2025-től az Európai Unió végleg betiltaná a ketreces állattartást. Néhány évvel ezelőtt ezt a jelenlegi tartásmódot ugyanazok szorgalmazták és hagyták jóvá, akik erről – a zöld, civil szervezetek érdekérvényesítő erejének hatására – most másként gondolkodnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint ha ezt Brüsszelben jóváhagyják, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a tenyésztők: 24 százalékkal csökkenne például a sertéshús-előállítás – írja a novenyvedoszer.hu

sertés

2025-től az Európai Unió végleg betiltaná a ketreces állattartást – fotó: pixabay.com

Tanulmányt készítettek

Zászlós Tibor kamarai alelnök elmondása szerint nem esélytelen a küzdelem, mert ez nem csak a hazai, hanem a más országok sertés- és baromfitartóira nézve is komoly következményekkel járna. Emiatt a kamara, más szervezetekkel együtt a Copa-Cogeca-hoz fordult, ami az unióban működő legnagyobb gazdálkodói érdekképviseleti szervezet.

Az Agrárközgazdasági Intézet a NAK kérésére előzetesen felmérte, hogy milyen következményekkel járna a baromfi- és sertéshús-előállítására ez a változás. Az Agrárközgazdasági Intézet olyan nemzetközi konzorciumot hozott létre, amelyben öt hazai, három német és két lengyel kutató vett részt és készítette el ezt a tanulmányt.


A bizottság szeptemberben dönthet

Az összefoglalót idén tavasszal nyújtották be a Copa-Cogeca-nak, amely azt jónak találta  és továbbította a mezőgazdasági bizottságnak. Ez a testület döntött úgy apró módosításokat és kiegészítéseket követően, hogy szeptemberben megtárgyalja a magyar előterjesztést.

Nincs más, ehhez fogható tanulmány a bizottság asztalán, amellyel össze lehetne vetni, ráadásul a folyamatos konzultációk eredményeként minden egyes kérdésre a bizottság választ kapott a tanulmány és a következmények vonatkozásában. Ezért pozitív előjelek vannak abban a tekintetben, hogy a bizottság ezt megtárgyalja szeptemberben és dönthet arról, hogy 15, vagy 20 évvel meghosszabbítsa a jelenlegi ketreces tartás lehetőségét. Ez idő alatt lehet átállni olyan módszerekre, amit a zöld lobbisták, vagy a vásárlók is elfogadnak. Így elkerülhetők azok az anyagi károk, amelyek a tenyésztőket és a kereskedelmet érintenék

– nyilatkozta Zászlós Tibor, majd hozzátette: ugyan hátra van még a döntés – amelynek pozitív előjelei vannak – de, mint fogalmazott: "már láttunk olyat Brüsszelben, hogy a politikai és zöld lobbisták felülírták a józan ész megdönthetetlen logikáját és megváltoztatták ezeket a logikus elképzeléseket."

tyúk

Korábban az unió szorgalmazta a ketreces tartás korszerűsítését – fotó: pixabay.com

Magyarország kiszolgáltatott a harmadik országból érkező termékeknek

Korábban az unió szorgalmazta a ketreces tartás korszerűsítését, ami például kiterjedt a ketrec méretére és a haszonállatok mozgásterére – ezt az állatvédelmi szervezetek elfogadták és a hazai állattenyésztők ennek alapján hajtották végre a változtatásokat.

Pár év elteltével azonban megkérdőjelezték ezek létjogosultságát és így jutott el a bizottság arra a következtetésre, hogy 2025-ben véglegesen betiltja a ketreces tartást. A kamarai alelnök szerint ez abban az összefüggésben is felvet kérdéseket, hogy Magyarország kiszolgáltatott a harmadik országból érkező termékeknek, amelyeknek nem kell megfelelnie az ilyen előírásoknak.

Ha tehát harmadik országból hozzuk be a ketreces tartással, antibiotikumos kezeléssel és betiltott hatóanyagú növényvédő szerrel nevelt csirke és sertéshúst, akkor azt nyugodtan oda tehetjük a fogyasztók asztalára. Ezek nagyon kis mennyiségben, de hosszú távon károsak az egészségre – ezért tiltották be az unióban. Ki oldja fel ezt az ellentmondást? Jelenleg nem tudja a vásárló, hogy melyik érkezett harmadik országból. Ez a fogyasztói bizalom teljes megrendülését válthatja ki és hozhatja magával

– összegezte Zászlós Tibor.

tyúk

Magyarország kiszolgáltatott a harmadik országból érkező termékeknek – fotó: pixabay.com

Amíg a ketreces tartást hosszabb távon felszámolják, addig Japánban éppen az elmúlt években vezették be, hiszen az érvelésük alapján a tojástermelésben ennél higiénikusabb lehetőség nem létezik.

Szakmailag tehát ez a kérdés sokrétűen megközelíthető, viszont az erős érdekképviselettel rendelkező szervezetek Brüsszelben valószínűleg elérik, hogy hosszabb távon ezt kivezetik. Ha nem így történik, akkor a kamara álláspontja szerint az óriási siker lesz számunkra.