Több mint tízezer holland gazdálkodó döntött úgy ismét, hogy az utcára vonul annak érdekében, hogy a Mark Rutte vezette kormány nitrogén-kibocsátást csökkentő tervezete ellen demonstráljon. A tervezet elfogadása esetén ugyanis be kellene zárni a holland állattartó telepek jelentős részét, vagy  drasztikusan csökkenteni kellene az állományokat.

Komoly veszélybe kerülhet az élelmiszer-előállítás

A gazdák már tavaly nyáron is több alkalommal szerveztek látványos megmozdulásokat, aminek eredményeképpen a korábbi agrárminiszter, Henk Staghouwer szeptember elején lemondott.  A tüntetők a

Nincs gazdálkodó, nincs élelem, nincs nitrogén-kibocsátás

feliratú transzparensekkel azt szerették volna kifejezni, hogy a tervezett intézkedések az élelmiszer-előállítást komoly veszélybe sodorják.

A mezőgazdaságban a legnagyobb nitrogén-kibocsátónak az állattartás számít, az állati hulladékok és a trágya miatt, míg a nagy mennyiségű műtrágya-felhasználással a szántóföldi növénytermesztők okoznak jelentős nitrogénszennyezést.

szarvasmarhák

A mezőgazdaságban a legnagyobb nitrogén-kibocsátónak az állattartás számít – fotó: pixabay.com

A holland gazdák szerint túl gyorsan kellene lépniük

Az elfogadásra váró tervezet célja, hogy a mostaninál 50 százalékkal kisebb legyen a mezőgazdaság nitrogén-kibocsátása, ez főként az állattartó telepeket érinti. A holland szenátus most jóváhagyta a gazdák szerint vállalhatatlan kötelezettséget.

Nem a megcélzott kibocsátás-csökkentéssel van a probléma a demonstrációkat szervező Farmers Defence Force szerint, hanem azzal, hogy a kormány annak a végrehajtását 2030-ig írná elő, miközben a gazdák leghamarabb 2035-re tudnák vállalni a telepek átalakítását, illetve a szükséges engedélyek megszerzését.

Helyi becslések szerint a nitrogén-kibocsátásról szóló törvény mintegy 11 ezer állattartó telepet sodorna veszélybe és a következményeként több százezer haszonállatot kellene levágni.  A holland kormány korábban vállalta, hogy állami támogatásban részesíti a törvénytervezet szerint már szabálytalanul működő telepeket, de kiderült, hogy ez nem lehetséges, mert ebben az esetben az Európai Unió szabályai szerint tiltott állami támogatásról lenne szó.


A szigor más ágazatokat is érint

A helyzet komolyságát az is fokozza, hogy az ország nitrogén-kibocsátására vonatkozó engedélyezési rendszert a holland legfelsőbb bíróság a közelmúltban hatályon kívül helyezte, aminek eredményeképpen jelenleg több ezer holland vállalkozás működik illegálisan. A döntés előtt a vállalkozások ugyanis még elkezdhették a tevékenységüket, és utólag elvégezhették a kibocsátási korlátokra vonatkozó beruházásokat, így az engedélyeket elég lett volna később beszerezni. A bíróság döntésével azonban ez a lehetőség megszűnt.

A legfelsőbb bírósági döntés a kiemelt természeti területek, vagyis a Natura 2000 övezetek közelében tevékenykedőket érintette legjobban.

Tovább növeli a feszültséget, hogy a holland kormány hamarosan közzé fogja tenni azon legszennyezőbb gazdaságok háromezres listáját is, amelyeknek még az idei évben be kell szüntetniük a tevékenységüket.

A bezárásra ítélt cégek az ígéretek szerint kompenzációra jogosultak, amelyre a kormány egy 24 milliárd eurós keretet bocsátott rendelkezésre, de újra felmerül a kérdés, hogy az EU szabályozás szerint ebben az esetben megvalósul-e a tiltott állami támogatás.

szarvasmarha

Helyi becslések szerint a nitrogén-kibocsátásról szóló törvény mintegy 11 ezer állattartó telepet sodorna veszélybe és a következményeként több százezer haszonállatot kellene levágni – fotó: pixabay.com

Mark Rutte kormánya nem tágít a 2030-as határidőtől – folytatódhat a gazdák tiltakozása

Sok gazdálkodó már 2019-ben végrehajtott olyan beruházásokat, amelyekkel az állattartó telepük működését az akkori szabályoknak megfelelően alakították át.

Viszont a mostani, szigorúbb kibocsátási korlátoknak már képtelenek eleget tenni, mert újabb beruházásokra kényszerülnének, holott nagyon sokan még a korábbi kölcsönüket sem tudták visszafizetni.

A 2030-ig szóló uniós célkitűzéseket Hollandia elsőként szeretné megvalósítani, miközben az EU tagállamok kormányainak többsége – köztük a magyar kormány is – kemény kritikával illeti azt.  Az európai gazdaképviseletek véleménye szerint pedig egyenesen veszélybe kerülhet a kontinens élelmiszer-előállítása.

Hollandia kis területe ellenére is az agrárexport szempontjából az elsők között van, a holland gazdaságok a legmodernebb technológiákkal működnek, így a kibocsátásuk már most is lényegesen alacsonyabb másokhoz képest.