A húsmarhatartók jobb felvásárlási árakra számítottak, de a dús legelőknek viszont örülhettek. A támogatási kérelmek nagy arányú visszautasítása és a kirótt szankciók ugyanakkor túl sokaknak okoztak súlyos bevételkiesést. Félő, hogy az ígéretekkel ellentétben folyton növekvő adminisztrációs teher és az új támogatási rendszer hibái miatt még több kistermelő adja fel a marhatartást – írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
A támogatási kérelmek visszautasítása a kérelmezett egyedek több mint 10 százalékát érintette – fotó: pixabay.com
"A mögöttünk hagyott év bebizonyította, mennyire fontos a gazdák tájékoztatása" – fogalmazott Kovács-Mesterházy Zoltán, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének igazgatója az allattenyesztok.hu-nak nyilatkozva.
Elmondta, hogy jobb kommunikációval és az élethez jobban alkalmazkodó szakigazgatási rendszerrel, illetve eljárásrenddel, elkerülhető lett volna az a nagymértékű támogatásmegvonás és szankció, amit a késve jelentések miatt rótt ki az Államkincstár a gazdákra. A támogatási kérelmek visszautasítása a kérelmezett egyedek több mint 10 százalékát érintette – írják.
"A hízóalapanyag és a vágómarha árak 5-10 százalékkal csökkentek év végére, ugyanakkor a tenyészállatok iránt kisebb hullámzásokkal, de lényegében stabil volt a kereslet" – elemezte a húsmarha piacot Dr. Szűcs Márton, a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületének igazgatója.
"A legtöbb esetben lehetőség adódott az őszi legeltetés megnyújtására, és sikerült elegendő szénát betárolni a téli időszakra. A hízóállatpiacon kismértékű csökkenés, a tenyészüsző értékesítés terén enyhe javulás volt érzékelhető. A fiatal tenyészbika-beállítás 5-10%-kal csökkent, ami a létszámcsökkenés tükrében nem meglepő" – vázolta az idei évet Mihalecz András a Brit Húsmarhafajtákat Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója.
"A Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesületénél (LBTE) a tehénlétszám tovább növekedett néhány százalékkal, de más fajtáknál előforul az 5-6 százalékos csökkenés is" – adott tájékoztatást Csomai Géza, a LBTE elnöke, hozzátéve, hogy "összességében a hazai szarvasmarha állomány 3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Nagyon pozitív az idei évben, hogy a tenyészállatpiac jónak volt mondható, a tenyészbikákat- és üszőket jó áron el lehetett adni"
"Év vége felé élénkülni kezdett a tenyészállat piac, főként török, román, szerb és horvát viszonylatban. A hízóalapanyag és vágómarha felvásárlási ára nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte csökken. Mivel az abraktakarmány árak jelentősen csökkentek, így a hízlalás jövedelmezősége javult. A gyepen tartott tehenektől választott borjak súlya, a legelőfű, valamint a tömegtakarmányok mennyisége is nagyobb volt 2023-ban mint az előző évben Európa szerte. Aki tehette bevásárolt és betárolt az olcsó takarmányból"
2023-ban nehezen érkeztek a támogatások
A szokásosnál vontatottabb volt 2023-ban a tenyészbika de minimis támogatások kifizetése. A nagyobb gazdaságok december végén kapták meg azt az előleget, amit október második felétől ki lehetett volna nekik fizetni – olvasható a cikkben.
Az állományok nagy része a jó időjárásnak köszönhetően november végén még a legelőn volt, a behajtásra decemberben került sor. Onnantól a betárolt takarmányok etetése is végérvényesen elindult.
EHD: kelet felé terjed a fertőző vérzékenység
Az országos főállatorvos állásfoglalása szerint a fertőzéssel érintett országokból (Spanyolország, Portugália, Franciaország) csak akkor szállíthatnak kérődzőket, ha egyebek mellett az állatok olyan létesítményből származnak, amely körül legalább 150 km-es körzetben az indulást megelőző 2 évben nem volt járványos vérzéses betegség.
Kockázatos még Hollandiából, Belgiumból és Németország északi részéből is kérődzőket vásárolni, ugyanis ebben a régióban egyre több megbetegedést és elhullást is okoz a kéknyelv vírus 3-as törzse, amire egyelőre nincsen vakcina!
Figyeljünk tehát oda, ha szarvasmarhát vagy juhokat, kecskéket szeretnénk ezekből az országokból importálni! – hívja fel a figyelmet az allattetnyesztok.hu
_fill_540x300_0.jpg)
