Mintegy 25-30 százalékkal csökkent az európai nyúltartók termelése az elmúlt egy évben. A gazdálkodók az állattartókat sújtó általános nehézségek miatt számolták fel az állományokat, miközben a kereslet is jelentősen visszaesett a nyúlhús iránt. Az európai piac jelenleg stabil, van eredmény a nyúltartáson, Magyarország megőrizte pozícióját, továbbra is a kontinens legnagyobb vágónyúl-exportőre – írja a novenyvedoszer.hu.
Az emelkedő költségeket a felvásárlási árakban nem lehetett érvényesíteni – fotó: pixabay.com
A magyar termelők 16 százaléka fejezte be a nyúltartást
"A nyúltartók sem úszták meg a bajokat" – fogalmazott Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Kossuth Rádió reggeli műsorában. A Covid járvány, az ukrán helyzet, az energiaválság, a 2022-es történelmi aszály és a szélsőségesen megemelkedő takarmányárak együttesen már nagyon sok nehézséget jelentettek.
"A magyar termelők 16 százaléka fejezte be a nyúltartást az elmúlt egy évben, ami 6-8 nagyüzemi telepet érint, amelyek nem tudták finanszírozni ezt az átmeneti időszakot. Sokkal magasabb volt a takarmány beszerzése, az energiaárak elszálltak, s ezeket a piac felvevőképessége nem követte, vagyis a felvásárlási árakban ezeket nem lehetett érvényesíteni. A külföldi hátterű tenyésztők is ugyanezekkel az állapotokkal szembesültek, sőt nekik még rosszabb volt a helyzetük, mert a külföldi termelés 25-30 százalékkal csökkent. Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban ezek a termelők szintén befejezték a munkát" – összegezte a terméktanács elnöke.
Az útdíj és az üzemanyagok magas ára nehezebbé teszi a sikeres gazdálkodást
Jelenleg a termék iránti kereslet jó, de az árszínvonal megtartása minden héten küzdelmes folyamat az áruházláncoknál, mert a vásárlók ezt a magasabb értékű húsféleséget nehezebben tudják megvásárolni.
El lehet adni a nyulat, viszont az útdíj és az üzemanyagok magas ára nehezebbé teszi a sikeres gazdálkodást. Magyarországon jelenleg 100 ezer anyanyúl „termel" utódokat, a feldolgozók 2 vágóhídon mintegy 3,5 milliós szaporulattal dolgoznak, csaknem 100 százalékban a külföldi piacokra.
Magyarország továbbra is a legnagyobb exportőrnek számít az unióban, de a hazai piacon is folyamatosan nőnek az eredmények, ugyanis a vágónyulak 5-6 százaléka a hazai fogyasztókhoz kerülhet. Ez azért jelentős előrelépés, mert egy évtizede még nem volt mérhető a hazai fogyasztás, ugyanis csak a saját célra előállított vágónyulak jelentették a nyúlhús fogyasztását.
Sikeres volt a kampány a nyúlhús fogyasztásáért
Az igazi áttörés csak az utóbbi évtizedben történt meg, ekkor mutatkozott igény arra, hogy a nyúlhús az áruházláncokban is megjelenjen.
Egy kampány is elindult az Agrárminisztériummal és az Agrármarketing Centrummal közösen, amelynek köszönhetően megtörtént a fordulat és azóta napi termékként megtalálható a nyúlhús több hazai áruházban is.
Még van hová fejlődni, a terméktanács célja, hogy 10 százalék fölé emelkedjen az a mennyiség, melyet a belföldi fogyasztók asztalára tennének. A szakmaközi szervezet arra is törekszik, hogy a háztáji nyúltenyésztésnek újra reneszánsza legyen, hogy a családok jó minőségű fehérjével tudják ellátni magukat, hiszen egy jól nevelhető haszonállatról van szó.
Magyarország megőrizte pozícióját, továbbra is a kontinens legnagyobb vágónyúl-exportőre – fotó: pixabay.com
Az állattartó telepek hamarosan több jogcímen is pályázhatnak: ezek közül az egyik a tenyész növendéknyúl támogatás lesz, amelyet a legkisebb termelő is igénybe tud venni és akár 10 nyúl nevelésekor is jogosulttá válik rá.
Ez a támogatás eddig 2 ezer forint volt anyanyulanként, mostantól 3 ezer forint állami támogatás kapható évente kétszer, januárban és júliusban – olvasható a novenyvedoszer.hu cikkében.
|
_jpg_fill_540x300_0.webp "A román agrárminiszter szerint fontos a kisparaszti sertéstartás")
