A hatóságok egyelőre az első pozitív tesztsorozat után a TSE gyanújáról publikáltak Bocsig községben, ahol felügyelet- és korlátozások alá helyeztek két, összesen 750 juhot számláló gazdaságot.
Az első tesztek megerősítésére szolgáló másodlagos vizsgálatok jelenleg is tartanak – és amennyiben azok is pozitív eredményt mutatnak, az állatokat le kell vágni.
Az Aradi Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság igazgatója, Marcel Roşu kifejtette, hogy az elmúlt napokban a két telepről származó juhoknál súrlókórra jellemző tünetek jelentkeztek. Az elhullott állatokból vett mintákat a Diagnosztikai és Állategészségügyi Intézetbe (IDSA) küldték.
„Az első teszt pozitív volt, de ilyen esetekben egy második, érzékenyebb tesztet is végeznek a betegség megerősítésére. Az érintett gazdaságokat egyelőre felügyelet és korlátozások alá helyezték, és ha a végeredmény megerősíti, hogy a juhok surlókórban szenvedtek, az IDSA dönt a végrehajtandó intézkedési tervről. Le lehet vágni a juhokat emberi fogyasztás céljából, de dönteni lehet a leölésről és a megsemmisítésről is" – mondta Marcel Roşu.
A szakember elmondta, hogy a surlókór egy végzetes degeneratív betegség, amely a juhok és kecskék központi idegrendszerét érinti. A betegség hasonló a kergemarhakórhoz.
A súrlókór hivatalosan 2002-óta van jelen Romániában.
Magyar helyzet: Kell-e tartanunk a TSE betegségtől?
A súrlókórról a Nébih közleményében olvashatunk részletesebben.
A surlókór főleg a juhok, ritkábban a kecskék betegsége, amely Európában már több, mint 200 évvel ezelőtt is ismert volt. Először 1732-ben írták le Nagy-Britanniában, szórványosan jelenleg is előfordul, hazánkban is megállapították a betegséget.
Járványtan
A betegség többnyire 2 évnél idősebb állatokban fordul elő.
A fertőzés juhokban horizontálisan és vertikálisan is terjed, ezen kívül a fertőzött környezetből is juthat kóros prion az állatokba. A juhok üríthetik a priont különféle testváladékaikkal (tej, vér, liquor), ezáltal tartósan jelen lehet az állományban. Súrlókórral fertőzött állat placentájának elfogyasztása általi horizontális fertőződődés is lehetséges. Vertikálisan beteg anyaállat tejének fogyasztásával is fertőzhetnek a bárányok.
Klasszikus súrlókór esetén bizonyos genotipusú egyedek fokozott rezisztenciával rendelkeznek a betegséggel szemben, a legellenállóbbak az ARR/ARR allélpárral rendelkező egyedek. A VRQ/VRQ allélpárral rendelkező egyedek a legfogékonyabbak a fertőzésre. Tenyésztési program létezik Magyarországon is, melynek célja, hogy az állományokban a rezisztens egyedek minél nagyobb arányban forduljanak elő. Ez a genetikai szelekció sajnos az atipikus súrlókóros esetek számát nem csökkenti, mivel ez a rezisztencia nem érvényesül az atipikus súrlókórral szemben.
Tünetek
Az első tünetek nem jellemzőek, a beteg állat a nyájtól elmaradozik, majd nyugtalanságot, fogcsikorgatást, reszketést, rendellenes fej- és ajakmozgásokat lehet megfigyelni. A bőr nagyfokú viszketegsége következtében az érintett állatok a hátukat, lapockáikat, oldalukat tárgyakhoz dörzsölik, mely következményesen gyapjúhulláshoz vezet. Az állatok a nagyfokú viszketegség miatt kutyamódra ülve, hátsó lábukkal vakaródznak.
Vakarózó juhok 1965-ből, egy az USA-ban készült arhív felvételen – fotó: UNITED STATES AGRICULTURAL RESEARCH SERVICE/FLICKR
Mozgászavarok, hátsó testfél gyengeségét, elégtelen mozgáskoordinációt, elülső végtagok túlhangsúlyozott mozgását (ügető lóéhoz hasonló mozgás) lehet megfigyelni az érintett állatokon, végül nem tudnak lábra állni, és előbb-utóbb biztosan elhullanak.
Étvágyuk és tudatuk mindvégig zavartalan.
fotó: Amerikai Állatorvosi Gyógyszertan tankönyv arhív felvétel
Megelőzés, védekezés és eljárás a betegség megállapítása esetén
A laboratóriumi vizsgálatokkal megállapított fertőzés után az érintett állományt forgalmi korlátozás alá kell vonni állományt, és jogszabályban meghatározott módon kell eljárni az állománnyal. Ennek keretében lehetőség van az állomány teljes, állami kártalanítás mellett történő felszámolására, vagy az állomány genotipizálása után a nem megfelelő genotipusú egyedeket kell csak eltávolítani. A fertőzött állomány genotipizálása is lehetséges állami kártalanítás mellett.
Juhokban lehetséges rezisztens vonalakat létrehozni, és tenyésztéssel erre szelektálni.
Tünetek
Mindvégig láztalan állapot mellett fokozatosan súlyosbodó idegrendszeri tünetek jellemzik a kórképet, melynek lefolyása hetekre-hónapokra elhúzódik.
Kórjelzés
Napjainkban TSE monitoring vizsgálat során ELISA-alapúgyorsteszteket használnak a fertőzöttség kimutatására. Egyéb kimutatási/megerősítő módszerek közé tartozik az agytörzs kórszövettani vizsgálata, immunoblot, immunhisztokémiai módszerek. Ezen kívűl elektronmikroszkópos vizsgálatokkal is ki lehet mutatni a fertőzöttséget. Élő állatoknál egyelőre nincs olyan módszer, mellyel a fertőzöttséget biztosan meg tudnánk állapítani.
Gyógykezelés
A betegséget gyógykezelni nem lehet.
A TSE-vel szembeni védekezés alapja, hogy a kérődzőkkel és egyéb haszonállatokkal tilos állati eredetű fehérjét etetni.
A kérődző állományokon belüli fertőzöttség felderítésére szolgálnak a tagállamokban bevezetett monitoring vizsgálatok, ennek értelmében az állományokban elhullott, kényszervágott, elkülönítetten vágott és rendes vágásra küldött állatok agyvelejét a gazdának vizsgálat céljából be kell küldenie az illetékes hatósághoz a jogszabályban meghatározott kor felett, ezen felül az idegrendszeri tüneteket mutató állatok agyvelejét korhatárra való tekintet nélkül vizsgálni kell.
A BSE Magyarországon és az EU valamennyi országában bejelentési kötelezettség alá tartozik.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.png)
_fill_360x200_0.jpg "Hevesgép – A minőségből nem engedünk! + VIDEÓ")
