Az új-zélandi Pastoral Greenhouse Gas konzorcium egy olyan vakcina kifejlesztését kezdte el, amely lényegesen lecsökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását – olvashatjuk a stoff.co.nz, angol nyelvű, új-zélandi hírportálon. Az erre irányuló kutatási és fejlesztési költségek előreláthatólag évi 4-5 millió dollárt tesznek ki, amelyből az ország legnagyobb tejtermelő szövetkezeti vállalkozása, a Fonterra egymillió dollárnyi részt vállal.
A kutatás finanszírozása egészen 2025-ig megoldott - Kép forrása: Envato Elements
Jeremy Hill professzor, a Fonterra tudományos és technológiai igazgatója elmagyarázta, hogy a bármilyen tartási rendszerben alkalmazható vakcina az állatok nyálába és bendőjébe vagy gyomrába antitesteket bevezetve, megköti a hidrogént veszélyes üvegház-hatású gázzá, metánná alakító metanogén vegyületeket. A kiadások, a várható eredmény alapján biztosan megtérülnek, mivel az – a takarmányozási és tartási körülményektől és költségektől függetlenül – alapvető áttörést, illetve megtakarítást hozhat valamennyi szarvasmarha tartó és tejtermelő vállalkozás számára Új-Zélandon és világszerte, elfogadható mértékűre csökkentve a tartással járó kibocsátásokat. Az Indiában, a szarvasmarha tartásból élő, mintegy 70 millió kistermelő számára ez kifejezetten létkérdést jelenthet.
Hill professzor bízik abban, hogy a vakcinát végső soron sikerül kifejleszteni, bár „a megfelelő mennyiségű antitestet termelő vegyület előállításához még nagyon komoly kihívásokat és akadályokat kell legyőzni. A Greenhouse Gas konzorciumnak az új-zélandi kormánnyal kötött szerződése 2025-ig biztosítja a metánkibocsátás csökkentésére irányuló kutatások finanszírozását. Remélhetőleg addig a vakcina elkészül, illetve esetleg új forrást is lehet rá szerezni.