Itt a tavasz, kell-e félnünk a méhpusztulástól?

Évek óta folyamatosan romlik a magyarországi méhcsaládok egészségi állapota és ezzel együtt a méhek és más megporzó rovarok egyedszáma. A helyzetet súlyosbította a méz nyomott ára az EU-piacokon.

A 2018-as évben nagy port kavart, rejtélyesnek tartott méhpusztulás a napraforgó virágzásával egyidejüűeg lépett fel. Az akácszezon nem volt rossz, a korai virágzás mellett az akácméztermés átlagos volt, jó termésnek bizonyult. Az Országos  Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint a körülményekhez képest elég akácmézet gyűjtöttek a méhek. Az ezt követő nyári legelők virágzása során átlagos vagy az elvárásoknál valamivel rosszabb eredménnyel gyűjtöttek a méhek. Elhullást ebben az időszakban nem tapasztaltak.

A napraforgó virágzása is korábban kezdődött, június közepétől kezdve igen korai, tömeges napraforgó-virágzás volt. Nem ismeretes, hogy a korai virágzás hatással lehetett volna a méhpusztulásra. A méhészeknek a napraforgóra történő áttelepülése idejétől számított 2-3 napra viszont már az OMME-hoz is beérkeztek a jelentések a mépusztulásról. Az elhullás tünetei nem voltak szokványosak, a méhészektől érkezett beszámolók nem a tipikus elhullási tünetekről szóltak.

Folyamatosan romlik a magyarországi méhcsaládok egészségi állapota és ezzel együtt a méhek és más megporzó rovarok egyedszáma – fotó: Shutterstock

Tipikus mérgezés esetén a méhek a kaptártól egy méteren belül, kinyújtott szipókákkal tömegesen pusztulnak el. Ez történt egy somogyi méhészetben tavaly nyáron. Az elhullás ilyen módja esetén feltételezhető, hogy a környékbeli gazdák a növényvédelmi technológiai előírások megszegésével okozhatták a mérgezéseket. Azonban ebben a konkrét somogyi esetben a hatóságok nem jutottak eredményre. Azt ugyan megállípították, hogy a méhek pusztulását neonikotinoid típusú, klotianidin / tiametoxám hatóanyagok okozták, de azt nem, hogy a méhek hogyan kerültek kapcsolatba a növényvédő szerrel. Lehetséges, hogy szabálytalan növényvédelmi kezelés történt a környéken, de az is, hogy a méhek szennyezett vízhez jutottak, de a szándékos mérgezés sem zárható ki.

A napraforgó virágzása környéként történ több száz esetben azonban a méhészek előzmények nélkül, váratlanul észlelték a kaptárak kiürülését. Az elhullott méheket nem a kaptárak környékén, hanem csak a napraforgótáblákon tudták fellelni.

Az ilyen típusú tömeges méhelhullás a méhészeknek kb. 10 százalékát érintette.

Hogy a méhek nem a kaptárak környékén hullottak el, további problémát is felvetett, nevezetesen, hogy hiába fordultak a méhészek a hatóságokhoz a hatósági vizsgálatok érdekében. A jogszabály szerint méhmérgezés gyanújával csak akkor indítható vizsgálat, ha a méhhullák a kaptár környékén gyűjthetők be, méghozzá olyan mennyiségben, ami a laborvizsgálathoz elegendő. A legtöbb esetben azonban a méhhullák nem a kaptár környékén hevertek, hanem kint a földeken, a növények tövében. A vizsgálatokhoz szükséges 20 dekagramm méhhullát még száraz időben sem könnyű begyűjteni, de a bekövetkező esős időben csaknem lehetetlen a fenti mennyiségű mintát begyűjteni.

A napraforgót követően a kukorica virágzása során is észlelték a tömeges méhelhullást.

Akár több tényező együttesen is okozhatta a méhek pusztulását – fotó: PIxabay

A tömeges méhpusztulás lehetséges okai

A méhelhullás okaként számba jöhető, neonikotinoidos csávázás káros hatására legföljebb gyanakodni lehet, mivel ezek az anyagok élettani hatása évjáratonként eltérő, az időjárási és egyéb viszonyoktól függően – ezek közül különösen a hőmérséklet és a csapadék mennyisége befolyásolhatja hatásukat.

