A Bonafarm Mezőgazdaság a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon az Állattenyésztési kategória nagydíját nyerte el pályázati anyagával, mely egy kiemelkedően fontos fejlesztést mutatott be.

Nagyon büszkék az elért eredményre  – a Bonafarm Mezőgazdaság az egyetlen, amely a 29 alkalomból már háromszor elnyerte ezt a díjat. Ez alkalommal a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazat és a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. közös munkája érdemelte ki a díjat, míg 2013-ban és 2010-ben a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. kapta meg az elismerést.  Nagyon sok munka kellett ahhoz, hogy a pályázat tartalmilag és szakmailag is kiérdemelje ezt az elismerést. Csapatmunka zajlott, számos szakember hat éves közös munkája kellett hozzá.

Pályázatuk középpontjában egy olyan a saját fejlesztésű, fenntartható sertéstakarmányozási technológia állt, amivel csökkenthető a vágósertés-előállítás környezetterhelése és az ökológiai lábnyoma.

Csökkenteni tudják a nitrogén, az ammónia és a foszfor kibocsátásukat

Ezzel a megoldással a vágósertés előállításuk a nehéz gazdasági környezetben is képes eredményesen működni úgy, hogy közben a technológiának köszönhetően csökkenteni tudják a nitrogén, az ammónia és a foszfor kibocsátásukat és redukálni képesek a karbonlábnyomukat is – mondták el a Bonafarm Mezőgazdaság szakértői.

Környezetterhelés szempontjából a cink-oxid jelent problémát. A választott malac anyatejről prestarter, starter takarmányra való átállításakor gyakran jelenik meg az E. coli Enteritis, ami nagymértékű elhullást okozhat a fertőzés okozta hasmenésen keresztül. Ennek megelőzésére nagyon jó a cink-oxid, ami viszont nehézfémként akkumulálódik a talajban és összefüggésbe hozható az antibiotikum-rezisztencia kialakulásával. Mindemiatt ki kell azt venni az állati termékpályából.

Az ökológiai lábnyom csökkentése

A cél tehát a karbonsemlegesség elérése, az összes karbonkibocsátás 11-14 %-a az élelmiszerelőállításhoz köthető, aminek egyik legnagyobb részét az állatitermék-előállítás adja, azon belül pedig érintett a takarmányozás is. Az intenzíven nevelt hizósertés egy ilyen rendszerben kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezik, mint egy makkoltatott 2 év alatt vágósúlyt elérő sertés. Más állatfajoknál is kamatoztatni szeretnék a módszert, akár baromfifajoknál is.

Fontos a megfelelő fajta kiválasztása

Bakó Gábor a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazatának igazgatója elmondta, hogy a cégcsoport sertésállománya jelenleg 13500 darab kocából és annak szaporulatából áll, ami a kocasüldőkkel és vágósertésekkel együtt eléri a 22000-23000 darabos nagyságrendet.

Csak stabil, konszilidált fajtával lehet folyamatosan magas termelési eredményeket elérni, ami a cégcsoportnál a DanBred fajtát jelenti. A szaporasága és a vágóhídi értékmérő tulajdonsága miatt is előnyös ez a fajta. Kutatás-fejlesztéssel csökkentették le a takarmányok fehérjetartalmát és foszfortartalmát, így minden olyan tényező esetében tettek lépéseket, amellyel csökkenteni lehet az ökológiai lábnyomot, és ennek meg is lett a pozitív eredménye.

A cégről pedig további információkat ide kattintva találsz, friss hírekért pedig érdemes a Facebook-oldalukat követni!