A már hosszú ideje gyengélkedő (de Trump újbóli elnökké választása óta ismét erősödő) forint újra fókuszba helyezte az euró bevezetésének kérdéskörét, azonban a pénzügyi kormányzat nyilatkozatai szerint ez valójában – legalábbis kormányzati oldalon – nincs napirenden és várhatóan jó ideig még nem is lesz. És nem pusztán a szándék hiánya miatt, hanem mert a szükséges feltételek sem állnak rendelkezésre hozzá. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy mi lenne jobb a gazdaságnak, azon belül is a mezőgazdaságnak – véleményeiket az alábbiakban foglaljuk össze, a kérdés érzékeny politikai vonatkozásai miatt kérésükre anonim módon, nevük megjelölése nélkül.
De nézzük, milyen hatásai lennének a közös európai valuta bevezetésének!
Miért nincs még eurónk?
Magyarország az EU-csatlakozással együtt vállalta az euró bevezetését, de konkrét céldátum nélkül. A feltételek teljesítése nélkül nem lehet csatlakozni az euróövezethez, jelenleg pedig sem a nominális kritériumokat (infláció, államadósság, árfolyam-stabilitás), sem a gazdasági felzárkózást mérő reálkonvergenciát nem teljesítjük.
A gazdaságpolitika prioritásai között jelenleg nem szerepel az euró bevezetése. Még ha most meg is születne a döntés, akkor is legalább négy évre lenne szükség a tényleges csatlakozásig.
Az euró bevezetésének előnyei
- Stabilabb árfolyam: Az euró megszüntetné az árfolyam-ingadozásokat, ami kiszámíthatóbbá tenné a gazdasági tervezést.
- Alacsonyabb kamatszint: Az eurózónában jellemzően alacsonyabb kamatok segíthetnék a beruházásokat és a hitelfelvételt.
- Kedvezőbb befektetési környezet: A közös valuta csökkentené a pénzügyi kockázatokat, növelhetné a külföldi befektetések számát.
- Egyszerűbb nemzetközi kereskedelem: Az euróval működő vállalkozásoknak nem kellene devizaváltási költségeket fizetniük, ami csökkentené a működési költségeiket.
Az euró bevezetésének hátrányai
- Önálló monetáris politika elvesztése: Nem lenne lehetőség önálló árfolyam- és kamatpolitikára, így a gazdasági sokkokra való reagálás lehetősége jelentősen csökkenne.
- Inflációs kockázatok: A kezdeti időszakban az euró bevezetése többletinflációt eredményezhet, ami átmenetileg növelheti az árakat.
- Bérfelzárkózás kérdése: Az euró nem garantálja automatikusan a gyorsabb bérnövekedést, a gazdasági teljesítmény és a munkaerőpiaci viszonyok nagyobb hatással bírnak.
Mikor lehet reális az euró bevezetése?
Jelenleg a magyar gazdaság nincs felkészülve az euró bevezetésére és rövid távon nincs is kényszer erre. Ha azonban a régió többi országa (például Lengyelország, Csehország) csatlakozna az eurózónához, Magyarország komoly versenyhátrányba kerülhet.
A kérdés tehát nem az, hogy bevezetjük-e az eurót, hanem az, hogy mikor és milyen feltételekkel lenne előnyös a csatlakozás.
Mit jelent a forint gyengülése/erősödése az agrárium számára?
A forint gyengülése vegyes hatással van a magyar mezőgazdaságra: míg az exportőrök profitálhatnak belőle, az importköltségek növekedése és az infláció negatívan érinti az ágazatot.
A forint árfolyamának változása jelentős hatással van a magyar mezőgazdaságra, mind pozitív, mind negatív irányban. Az exportorientált termelők számára a gyengébb forint előnyös lehet, mivel az euróban vagy más devizában realizált bevételek forintban kifejezve magasabbak, így a gyenge forint növeli a jövedelmezőséget. Ez különösen fontos azoknak a gazdálkodóknak, akik termékeiket külföldi piacokon értékesítik.
Ugyanakkor a hazai agrárium jelentős mértékben támaszkodik importált inputokra, például gépekre, műtrágyákra, vetőmagokra és takarmányokra. A forint gyengülése ezen termékek árának emelkedéséhez vezet, ami növeli a termelési költségeket. Ez különösen hátrányosan érinti azokat a gazdákat, akik kevésbé exportorientáltak, vagy akiknek nincs lehetőségük az emelkedő költségeket a termékeik árában érvényesíteni.
Továbbá a gyenge forint hozzájárul az infláció növekedéséhez, mivel a dráguló importtermékek áremelkedést okoznak a hazai piacon is. Az infláció pedig csökkenti a fogyasztók vásárlóerejét, ami közvetetten a mezőgazdasági termékek iránti keresletet is befolyásolhatja.
Összességében elmondható, hogy míg a gyenge forint rövid távon előnyös lehet az exportáló mezőgazdasági vállalkozások számára, hosszabb távon a növekvő importköltségek és az infláció negatív hatásai leronthatják ezeket az előnyöket. Ezért a gazdálkodóknak érdemes figyelemmel kísérniük az árfolyam alakulását, majd ennek megfelelően tervezniük beszerzéseiket és értékesítéseiket.
Indexkép: Pixabay
