Vegyes érzelmekkel küzdenek mostanság a juhtartók, még úgy is, hogy a napokban a legtöbb vármegyében feloldották a kiskérődzők pestise miatt az élőállatokra és termékekre vonatkozó zárlatot, valamint a kiszállítási tilalmat, illetve csak Zala megyére korlátozták a kiviteli tilalmat.

A március 7-én Győr közelében, a kisbajcsi szarvasmarha telepen megjelent ragadós száj- és körömfájás pedig több kérdést is felvet. Ezek közül talán a legfontosabb, hogyan került ide a betegség Pakisztánban honos változata. Szerencsére, a hatóságok időben és határozottan léptek és az utóbbi 10 napban nem következett be újabb kitörés, aminek következtében Magyarország jelentős részéről – Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével – ismét megindulhatott az élőállatok kiszállítása.


Dr. Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta: szerencsére, meghatározó EU-piacaink még teljesen készek a bárányaink fogadására. A német piacok kissé kivárnak a szállítások fogadásával, olasz partnereink pedig a kiszállított tétel 15%-ának egyedi vizsgálati eredményeit kérik tőlünk. Ez némileg nehezíti a húsvéti kiszállítások felgyorsulását.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ország mentességi státuszának megállapításához 3 hónapos mentes időszaknak kell eltelnie, ami mindkét váratlan betegségre vonatkozik. Az ügyvezető szerint ez lehet a vártnál nehezebb indulás oka.

Ugyanakkor a harmadik országokba irányuló export ezeknek az országoknak a döntéseitől függ – mondta Dr. Kukovics Sándor. Különösen fontos célpiac Izrael, ahová az elmúlt években rendszeresen szállítottak bárányt a magyar tenyésztők. Bízunk benne, hogy a jó politikai kapcsolatok és a magyar hatóságok intézkedéseinek elfogadása révén hamarosan ismét zöld utat kapnak az izraeli exportok is – bocsátotta előre.

juh

A bárányárak most 1900 és 2200 forint között mozognak, ami 3-400 forintos csökkenést jelent az előző hetekhez képest – forrás: Pixabay

– Sajnálatos tény, hogy az árak alakulása viszont kevésbé derűlátó képet fest. Az elmúlt időszakban enyhe árcsökkenés volt tapasztalható, ami részben az állategészségügyi helyzet miatti aggodalmaknak, részben a kereskedelmi partnerek árleszorító törekvéseinek köszönhető. A bárányárak most 1900 és 2200 forint között mozognak, ami 3-400 forintos csökkenést jelent az előző hetekhez képest. Ez a mérséklődés az inputköltségek növekedésével együtt komoly kihívást jelenthet a termelőknek – fogalmazott a terméktanács ügyvezető igazgatója. – Bár az előállítás még így is jövedelmező maradt, sok termelő a saját munkájának értékét nem számolja el, ami hosszú távon torzíthatja a gazdaságossági kalkulációkat. Az európai piacokon jelenleg a horvát bárányárak a legmagasabbak, őket követi Magyarország, majd Portugália. A horvát árakat elsősorban a turizmus hajtja, mivel a jelentős idegenforgalmi keresletet nem tudják teljesen saját termelésből fedezni, ezért importra szorulnak, ami az árakat is felhajtja.



Kérdésünkre Dr. Kukovics Sándor jelezte: az elmúlt 2-3 évben nem mutatkozott érdemi bővülés sem a juhtartók, sem a kecsketartók számában; sőt, mindkét ágazatban csökkenés tapasztalható. Bár akadnak sikeres példák, ahol az agroturizmus és a helyi termékek iránti kereslet pozitív hatással van a kecsketartásra, országos szinten ez nem jelent áttörést. A kecsketej-termelők körében ráadásul minőségi problémák is előfordulhatnak, ami a fogyasztói bizalmat is rontja.

A juhtartás helyzetét jól jellemzi, hogy 2024-ben az előző évhez képest több mint 30 ezerrel kevesebb bárányt exportált Magyarország. Ez csaknem 10 százalékos visszaesést jelent, ami komoly figyelmeztetés az ágazat szereplői számára. A visszaesés okai között szerepel a munkaerőhiány, az ágazati kiöregedés, valamint a gazdasági nehézségek is – hangsúlyozta végül a szakember.

Indexkép: Pixabay