Manapság a legjelentősebb állatok, amelyeket kimondottan prémjükért tenyésztenek, a húsevő nyérc és róka, valamint a növényevő csincsilla – olvasható a tudas.hu oldalon.

2015-ben mintegy ötezer európai állatfarmon körülbelül 46 millió prémes állatot tartottak, melyek között 42,7 millió nyérc, 2,7 millió róka és 206 ezer csincsilla bundáját használták fel ruházati alapanyagként.

A csincsillatenyésztő állatfarmok a tenyésztők szerint megfelelnek az állatjóléti feltételeknek.

A hazai csincsillatenyésztő és prémfeldogozó cég az elsők között van a világpiacon – Fotó: pixabay

A legtöbb ilyen prémesállat-farm Dániában található, ahol 2015-ben több mint 1500 helyszínen tartották a tenyészállatokat, köztük 17,8 millió nyércet és 35 ezer csincsillát. A dánok mind mennyiségben mind pedig minőségben kiváló színvonalat nyújtanak, amihez az enyhébb tél, a hűvös nyár, valamint az állatok takarmányozásához szükséges helyi halfeldolgozók is hozzásegítik őket.

Egy hazai cég világelső a csincsillaprém piacon: tenyésztéssel, prémkidolgozással foglalkoznak, sőt saját módszereikkel meg is festik ezeket. A világ minden tájáról, így például a csincsilla őshazájának számító dél-amerikai országokból is vásárolnak nyers prémet a tenyésztőktől kidolgozásra.

A komáromi csincsilla tenyésztő és prémfeldolgozó üzem 1978 óta üzemel, több mint 6000 anyaállat folyamatos elletésével évente 80-100 ezer  csincsillával “járul hozzá” a szőrmeiparhoz.

Miért pont csincsilla?

Ennek az állatnak a bundája rendkívül puha, sűrű, selymes fényű és jó hőszigetelő. Mivel minden négyzetcentiméterén 50 ezer szőrszál található, nemcsak a világpiacon, de a szőrmés állatok közt is kiemelkedően jó minőségűnek számít. Nagyon keresett a nyércszőrme is, a legértékesebb mégis a szibériai cobolyprém, amely selymességéről, fényes csillogásáról, ritkaságáról, pehelykönnyű súlyáról és tartósságáról híres.

Állatvédelem

Igaz ugyan, hogy az állatprémek használatára a legrégebbi korokból is vannak bizonyítékok, az állatvédők számtalanszor kiállnak amellett, hogy az állatok tartása nem felel meg az állatjóléti feltételeknek. A szőrmeipar képviselői azonban tartják magukat ahhoz, hogy a szektor szigorúan szabályozott, működésének legfontosabb alapelve az állatjólét, enélkül az állatok fogságban nem is szaporodnának, és nem növesztenének dús és fényes szőrmét. Az iparág ráadásul több millió embernek ad munkát a világon.

A fokozódó nyomás, a tüntetések hatására a prémes állatok tenyésztését már Nagy-Britanniában, Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában betiltották, a közeljövőben pedig Hollandiában, Szlovákiában és Norvégiában várhatóak ilyen változások.

Magyarországon többek között a Magyar Szőrmeellenes Liga küzd a prémipar és a szőrmeipari célú csincsillatenyésztés felszámolása érdekében. A viták során a Magyar Csincsillatenyésztők Országos Szövetsége igyekszik megvédeni a hazai tenyésztők érdekeit: a szövetség számos alkalommal felsorakoztatta azokat az érveket, melyek álláspontjuk szerint azt igazolják, hogy az állatvédők kijelentései túlzóak az állatok tartásának körülményeit illetően.

Több ezer nyércet öltek le a dán állatfarmokon.

A koronavírus-járvány megroppantotta a dán szőrmeipari célú nyérctenyésztést – Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

A koronavírus hatása

A prémipar körüli kétségek és a megoldandó problémák súlyát tovább növeli a koronavírus-járvány: az előző év őszén Dániában, majd később más országok nyérctelepein is kimutatták a vírus új változatát. A szakemberek 2020. november 4-én elrendelték a teljes dán nyércállomány, azaz több mint tízmillió állat azonnali leölését, mivel attól tartottak, hogy a telepeken nem lehet majd megállítani a fertőzést, sőt új mutációk is kialakulhatnak. Az dániai eseményekről korábban ITT írtunk.

A világelső dán prémaukciósház, a Kopenhagen Fur röviddel a nyércbotrány után bejelentette, hogy a következő 2-3 évben kiárusítja teljes készleteit, és végleg befejezi tevékenységét. Véleményük szerint ezeknek a döntéseknek a következményeit a szőrmeipar nem képes túlélni.