A skótok rájöttek a kis méretű gazdaságok sikerének titkára

A következetes fejlesztés több síkon is kifizetődik

Mondjuk is mindjárt a tutit: Skócia legjobban teljesítő állattenyésztő gazdaságai úgy tűnik, hogy a leggyakrabban azok, melyek következetesen fokozatos fejlesztéseket hajtanak végre. Legalábbis ez derül ki a Quality Meat Scotland (QMS) tavaly decemberben közzétett, a 2020-as A Borjú-, és Báránytartó Vállalkozások Profittermelő Képessége címmel kiadott jelentéséből. A jelentésben elmélyedve megtudhatjuk, hogy:

"Azok a termelők, akik kisebb mértékű javításokkal fejlesztik vállalkozásukat az olyan területeken, mint például a műszaki teljesítmény vagy a kibocsátás csökkentése, következetesen helyet szereznek maguknak a profittermelési toplisták legjobban teljesítő első harmadában is."

A statisztikai alapú eredmények tekintélyes számú, több mint 250 skóciai mezőgazdasági vállalkozást érintő felmérésből származnak, és olyan tényezőket is figyelembe vesznek, mint a munkaerő költségek és a vállalkozást terhelő bérleti díjak. A számításokból kimaradtak a mezőgazdasági támogatásként kapott kifizetések, kivéve a termeléshez közvetlenül kapcsolódó kifizetések. Az adatok azt is megmutatják, hogy a legjobb pénzügyi megtérüléssel és a legjobb műszaki hatékonysággal rendelkező vállalkozások gyakran azok, melyek egyben a legalacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással (ÜHG) is rendelkeznek, egységnyi kibocsátásra vetítve.

Skócia legjobban teljesítő állattenyésztő gazdaságai úgy tűnik, hogy a leggyakrabban azok, melyek következetesen fokozatos fejlesztéseket hajtanak végre. Kép: Unsplash

Hatékonyság = profit

Stuart Ashworth, a QMS vezető közgazdásza szerint a jelentés megmutatta, hogy az állomány tartásának hatékonyabbá tétele milyen előnyökkel jár:

"A jó ellési arányok, a kemény munka a tenyész-, és kereskedelmi állomány elhullásának minimalizálásán, annak felmérése, hogy hol lehet ezeket az állatokat hatékonyan értékesíteni, valamint a jó genetika kiválasztása mind hozzájárulnak a jobb eredmények eléréséhez. A 2020-as borjú-, és bárányállomány leginkább a Covid-19 járvány és a Brexit okozta kihívások miatt marad majd emlékezetes, melyek a kezdeti fázisban megzavarták a piacokat, de ugyanakkor a szarvasmarha és a juh magas termelői árairól is, melyek hozzájárultak a haszonkulcsok általános javulásához.

"Mindazonáltal továbbra is nehéz elérni a piacon olyan árrést, ami megfelelően jutalmazza a családi munkát és ugyanilyen megfelelő megtérülést biztosít az állattenyésztő vállalkozásokba befektetett tőkének. Az ágazaton belül még mindig jelentős eltérések vannak a pénzügyi és technikai teljesítmény szintjei között" - tette hozzá Ashworth.

A jó ellési arányok, a kemény munka a tenyész-, és kereskedelmi állomány elhullásának minimalizálásán, a kemény munka annak megértése érdekében, hogy hol lehet ezeket az állatokat hatékonyan értékesíteni, mind hozzájárulnak a jobb eredmények eléréséhez. Kép: Unsplash

Juhok

A juhok összességében a magas áraknak köszönhetően 2020-ban valamivel jobban teljesítettek, mint a szarvasmarhák. A kedvezőtlenebb helyzetű területeken a hegyi juhtenyésztő vállalkozások 26 font/juh (11 806 forint) bruttó árrést értek el, ami 4 fonttal (1816 forint) több, mint egy évvel korábban. Ezen állományok több mint egynegyede, 27 százalék ért el pozitív nettó árrést, szemben az előző évi 15 százalékkal. A hegyvidéki állományok körében a megkérdezett vállalkozások 89 százaléka ért el pozitív nettó árrést a 2020-as báránytartás során, szemben a megelőző évi 55 százalékkal. Az alföldi állományok körében jelentős növekedés volt tapasztalható: 93 százalékuk ért el pozitív nettó árrést a 2020-as bárányállományra vonatkozóan, szemben a 2019-es 61 százalékkal. A bárányfeldolgozók 93 százalékban értek el pozitív nettó árrést, az átlagos nettó árrés pedig több mint 4 fonttal (1816 forint), bárányonként 14 fontra (6356 forint) nőtt.

Szarvasmarha

A magasabb áraknak köszönhetően a 2019 évi 36 százalékról 2020-ban 45 százalékra nőtt a pozitív nettó árrést elérő anyatehén-állományok aránya. A feldolgozók árrése is nőtt, a vállalkozások 63 százaléka ért el pozitív nettó árrést 2020-ban, szemben a 2019-es 36 százalékkal.

A juhok összességében a magas áraknak köszönhetően 2020-ban valamivel jobban teljesítettek, mint a szarvasmarhák. Kép: Unsplash

Munkaerőhiány

Alan Clarke, a QMS vezérigazgatója kiemelte az egész ágazatban tapasztalható jelentős munkaerőhiányt, amelyet a Brexit egyik legfontosabb hatásaként azonosítottak Angliában. A QMS ennek okán vizsgálni kezdte az innováció lehetőségét, ami kulcsfontosságú változást hozhat az ágazat számára a mesterséges intelligencia és a gépesítés fokozottabb alkalmazása révén az alacsony szintű feladatok esetében, mivel aggályos, hogy a mezőgazdaságban a jövőben sem lesz elegendő munkaerő.

(Forrás: FWI)