Mindkét kategóriában jól szerepeltek a KWS Magyarország Kft. vetőmagjai a GOSZ-VSZT-NAK posztregisztrációs kísérletein, de Szanyi István cégvezetőtől azt is megtudtuk, miért van különösen nagy jelentősége az eredményeknek.
Igényes gazdálkodóknak valódi alternatívák
Két KWS hibrid is kiemelkedő sikert ért el legutóbb, melyek ezek?
Az idei GOSZ-VSZT-NAK kukorica posztregisztrációs kísérletekben a FAO 300-as, tehát a korai éréscsoportban a KWS OLTENIO érte el a legnagyobb termést. Repcében is indítottunk hibridet, ez pedig a KWS MIKADOS, amely szintén első helyezést ért el. Ez különösen nagy siker, hiszen a mostani az első év, hogy piacra került ez a hibrid.
A márkánk filozófiájának lényege, hogy a KWS az első számú alternatíva, azaz a termelőknek választási lehetőségeket nyújtunk. Mind a kukorica, mind pedig a repce olyan növény, amely a klímaváltozásnak és egyéb tényezőknek köszönhetően csökkenő vetésterülettel bír. Éppen ezért úgy gondoljuk, ha egy gazda mégis a kukorica-, illetve a repcetermesztés mellett dönt, egyre igényesebben választ a hibridekből is.
A kukoricahibriddel elért eredménynek mi a jelentősége?
Azért fontos a kukorica FAO 300-as éréscsoport, mert a termelők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak rá: a tavalyi kimutatások alapján 44 százalékot képviselt az összvetésterületen.
Egyre több az érv a FAO 300-asok mellett
Hogy látja, ennek mi az oka? Már eleve forró nyárra készülnek a termelők, és úgy gondolkodnak, hogy ezzel sikeresebben átvészelik?
Igen, részben ez az oka annak, hogy a FAO 300-as éréscsoportot választják, hiszen ettől minden esztendőben stabilan egy viszonylag magas termésre számíthatnak. Mivel korábbi virágzású hibridekről van szó, ezért talán nagyobb eséllyel kerülik ki a virágzáskor vagy a szem-kitelítődéskor érkező stresszes hőt, összességében az aszályos körülményeket, ez tehát az egyik tényező.
A másik meghatározó ok az energiaköltségek megemelkedése. A kukoricatermesztésben - de általában a szemes terményeknél - a szárítási költség komoly tétel, ezért nem mellékes, hogy a FAO 300-as éréscsoport kellő időben és biztonsággal be tud érni, vagyis itt ezt a költségtételt viszonylag jól lehet menedzselni.
Megemlítenék egy harmadik tényezőt is, ami a FAO 300-asok mellett szól: amíg 10-20 évvel ezelőtt az ország északi felén is korai 300-as hibrideket kellett termelni, addig ma ezeken a területeken már 300-as közepi, 300-as végi hibridekkel is lehet kalkulálni, mert az effektív hőösszeg folyamatosan emelkedik. Ezért figyelhetjük meg, hogy a 300-as éréscsoport közepe, vége már országos jelentőségű. Mindez megmagyarázza a szlogenünket: a KWS a főpálya győztese.
Két kategóriában is nagy sikert értek el a KWS Magyarország Kft. hibridjei - fotó: KWS
Ez mit jelent?
Itt van jó értelemben véve a legnagyobb verseny a hibridek között: a cél az, hogy magas termőképességű hibridet biztosítsunk a gazdálkodóknak, akár még akkor is, ha van egy gyengébb évjárat. Ezért nevezzük ezt mi főpályának.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a kukoricatermesztés kockázatainak csökkentése vagy megosztása érdekében érdemes mindenképpen többfajta genetikát választani. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy elérhetővé teszünk egy olyan genetikai kört, mint például a KWS OLTENIO, amely a termelőknek új, érdemi lehetőséget ad. Elmondhatjuk, hogy így nincsenek kiszolgáltatva egy vagy kettő fajtatulajdonos genetikájának.
