Pár évvel ezelőtt a ciroktermesztés északi határának számított Közép-Kelet-Európa, de ez a határ mára feljebb húzódott, és a növény megjelent Észak-Európában is. Magyarországon – ahol a klímaváltozás hatásai az egész országban érezhetők – az egyenetlen csapadékeloszlás miatt a kapás kultúráink tenyészidőszakában alig esik csapadék, sorra dőlnek meg a hőségrekordok, a hőstresszes napok száma nő. A környezeti változások egyre rohamosabb léptékben alkalmazkodásra kényszerítik a gazdálkodókat, átgondoltatja velünk meglévő növényeink technológiáit és új növények bevonását.
Hol a helye a ciroknak ebben az egészben?
A cirok afrikai származásából eredően előnyt élvez a legnagyobb stresszfaktorokkal szemben: tenyészidőszakban 200 mm csapadék is elég neki. A növény föld feletti és föld alatti biomasszaaránya sokkal nagyobb, mint a kukoricáé, ami azt jelenti, hogy egy hatalmas sűrű gyökérzetet fejleszt, ami remek gyökérabszorpciós képességgel rendelkezik, és ezt a növény ki is használja mind a talajszemcsékben lekötött tápanyagok, mind a lekötött víz feltárására. Fontos kiemelni, hogy a hőstresszes napokat, éjszakákat is jobban tűri a legtöbb kapás kultúránál. A cirok a gyökérrendszerén túl nagyon tömött, szivacsos bélszövettel is rendelkezik a szárában, amiben vizet tud tárolni, valamint az erősen viaszos felülete védelmet adhat az UV-sugárzás ellen is.
Felmerülhet a kérdés: az impozáns tulajdonságokon túl mennyire terjed a ciroktermesztés, és mik a lehetőségek?
Bár a 2024-es év nem kifejezetten cirkos év volt, a növény iránti érdeklődés és kereslet folyamatosan nő. Az Agrárközgazdasági Intézet (továbbiakban AKI) nyilvános adatai alapján a cirokfélék termőterülete az elmúlt húsz évben több mint 7,5 szeresére nőtt, szűk 5000 hektárról közel 39 000 hektárra (1. ábra). A trendek alapján a cirok tagadhatatlanul megküzd a helyért, és valós alternatívává – az egyik legnagyobb kiskultúrává – kezd válni.
Az AKI a cirokterület elemzéseit 2017-től kezdve külön szemes és silócirokként is számon tartja, az adatokból látszik a szemes cirok robbanása is. (2. ábra)
1. ábra – forrás: KWS Magyarország Kft.
2. ábra – forrás: KWS Magyarország Kft.
A KWS Magyarország Kft. több éve fontos szereplője a cirok vetőmagpiacnak. Ismert hibridjeink mellett (KWS LUPUS és KWS NEMESIS) idén debütál a KWS RUBINUS vörös cirok, ami a terméspotenciál mellett koraiságával – ezáltal jobb betakarításkori szemnedvességével – tűnik ki.
A KWS RUBINUS-t továbbá megtámogattuk INITIO Hydro+ víz adszorpciós csávázással, elősegítve a minél erősebb kelést szárazabb magágy esetén is.
Forrás: KWS Magyarország Kft.
A mezőgazdasági ágazatban a világ legtöbb területe érzékeny az abiotikus stresszre, amely a növénytermesztés jelenlegi legnagyobb kihívása. Ezenkívül az aszály, a szélsőséges hőmérsékletek, a rendelkezésre álló és felvehető csapadék ingadozása, ami vízhiánytüneteket okozhat. Ezeknek az akadályoknak a leküzdése egyre inkább felértékelődik, a mezőgazdasági inputanyagok optimalizálása érdekében sok gazdálkodó biostimulánsok gazdaságukba történő integrálásához fordul a negatív hatások csökkentése érdekében.
Ezek a készítmények:
- Javítják az abiotikus stresszállóságot
- Kihatnak a gyökérarchitektúra megerősítésére
- Elősegítik a víz- és tápanyagfelvételt
- Erősítik a szinergenciát a talaj mikroorganizmusaival
Az INITIO HYDRO+ elemeként az AgRHO® S-BoostTM segít leküzdeni a környezeti kihívások, például az abiotikus és hidratikus stressz hatásait. Egyedülálló hatásmechanizmusával ez a vetőmaggal alkalmazott biostimuláns kihat a talaj tulajdonságaira a mag közvetlen környezetében azért, hogy elősegítse a víz- és tápanyagfelvételt, fokozza a csírázást, erősítse a gyökérfejlődést és közvetett védelmet nyújtson a gyökérváltásig tartó kritikus időszakban fellépő szárazságstressz ellen.
Pintér János: INITIO HYDRO+ gyökérfejlődés-vizsgálat 2024.
Kugyelka Mihály KWS szaktanácsadó és Pintér János szemes növények termékmanager – fotó: KWS Magyarország Kft.