Október 20-a, vagyis Vendel napja, a a jószágtartó gazdák, pásztorok és juhászok védőszentjének emléknapja.

Szent Vendel története

Vendel, a legenda szerint, egy királyfi volt. A keresztény műveltség és a papság iránti vonzódását apja nem nézte jó szemmel, így inkább a nyájának az őrzését bízta rá. Vendelnek sok ideje jutott az elmélkedésre, miközben a nyájat őrzte, így elhatározta, hogy remete lesz és hat társával együtt Rómába zarándokolt.

Hazatért Rómából, majd egy Trier közeli erdőben telepedett le, ahol böjtöléssel és imádkozással töltötte a napjait. Egyszer egy gazda megszidta Vendelt, hogy inkább dolgozzon, így ő elszegődött hozzá, és őrizte a jószágait. Mindig a legjobb legelőt kereste a juhoknak, és egész nap járta velük a dombokat. A körülötte lévő remeték nagyon tisztelték és vezetőjükké választották. Szerzetesrendet alapítottak, kolostort építettek, és a bencés rendi szabályok szerint éltek. Később Vendelt apátjukká választották.

617-ben halt meg. Remetekunyhója helyén temették el. Sírja fölé kápolnát emeltek, mely a nevéhez fűződő csodáknak köszönhetően, zarándokhellyé vált. Leginkább a jószágokat érintő, járványos betegségek elleni védekezésben fordultak hozzá és kérték, hogy tegyen csodát.

1320-ban pestisjárvány ütötte fel a fejét Trierben, de a hívők szerint Szent Vendel közbenjárására megszűnt a járvány. Ezért egy templomot építtettek tiszteletére, melyet 1360 pünkösdjén szenteltek fel. Vendel ereklyéi is ide kerültek. 1506-ban márvány szarkofágba helyezték el, és ünnepi körmenettel emlékeztek meg róla.

juhász juh

Vendel napján a jószágokért imádkoznak. Fotó: 123rf.com

Vendel napi hiedelmek

  • A népi hiedelmek úgy tartják, ha valamilyen betegség üt ki az állatok között, akkor Vendel viszi el az állatokat.
  • Vendel tisztelete hazánkban csak a XVIII. században jelent meg. A pásztorok és a juhászok között ekkor lett nagyon közkedvelt a Vendel keresztnév.
  • Cserszegtomajon úgy tartották, Szent Vendel Isten legkedvesebb pásztora.
  • Nagynyárádon, Vendel napján, a legelő szélén álló Sarlós Boldogasszony-kápolna elé hajtották a gazdák minden lovukat, marhájukat és juhukat. A templomban misét mondtak és megáldották az állatokat, majd visszahajtották őket az istállóba.
  • Az eladásra szánt jószágokat a híres, németbólyi állatvásárra hajtották, amelyet mindig Vendel napján tartottak. Itt a vásártéren állt a Bálint és Vendel tiszteletére szentelt kápolna, ahol ezen a napon fogadalmi misét tartottak a jószágokért.
  • Pilisszántó környékén zarándoklat indult három októberi vasárnapon, melyeken a jószágokért könyörögtek. Ezeket nevezték Vendel búcsúknak, vagy Vendel vasárnapoknak.
  • Hanyipuszta Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája szintén búcsújáró hely. A mellette lévő szentkút a hagyomány szerint úgy keletkezett, hogy Vendel megszánta a szomjas juhokat, leszúrta a botját a földbe, ahonnan egy kis forrás fakadt.
  • Szeged környékén is nagy kultusza van a Vendel napnak. Korábban itt volt Vendel utca, és szobrot is emeltek a védőszent tiszteletére.
  • Csornán is misét mondtak ezen a napon a jószágokért, majd mindenki vitt haza egy üvegcse szentelt vizet, és azt beleöntötték a jószágok ivóvízébe, hogy Vendel óvja meg őket minden bajtól.
  • A római naptárba ugyan nem került be az ünnepe, de Európában több mint ezerötszáz templomot ajánlottak oltalmába, melyek közül kétszáz zarándokhellyé vált. Tiszteletét a német telepesek hozták magukkal Kelet-Európába, így hazánkba is.
  • Magyarországi kultuszának elterjedése Padányi Biró Márton veszprémi püspöknek is köszönhető, aki a Sümeg melletti Deákiban kápolnát építtetett tiszteletére.
  • Az 1755-ben kitört marhavész után számos községben helyeztek el Vendel-szobrot, általában a falu végén, ahol az állatokat a legelőre hajtották.
  • Szent Vendel napján sok helyen körmenetben vonultak a szobrához, és kérték, hogy védje meg a falut a dögvésztől.