A Dél-Alföldön a gabonák mellett főként a cirok termesztésében gondolkodnak a gazdák, a repce egyre jobban kezd kiszorulni. Csongrád-Csanád vármegyében jelentősen visszaesett a káposztarepce termőterülete – a kukorica mellett ez lett a második nagy vesztese a forró, csapadékmentes nyaraknak, annak ellenére is, hogy a repce könnyen beilleszthető a vetésszerkezetbe.

repce

A repce nagyon igényes növény, így rosszul viseli a klímaváltozást – fotó: pixabay.com

Sipos József növényorvos, egyetemi docens a novenyvedoszer.hu-nak elmondta, hogy az őszi káposztarepce vetésterülete nem csak a dél-alföldi és a közép-magyarországi részen, hanem keleten is csökken, pedig korábban a szántóföldi növények királynője volt.

Szakmai odafigyelést és jelenlétet igényel, mivel a leghosszabb ideig van kint a szántóföldön, így szeptember elejétől június végéig ki van téve a környezeti hatásoknak, ráadásul nagyon sok kártevője és károsítója van, amelyek ellen az uniós növényvédelmi szabályozás következtében, a hatóanyagok kivonásával nagyon nehéz megoldani a szakszerű védekezést.

Hozzátette, hogy már a keléskor is adódhatnak gondok, mert, ha nem érkezik meg a kelesztő csapadék, kiszáradhatnak a magok, heterogén lesz a fejlődés.


Elmondta, hogy mivel a beporzó rovarokat is védeni kell, a növényvédelmi teendőket is megfelelően kell ütemezni, ami nem könnyű feladat, mert pontosan a virágzás elején jelenik meg a repcefénybogár és a bundásbogár.

A növénynek nagyon magas az önköltsége: 500 ezer forint fölött van egy hektár bekerülési összege, és a termésbiztonság érdekében a végén még meg kell védeni a kipergés ellen is.

A másik probléma, hogy a repce felvásárlási ára egyre nyomottabbá válik. Két-három év alatt megfeleződött a Dél-Alföldön a repce termőterülete, viszont most bizakodnak a gazdák a szeptemberi eső miatt, ami jól jött a repce elvetésekor.

A repce nagyon igényes növény, így rosszul viseli a klímaváltozást, Békésben 90 százalékkal szorult vissza a vetésterülete. A vármegyében néhány évvel korábban még 30 ezer hektár volt ősszel elvetve, napjainkban pedig alig 7-8 ezer hektár maradt annak ellenére is, hogy a repce közismerten kiváló elővetemény.

Idén 20-22 mázsa volt az átlagtermés, ami a 180-200 ezer forintos tonnánkénti árakkal számolva nagyon messze van a kívánt bevételtől, így a gazdák a repce helyett az őszi és tavaszi olajretekben gondolkodnak, de ebben is lehetnek veszélyek az ár és a megtérülés tekintetében.