Aszály idején a cirok jó megoldás, de etethetjük-e cirokszilázzsal

Száraz ősz és száraz tavasz. Kelésgyenge őszi tömegtakarmányok, elsősorban az Alföldön. Azóta már mérkezett a csapadék, de ez nem mindenhol segített. Ráadásul az ehhez hasonló időjárás bármikor megismétlődhet. Mit lehet tenni? Kényszerhelyzetben a cirokfélék megoldást jelenthetnek a növendékek számára, de vajon etethetjük-e a cirokszilázsokat tejelő tehénnel?

Ha a fogadó és a nagytejű csoportokban nem ajánlott hagyományos cirokszilázs etetni, de a közepes és a kistejű csoportokban lehetne nagyobb mennyiségben alkalmazni a takarmányadagban? Pótolja-e az emészthető rostot, aminek az őszi vetésű gabona és fűfélék jelentik a forrását?

A globális klímaváltozás megalapozta annak szükségességét, hogy szárazságtűrő gazdasági növényeket is termesszenek a gazdák az olyan hagyományos tömegtakarmányok mellett, mint a silókukorica.

A cirok alternatívát jelenthet, mert gazdaságosabban használja fel a szűkös vízkészletet, mint a kukorica, és általában nagyobb hozamot ad.

Korábban volt már arra kísérleti példa, hogy amikor kukoricaszilázst cirokszilázzsal cseréltek le a tejelő tehén adagjában (ha megfelelő volt az adag összetétele, és megfelelő keményítőkiegészítést alkalmaztak), a csere nem befolyásolta a tejtermelést és a tej összetételét egyes termelési csoportokban (Colombini et al., 2010, 2012; Cattani et al., 2017).

cirok

Vajon etethetjük-e a cirokszilázsokat tejelő tehénnel? – a szerző felvétele

Egy másik kísérletet Iránban végeztek el, ahol a szárazság állandó probléma (Khosravi és mtsai, 2017). Ebben a kísérletben a kukoricaszilázst teljes mennyiségében lecserélték cirokszilázsra a laktáció közepén lévő Holstein tehenek takarmányadagjában, és a szárazanyag-felvételre, a tejtermelésre, a tej összetételére, a táplálóanyagok emészthetőségére, a bendő mikrobiális fehérjeszintézisére, valamint a tej zsírsavösszetételére gyakorolt hatást vizsgálták.

A kukoricát és a cirkot május 21-én vetették el 2016-ban egymás melletti területeken. A silókukoricát viaszérésben (2/3 tejvonalnál), a cirkot pedig a virágzás kezdetén takarították be júliusban. A kísérlet 28 napig tartott két ismétlésben 12 tehénnel (550 ± 40 kg élősúly, 2. laktáció, 30 ± 3 kg/nap tejtermelés, 121 ± 10 kg/nap laktációs nap). Tehát lecserélték a 20% keményítőtartalmú kukoricaszilázst cirokszilázsra egy 30 kg átlagtermelésű, a laktáció közepén lévő csoportban. A cirok nem BMR cirok volt, de kora virágzásban lett betakarítva (28% szárazanyag-tartalommal), és 25%-ban alkalmazták (TMR sza.), ami átszámolva kb. 20 kg/nap/tehén adagnak felelt meg a kísérletben.

cirok

Ez az év arra jó lesz, hogy megtanuljuk a helyén kezelni a cirokféléket hazánkban is – a szerző felvétele

Összességében a kutatók azt fogalmazták meg, hogy a kukoricaszilázs ebben a kísérletben (20% keményítőtartalmú kukoricaszilázs, virágzás elején betakarított cirokszilázs, jó erjedési minőség, a laktáció közepén lévő és 30 kg termelésű Holstein tehenek esetében) teljes egészében lecserélhető volt cirokszilázsra anélkül, hogy káros hatással lett volna a termelési eredményekre.

Tehát a cirokszilázs (meghatározott körülmények között és feltételek mellett!) jó alternatíva lehet olyan területeken, ahol vízhiánnyal küzdenek a tejtermelő gazdaságok.

Óvatosan kell azonban a témát megközelíteni. Nem 40-50 kg/nap termelésű tehenekről volt szó, és nem 35-40% keményítőtartalmú kukoricaszilázst cseréltek le, mégis tanulságos lehet számunkra a példa! A közepes és kistejű teheneink is ott vannak a telepen, nem mindegy, hogy a vetésszerkezet eldöntésekor hogyan ítéljük meg a cirokszilázs etetését az ő esetükben.

cirok

A hagyományos cirokfélék nem pótolják a hiányzó emészthető rostot a fogadó és a nagytejű tehén adagjában – a szerző felvétele

A hagyományos cirokfélék azonban semmiképpen nem pótolják a hiányzó emészthető rostot a fogadó és a nagytejű tehén adagjában, mert nem kedvező a silócirokfélék rostjának az emészthetősége. Kivéve, ha BMR típus szemes vagy silócirokról van szó.

Egy másik szempont: a cirok korai betakarítása (a hazánkban uralkodó klímán) együtt járhat azzal, hogy vizesebb lesz a takarmány, ami csurgaléklé-képződést és ecetesedést indíthat el. Ez erősen hibridfüggő. Mindemellett törekedni kell a 28-30% megközelítésére, és ha ez nem lehetséges a korai fenofázis miatt egymenetes betakarításkor, akkor nagy hangsúlyt kell fektetni a silózási technológiára (tisztaság-tarlómagasság) és a silózási adalékanyagra.

cirok