Egyre népszerűbb a juhhús

Tavaly ugyan megtört a trend, de elmondható, hogy évek óta kismértékű emelkedés tapasztalható a juhfogyasztás mértékében. Az elmúlt időszakban körülbelül 30-38 dekagramm körül alakult az éves magyar, egy főre eső bárány- és juhhúsfogyasztás, ami 2020-ban mintegy 40 %-kal százalékkal esett vissza, részben amiatt, hogy az éttermek és vendéglátóhelyek időszakosan bezárásra kényszerültek a koronavírus-járvány miatt – olvasható az index.hu-n.

Kukovics Sándor, a Juh Termék Tanács ügyvezetője az Indexnek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy „nagyjából évi 15-20 dekagrammnyi átlagos fogyasztás köthető a vendéglátáshoz, de a tavalyi trendváltozásnak nem ez volt a fő oka, hanem az európai piacon a brexit és a kínai bevásárlások felfutása miatt tapasztalt extrém kereslet, ami a kiemelkedően jó felvásárlási árak miatt gyakorlatilag minden mozdítható jószágot kiszívott az országból”. Kukovics Sándos szerint ekkora piaci vákuumhatásra az elmúlt két évtizedben nem volt példa.

A BREXIT hatása

A BREXIT miatt a brit bárány kiesett a piacról, és a kiesést még az Ausztráliából és Új-Zélandról származó import sem tudta pótolni. Nekik ugyanis továbbra is jobb üzlet Kínába exportálni, mint Európába. Így alakulhatott ki, hogy 2020-ban jelentős hiány volt az uniós báránypiacon, és megérte a magyar termelőknek is a könnyű bárányról  átállni a nehézbárány értékesítésére, néhány hetes továbbhizlalás bevezetésével.

A nehézbárány súlykategóriába tartozó állatok exportja 40%-ra nőtt 2020-ban az élőállatexporton belül.

Lassan, de nő a kereslet, nő a húsfajták aránya

Korábban szinte kizárólag merinó fajta tartása volt jellemző itthon, amely kifejezetten a gyapja miatt értékes. Mára a növekvő fogyasztói igényeknek köszönhetően már csak 70 % a merinó aránya, előre tör a húsfajták tartása.

A Juh Terméktanács elnöke szerint biztató a helyzet az élénk európai keresletnek és a magas felvásárlási áraknak köszönhetően. Kukovics Sándor szerint arra van esély leginkább, hogy a következő években is kitart majd ez a kedvező piaci helyzet, mivel nincs másik olyan európai versenytárs, amely képes lenne a keletkezett piaci igényt többlettermeléssel kiszolgálni.

birka

Csökken a merinó és nő a húshasznú fajták aránya itthon – Fotó: pixabay

Franciországban a birkatartók csak a belföldi igény mintegy 50-55 százalékát tudják kielégíteni. Bár Spanyolországban folyamatosan zsugorodik az ágazat jelentősége, köszönhetően a 2008-as válságot követő tömeges munkanélküliségnek és vásárlóerő-csökkenésnek, még mindig a hazai kereslet mintegy 140 százalékának megfelelő juhhúst képes előállítani. A belföldi fogyasztáson felüli mennyiséget azonban inkább a Közel-Keleten valamint az észak-afrikai országokban, valamint Kínában értékesítik. Németországban a juhágazat a belföldi fogyasztásnak pedig csak 40 %-át tudja fedezni.

A fogyasztói igények kedvező változása és az exportlehetőségek növekedése alapvetően biztató környezetet teremt a hazai juhágazatnak.

Támogatás nélkül nem megy

Ennek ellenére kérdéses, hogy a magyar juhágazat tud-e profitálni ebből a helyzetből, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai állomány folyamatosan zsugorodik: tavaly júniusban még 980 ezer közelében járt az állomány, egy évvel később pedig már csak 958 ezer. Emellett az anyajuhállomány is csökkenő tendenciát mutat, így az utánpótlás üteme is kérdéses.

Kukovics István az Indexnek kifejtette, hogy ezeknél a számoknál valamennyivel nagyobb a teljes állomány, az eltérés abból adódik, hogy a hivatalos statisztika csak a kilenc juhnál nagyobb létszámú tenyészeteket vizsgálja.

A csökkenő tendenciának több oka is van:

  • Az idősebb gazdák felhagynak a tevékenységükkel, és nincs, aki átvegye a gazdaságot.
  • Ebben az ágazatban is jelentős a munkaerőhiány.
  • Egyre komolyabb méreteket ölt a ragadozók, köztük leginkább az aranysakál kártétele.
  • A juhtartók közül csak kevesen jutottak hozzá az AKG támogatásokhoz.

„A juhászat továbbra is erőteljesen támogatásigényes ágazat, az idei jobb árak ellenére sem lenne az uniós és nemzeti támogatások nélkül jövedelmező" – mondta Kukovics Sándor. Értesülési szerint az új Közös Agrárpolitika nem hoz jelentős változást az ágazat lehetőségeit illetően, ezért szerinte az árutermelésre, növekedésre, fejlesztésre is képes nagyobb juhászatok helyzete nem lesz könnyű.

Elaprózódott az ágazat

Több mint 7000 juhtartó tartunk számon az országban, de csak 6,5 százalékuk tart 300 egyednél nagyobb állományt, a juhtartók több mint fele (53 %) pedig 100 egyednél kevesebbet tart. Az idei aszály miatt bekövetkező takarmánydrágulás is a kevésbé tőkeerős gazdákat viseli meg jobban, akik nem tudják önerőből megtermelni, illetve egy-két tételben az éves takarmányszükségletet beszerezni – tette hozzá az ügyvezető igazgató.