Ahol mérgezés történt, azt okozhatták az eső után maradó tócsákban, talajvízfoltokban a határérték többszörösét meghaladó csávázószer-maradványok is.

Egyes feltételezések szerint a sok eső miatt használt gombaölő szerek és az engedélyezett, méhbarát növényvédő szerek kombinációja okozta a méhpusztulást. Ez a teória elfogadható a napraforgó esetében, de a kukorica gombaölő szeres kezelése nem része a kukorica növényvédelmi technológiának.

Ahol az elhullott méhek nagy területen szétszórva, szívókájuk a testük alá görbülve, szétterpesztett szárnyakkal hevertek, ott nagyon valószínű, hogy mérgezés történt.

Azt azonban a legtöbb szakember elismeri, hogy a tavalyi tömeges pusztulás okát nehéz kideríteni, sőt rendkívül összetett okok is állhatnak a háttérben, a növényvédő szerek mellett egyéb tényezők is veszélyeztetik a beporzókat. A méhészeknek továbbra is komoly gondot jelent az Európában is óriási károkat okozó varroa atka, ami hazánkban is pusztíthatja a méhcsaládokat, főleg ha nem megfelelően védekeznek ellene.

A klimatikus változások, elsősorban a légkör melegedése egyáltalán nem kizárható tényező a méhek pusztulásában.

A magyarországi méhpusztulás mellett a globális méhpusztulás is évről évre aggasztóbb méreteket ölt. Ennek oka a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek, növényvédő szerek túlzott használata.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy a magyar méhállomány az egyes aggasztó esetek kivételével, egyelőre jó állapotban van, nem észlelhető jelentés csökkenés a teljes állományt vizsgálva. Az USA-ban azonban egyre aggasztóbb méreteket ölt a kaptárak elnéptelenedése: 2014-ben az amerikai méhkolóniák 42 százaléka halt ki. Az USA-ban már erre specializálódott vállalkozók járják az országot, hogy méheikkel végezzék el a beporzást, amit az emberi tevékenység miatt lecsökkent számú megporzó rovarok – csökkenő létszámuk miatt – nem képesek elvégezni.

A sok eső miatt használt gombaölő szerek és az engedélyezett, méhbarát növényvédő szerek kombinációja okozta a méhpusztulást? – fotó: Shutterstock

Az automatizálás hazájában, Japánban már négyrotoros, kisméretű drónokkal kísérleteznek a megporzás elősegítésére. A repülő szerkezetek „hasi” részén kiképzett, speciális géllel bevont kefét helyeznek el. Ebbe  beleragadva a virágpor átkerül egyik növényről a másikra, így a megporzás – elvileg, de a laborkísérletek szerint is – megtörténik. De amerikai vállalatok is dobtak már piacra robotbeporzókat.

Az Egyesült Államokban egyes méhfajok állománya 90 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben. A méhek (és általában a rovarok) pusztulásának számos okát tapasztalják, ezek közül az egyik és talán legfontosabb a városiasodás, amely miatt megváltoztak a méhek korábbi életkörülményei, miközben egyre több, mérgező hatású vegyszerrel kezelt növényt kell beporozniuk.

Szerepet játszhat a porzóméhfajok közül egyesek kihalása. Az USA-ban a kihalásnak oka lehet többek között a Nosema bombi parazita, amely csökkenti a méhek élettartamát, ami miatt csak kisebb kolóniák alakulnak ki. Ezzel együtt járhat, hogy az egyre kisebb genetikai eltérések miatt a pusztuló méhek nehezen képesek hatásosan védekezni új betegségekkel, vegyszerekkel vagy más állatokkal szemben. A becslések szerint

a megtermelt élelmek egyharmadának van kapcsolata a beporzást végző rovarokkal, ezen belül a méhekkel.

A méhek eltűnése világszerte egyre komolyabb gond. A világ mezőgazdaságában termesztett növények 90 százalékát a méhek porozzák be. A legtöbb gyümölcs, zöldség és héjas termény létrejötténél elengedhetetlen a méhek szerepe. Az élővilágra az emberi tevékenység során egyre nagyobb figyelmet kellene fordítani, betartva a fenntarthatóság sokat emlegetett, de nem mindig betartott szabályait.