Kihangsúlyoznám, hogy nem csupán egy hibridet, hanem egy komplett rendszert kínál a KWS, amelynek az egyik legfontosabb eleme - a zászlóshajója - a KWS OLTENIO. Erről nem árt tudni, hogy mi nem nemesítettünk aspergillusra vagy aflatoxinra, mégis a termelői visszajelzések alapján kijelenthető, hogy más hibridekhez képest kevésbé jellemző esetében a fertőzés.
Valamiben mindig győztes a KWS
Mi a KWS kockázatmegosztási rendszerének lényege?
A KWS Top 4 kukorica kockázatkezelési rendszer négy hibridből áll. A FAO 300-asok közül tartalmazza a KWS OLTENIO és a KWS HYPOLITO fajtát. Ez utóbbi egyébként egy másik, független fél által végzett kísérletben szerepelt győztesként, mellesleg pedig tavaly már a tíz legnagyobb forgalmú hibrid között is szerepelt. A FAO 400-as éréscsoportban a rendszer tartalmazza továbbá a KWS GIRO és a KWS FORTURIO fajtákat. Előbbi a Magyar Kukorica Klub top 20-as kísérleteiben, utóbbi pedig a Debreceni Egyetem teljesítménykísérleteiben volt szintén győztes.
Nem ez az első kiemelkedő sikerük!
2022 volt az az esztendő, amikor először került be termékünk a 10 legnagyobb forgalmú hibrid közé, ez volt a KWS KASHMIR. Egy évvel később ez a hibrid szintén a top 10-ben volt, majd 2024-ben a KWS HYPOLITO érte el ugyanezt a sikert. Külön öröm, hogy a KWS OLTENIO most a főpálya győztese lett, és ez nem csupán nekünk, hanem a termelőknek is egy mérföldkő: a FAO 300-as éréscsoportban kaphatnak egy olyan jó termőképességű hibridet, amely rendkívül jó stressztűrő és vízleadó képességű is egyben.
Nehéz helyzetben a repcetermesztők
Mi a helyzet a repcével?
A repce vetésterülete egyre csökken az országban, egyrészt az időjárás miatt, másrészt ne felejtsük el, hogy a termelők egyre szűkülő rovarölőszer-kínálattal dolgozhatnak. Ha ennek ellenére repcét vetnek, próbálnak nagyon biztonságos, jól ismert hibrideket benn tartani a portfólióban.
A KWS UMBERTO nem új hibrid, jó pár éve a piacon van, de toronymagasan most is piacvezető. Éppen ezért különösen nagy jelentősége van, hogy szinte a semmiből, rögtön a debütálása évében jól szerepelt a KWS MIKADOS, amely a középérésű csoportban most a legnagyobb termést adta. Elmondhatjuk tehát, hogy két nehéz pályán is rendkívül jó hibridekkel tudtunk szerepelni. A KWS hű a szlogenjéhez, hiszen valóban az első számú alternatíva tud lenni, ugyanis nagy termőképességű, de közben azért jó stressztűrő képességű hibrideket biztosít.
Szanyi István szerint a kockázatok megosztása a jó termés titka - fotó: KWS
Tanácsot is tudnak adni egy termelőnek abban, hogy milyen arányban, hogyan alkalmazza a rendelkezésre álló hibrideket?
Természetesen igen, minden érdeklődő bátran keresheti a területi képviselőinket ez ügyben. Nyilvánvaló, hogy táblára vetítve kell a fajtákat kiválasztani, és tudni kell, hogy egy területnek milyen talaj-, időjárásbeli vagy éghajlatbeli, illetve technológiai színvonalbeli adottságai vannak, és abból milyen termés származik. Ennek megfelelően meg tudjuk állapítani, hogy melyik kombináció szerepelhet itt legjobban.
Ha nincs is örökérvényű recept, mégis a vetőmagokon kívül mi a jó termés titka? Mit tanácsolna a gazdálkodóknak?
A legfontosabb a kockázatok észszerű megosztása az adottságaink ismeretében. Éppen ez a rendszerünk lényege: osszuk meg reálisan a kockázatainkat, és válasszunk jó genetikát. A technológia ezután már a gazdálkodón múlik.
További információk:
