birtokában úgy alakíthassák kertészkedési gyakorlataikat, hogy megfelelő élőhelyet biztosítsanak a kertjük élővilága számára.

Hivatkozási lista erre a LINKRE kattintva elérhető.